Az alábbi cikkünkben az informatikában járatlanabb olvasóink számára szeretnénk szemléltetni, mit jelent a Szabad szoftver és milyen megszorításokkal és veszélyekkel jár a zárt szoftverek használata. Egy hétköznapi életből merített példa (csavarhúzás) segítségével mutatjuk be a nem szabad programok korlátozásait.

A cikk az FSFE alapítvány egyik szórólapja alapján készült.

Mint elég sok írás itt az oldalon, ez is egy személyes okból kezdődő kutatásból nőtte ki magát: két hete történt, hogy Narada rendszeresen ellenőrzött és szinte mindig tiszta dmesg-je bepirult: a RAID5 egyik 1 TB-os lemeze olvasási hibát jelentett, azaz kezdi beadni a kulcsot. Így kénytelen vagyok új lemez után nézni. Mit vegyek? Mekkorát vegyek? Mennyiért vegyek?

Ahogy manapság is, úgy az Ubuntu történetének kezdetén is kiemelt szerepe volt a kiadások kabalaállatainak. Talán az egyik legfontosabb „funkciója” ezen hol valóságos, hol képzeletbeli kabalaállatoknak, hogy megkülönböztetik mind magát az Ubuntu családot a többi Linux disztribúciótól, mind pedig az Ubuntu család tagjait is jól elkülönítik egymástól. Hiszen számozásilag sokkal könnyebb összemosni, ha azt mondom, hogy 15.10 és 16.04. Végül is, számok-számok, ki emlékszik már rájuk. De ha azt mondom, hogy Vivid (Vervet) és Xenial Xerus, akkor ha más nem is, de a háttérkép vagy a kabalaállat nagy valószínűséggel feldereng annak, aki csak egy kicsit is használta a rendszert.

Ha hallottál róla azért, ha még nem hallottál róla, akkor azért érdemes áttekintenünk az új Wi-Fi szabvány fontosabb tulajdonságait. Persze nem holnap fognak megjelenni a (web)áruházak (virtuális) polcain az AX képes routerek, de érdemes felkészülni.

A nyári szünetünkben megjelent a Linux 4.7 stabil kiadása, ahogy arról hírt is adtunk. Ennek okán érdemes áttekinteni a főbb változásokat.

Ebben a cikkben tehát erről lesz szó. Fontos megjegyezni, hogy ez egy fordítás. Az eredeti írás a Linux Kernel Newbies oldalán található.

Röviden:

Néhány napja jártam a MediaMarktban, egész célirányosan mentem és egeret és billentyűzetet kerestem. Bár nálam egyáltalán nem jellemző, hogy az IT-s cuccokat ilyen „bevásárlóközpontból” válasszam ki, de vannak olyan eszközök, mint a lábbeli: muszáj megvétel előtt kipróbálni, megtapogatni, megrázni, hogy biztosan kényelmes-e. Inkább eltöltök az összes termék megtapicskolásával egy órát, semmint olyan billentyűzetet és egeret vegyek, amelyek néhány óra használat után az ablakon repülnek ki, olyan kényelmetlenek.

Ha már itt jártam, egészen pontosan jártunk Charmeddel, megnéztük a laptop, tábla és hibridgép szekciót is. Bárcsak ne tettük volna!

Az oldal szellemiségéhez kapcsolódóan az eheti cikkünkben a szabad licencek témakörét járjuk be. Röviden szót ejtünk az alapokról, majd a konkrét licencekről és az egymással való kompatibilitásukról.
A következő részben pedig a tervek szerint a fontosabb szabad licencek tulajdonságait és egymással való kompatibilitásukat nézzük majd meg.

Korábban már tettem egy próbát a MATE asztali környezettel. Ha jól emlékszem, Linux Minttel próbálkoztam. Akkor valamiért nem igazán volt lehetőségem alaposan szemügyre venni, ezért most letesztelem az Ubuntu MATE 16.04-et. Elöljáróban leszögezném, hogy nem áll szándékomban váltani Xfce-ről, ám ha a MATE is kézre áll majd a tesztelés alatt, talán felkerül második asztali környezetnek.

Az Ubuntu 16.04 Xenial Xerus elhozta az Ubuntu snap csomagok telepítésének lehetőségét asztali rendszerekre is. A snap csomagok célja, hogy egy olyan környezetet teremtsenek az alkalmazásnak és az alkalmazás fejlesztőjének, amely mindig a rendelkezésére áll, mindig konzisztens és mindig pont az van benne (csakis az és csakis úgy), amit ő szeretne.