gpl

Hogy válassz szabad (szoftver) licencet? – 3. rész

szabad kulturális munka logó
Az első részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A második cikkben az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáltuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem.

Sorozatunk záró részében a licencek kompatibilitásáról ejtünk szót.

Hogyan válassz szabad (szoftver) licencet? – 2. rész

szabad kulturális munka logó
Az előző részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A mostani alkalommal az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáljuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem. Amennyiben az idő és terjedelem engedi, szó eshet a licencek kompatibilitásáról is, ám az elég összetett dolog, így valószínűleg a sorozat harmadik részére marad.

Hogyan válassz szabad (szoftver) licencet? – 1. rész

szabad kulturális munka logó
Az oldal szellemiségéhez kapcsolódóan az eheti cikkünkben a szabad licencek témakörét járjuk be. Röviden szót ejtünk az alapokról, majd a konkrét licencekről és az egymással való kompatibilitásukról.
A következő részben pedig a tervek szerint a fontosabb szabad licencek tulajdonságait és egymással való kompatibilitásukat nézzük majd meg.

Creative Commons BY-SA 4.0 és GPLv3 félkompatibilitás

Creative Commons BY-SA 4.0 logó   GPLv3 logó

Ugyan sem a Creative Commons BY-SA 4.0, sem a GPLv3 nem új szabvány, ám Mike Linksvayer a Creative Commons nevében a hónap elején jelentette be, hogy a BY-SA 4.0 immáron egyirányúan kompatibilis lett a GPLv3-mal.