gnu

35 éves a GNU

GNU logó
35 éve küldte el Richard M. Stallman (RMS) a GNU Projekt bejelentő levelét a net.unix-wizards,net.usoft hírcsoportba.
Az eredeti levél itt olvasható angolul.

Boldog születésnapot, GNU!

10 éves lett a GNU GPLv3

Születésnap illusztráció
Nemrég ünnepelte 10. születésnapját a GNU GPLv3 licenc, mivel 2007. június 29-én jelentették be a megjelenését. Az eredeti bejelentés itt olvasható.

Boldog születésnapot, GPLv3!

Mi is az a Linux?

Tux logó
Az eheti, némileg megkésett cikkünk hiánypótlónak tekinthető az oldalon. Ugyanis gyakran foglalkozunk a Linuxszal, a különböző disztribúciókkal, viszont még nem tisztáztuk részletesebb, mi a Linux, és mi a különbség a Linux és a GNU/Linux között. Lacyc3 Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: I. rész – Ismerkedjünk cikkében viszont találsz egy jó összefoglalót, ha a bővebb történet érdekel, a következőkben megtalálod.

A Szabad szoftverek és a felhasználók szabadsága

FSFE logó csavarhúzóval illusztráció
Az alábbi cikkünkben az informatikában járatlanabb olvasóink számára szeretnénk szemléltetni, mit jelent a Szabad szoftver és milyen megszorításokkal és veszélyekkel jár a zárt szoftverek használata. Egy hétköznapi életből merített példa (csavarhúzás) segítségével mutatjuk be a nem szabad programok korlátozásait.

A cikk az FSFE alapítvány egyik szórólapja alapján készült.

Hogy válassz szabad (szoftver) licencet? – 3. rész

szabad kulturális munka logó
Az első részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A második cikkben az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáltuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem.

Sorozatunk záró részében a licencek kompatibilitásáról ejtünk szót.

Hogyan válassz szabad (szoftver) licencet? – 2. rész

szabad kulturális munka logó
Az előző részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A mostani alkalommal az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáljuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem. Amennyiben az idő és terjedelem engedi, szó eshet a licencek kompatibilitásáról is, ám az elég összetett dolog, így valószínűleg a sorozat harmadik részére marad.

Hogyan válassz szabad (szoftver) licencet? – 1. rész

szabad kulturális munka logó
Az oldal szellemiségéhez kapcsolódóan az eheti cikkünkben a szabad licencek témakörét járjuk be. Röviden szót ejtünk az alapokról, majd a konkrét licencekről és az egymással való kompatibilitásukról.
A következő részben pedig a tervek szerint a fontosabb szabad licencek tulajdonságait és egymással való kompatibilitásukat nézzük majd meg.