Régen volt igazi szubjektíven szubjektívenünk, így most ezt a hiányosságot igyekszem pótolni. Lassan ugyanis egy hónapja, hogy Lacyc3 jóvoltából a már 5 éves laptopom egy SSD-vel gyarapodott, ami magával hozott egy könnyes búcsút a Xubuntu Vividtől is. Mivel az SSD-re váltás és az új rendszer telepítés is napirenden volt, ez a szubjektíven egy cikknek indult, ám időközben rájöttem, nincs miről cikket írnom.
Ami mégis említésre méltó, hogy az SSD-t egy caddy-ben tettük be az optikai meghajtó helyére, mivel a laptop öt éves zsanérjai miatt a teljes szétszerelést nem mertük megkockáztatni, pontosabban az ismételt összeszerelést. A telepítés gyors volt és eseménytelen, ezért lemondtam a cikkről. Ám egy szubjektívennyi tartalom született a dologról.
Meg kell jegyeznem, hogy sokáig SSD szkeptikus voltam, már ami a tartósságát illeti, ám ez a kis Samsung 840 EVO nem új létére is repeszt. Az 5 éves Dell lapos második gyerekkorát éli, az i7-es proci pedig nem lógatja annyit a magjait, mint merevlemezzel.
A Xubuntu 16.04 viszont nem nyűgözött le. Az ellenkezőjét sem lenne fair állítani, de a Vivid egy jó kiadás volt. Sajnáltam, hogy nem az LTS. Ám szépen belaktam az új rendszert, megy minden, szépen, gyorsan. Néha egy-egy Rendszerprogramhiba zavarja meg a csendet, de betudjuk gyerekbetegségnek. Lesz ideje kiforrni a Xenialnak.
A 46-os Firefoxszal visszatértek a szinte napi rendszerességű összeomlások. A 30-as széria végét idéző viselkedést tanúsít, de a 47-es béta jól működik és lassan átkerül stabil channelbe. Remélem, akkor is használható marad.
Ezen kívül csupán a Firefox 46-tal tudjuk reprodukálni azt az SSL hibát az oldalon, ami beküldéskor vagy kereséskor szokott előjönni. Erről itt írtunk bővebben.
A 4.4-es kernel sem fog a szívemhez nőni sorozatos Intel VGA hibáival. Amint kiadják a HWE-t, viszlát Linux 4.4.
Ezen kívül egyedül az új, 1.3.1-es Clementine-nel akadt problémám. Ugyanis hiába ül ki szépen a panelen lévő hang menübe, onnan egész egyszerűen nem vezérelhető. Bár azt meg kell hagyni, annyira nem érdekelt a dolog, hogy 10 percnél több időt fordítsak az ügyre. Legtöbbször úgyis a multimédia billentyűket használom.
A szócséplés után következzen néhány kép az új Xubuntu Xenialomról.
Az asztalom három, azaz három darab panellel:
A némileg átszabott Xfce Alkalmazások menüm:
A belakott LibreOffice:
Egyéni téma és Nemo Thunar helyett:
