Hogyan készítsünk könyvet LibreOffice Writerben? – 1. rész

Tintával írás illusztráció
A LibreOffice Writer több, mint egy dokumentumszerkesztő, ugyanis kiadványszerkesztési képességekkel is rendelkezik. Nyilvánvalóan közel sem olyan sokoldalú és professzionális, mint a Scribus és társai, ám teljes értékű könyvet készíthetünk a segítségével. Az alábbi minisorozatunkban ennek módját fogom bemutatni.

Mikor írásról és szerkesztésről van szó, kétféle módon járhatunk el. Az első módszer szerint először csak magára az írásra koncentrálunk, ezért formázatlanul pötyögjük a sorokat, majd ezután végezzük el a szerkesztést. A másik lehetőség, hogy már az írás, a gépelés előtt elvégzünk több-kevesebb formázást.

Sokan vallják, hogy mindenféle formázás ideje a szövegbevitel után van. Én ezzel könyv terjedelmű dokumentumok esetén nem értek egyet. Nyilván egy néhány soros meghívónál nem okoz problémát az utólagos formázás, ám több száz oldal esetén ez nemhogy nem hatékony, hanem egyenesen idegölő munka. Ezen kívül azért is tartom praktikusnak az előre formázást, mert így már írás közben láthatjuk, hogyan alakul majd az egyes fejezetek hossza, nagyjából hány sor/karakter fér ki egy oldalra, és a könyvnézet segítségével könnyen láthatjuk az oldalpárokat, akárcsak egy valódi könyv esetén.

A LibreOffice-nak hála nem kell kiadványszerkesztőnek lennünk, hogy esztétikusan kinéző dokumentumot készítsünk. A minisorozatunk jelen részében olyan alapvető dolgok beállításáról lesz szó, mint például az oldalméret, a margók és a betűk.

Oldalméret

A könyvek ugyan nem A/5-ösek, ám kiindulási méretük általában ez. A margók és – nyomtatott könyv esetén – később a vágás segítségével ebből áll elő a végleges méret, amely széles skálán mozoghat.

Ha regényt írunk, az A/5-ös méret tökéletesen megfelelő. Ennek beállításához navigálj a Formátum menü→ Oldal… menüpont→ Oldal fül → Papírformátum rész → Formátum lehetőséghez, majd válaszd az A5-öt.

Margó

A margó az oldalak azon része, amelyeken kívül, általános esetben nem írható szöveg. Magyarán a margók határolják és határozzák meg a szöveg helyét. Ha mondjuk a bal oldali margó 2 cm, akkor az oldal bal szélétől számított 2 cm olyan terület, ahová nem kerülhet szöveg.

Önmagában az oldalméret megadásával könyvre közel sem hasonlító méretet kapunk, ezért fontos a margók megfelelő beállítása. Ha kinyitunk egy tetszőleges könyvet, nagy valószínűséggel azt fogjuk tapasztalni, hogy az alsó margó a legnagyobb, a külső ideális esetben elég széles ahhoz, hogy a szöveg takarása nélkül meg tudjuk fogni a könyvet, a felső ennél kisebb, míg a belső a mű vastagságtól és kötés módjától is függ. A belső margó a kötésen kívül azért is különleges, mert a páros és páratlan oldal belső margói optikailag összeadódnak, így külön-külön nem szükséges túl nagynak lenniük.

Oldalelrendezés

Ha megfigyelted, külső és belső margóról beszéltem, nem pedig jobb és bal margóról. Ennek az az oka, hogy a margó beállítása nem merül ki annyiban, hogy a négy értéket meghatározzuk, hanem az oldalelrendezést is be kell állítanunk.

Ez alapértelmezetten a „Páros és páratlan”, ezt módosítani kell, mivel nem alkalmas az oldalpárok kezelésére, ugyanis minden oldalnak bal és jobb oldali margót állít be. Ez azt jelenti, hogy könyveknél, ahol eltérő a bal és a jobb margó, a belső margó nem lenne egyforma, mivel a páratlan oldanak az a bal margója, a párosnak pedig a jobb.

Amennyiben tükrözött oldalelrendezést használunk, a bal és jobb margó helyett külső és belső állítható. Ilyenkor a dokumentum páratlan és páros oldalainak margói tükrözik egymást: az alsó és felső margójuk ugyanakkora, valamint az egymás felé néző (belső) és a külső margóik is megegyeznek, ezáltal szimmetrikussá téve az oldalpárt.

Az oldalelrendezés módosításához navigálj a Formátum menü→ Oldal… menüpont→ Oldal fül → Elrendezés beállításai rész → Oldalelrendezés lehetőséghez, majd válaszd a Tükrözött-et.

Oldal- és margóméret beállítás

Margóméret

Egy körülbelüli margómérettel a végleges mérethez nagyon hasonló szedéstükörrel tudunk dolgozni, így már az írás közben láthatjuk, hogy egy-egy fejezet milyen terjedelmű lesz, és mennyire különülnek el egymástól a jelenetek.

Ehhez navigálj vissza az előző ablakba, ha bezártad volna, majd adj meg az alábbihoz hasonló vagy a kiadótól, nyomdától kapott értékeket a Margók résznél:

  • Alsó margó: 25-30 mm
  • Felső margó: 15-20 mm
  • Belső margó: 20-25 mm
  • Külső margó: 20-25 mm

Szedéstükör

A szedéstükör az oldal margók által határolt része, vagyis az a terület, ahová a tartalom (cím, fejezetcím, tartalom, lábjegyzet stb.) kerül. A szedéstükör a dokumentum terjedelmére is hatással van, éppen ezért méretének, vagyis a margók méretének meghatározása a szerkesztés fontos része.

Betűk

Linux Libertine G betűtípus minta
A betűtípus egy rögzített kinézetű, adott karaktereket (számok, ábécé betűi) és speciális jeleket (pl. felsorolás és matematikai karakterek) tartalmazó készlet. A betűtípusok betűcsaládokba sorolhatóak. Léteznek például talpas (pl.: Linux Libertine, Times New Roman) és talpatlan betűtípusok (pl.: Linux Biolinum, Arial), de hagyományos írógépet vagy kézírást utánozó fontok is.

A betűcsalád a jellemzőiben hasonló betűtípusok gyűjteménye. Alapvetően négyféle család van: a gótikus (vastagított), a talpas, a talpatlan és az ún. díszítő család. Az adott betűtípus dőlt, félkövér, aláhúzott, kis- és nagy kapitális verziója (ha van) is ugyanahhoz a családhoz tartozik, mint a normális betűstílusú.

A betűstílust gyakran keverik a betűtípussal, ezért ezeket külön is megemlítem. A betűstílus alatt a betű formázását értjük. Azt, hogy félkövér, dőlt, aláhúzott, kis/nagykapitális, esetleg áthúzott. Ide sorolhatóak még egyéb betűhatások is, mint például az árnyékolás. Viszont az alsó vagy felső index már a karakter pozíciója, nem a stílusa.

Optimális betűméret

A/4-es oldalakon a leggyakoribb betűméret a 12 pontos, ám ez a méret az A/5-ösnél kisebb méretű könyvekhez már nagy. Kisebbre állítva a betűméretet, a monitoron kicsinek, nehezen olvashatónak tűnhet a szöveg, ám nyomtatva teljesen máshogy hat, mint a számítógép kijelzőjén.

Az ideális betűméret nagyban függ a könyv típusától és a célközönségétől. Míg a gyermekeknek és időseknek szánt könyvek 12-esnél nagyobb betűméretet igényelnek, egy lexikonban, amelyet nem olvasunk huzamosabb ideig, jóval kisebb betűméret is elegendő.

Regényeknél a szövegtörzs betűmérete általában 9 és 11 pont közé, míg a címsoroké 14 és 16 pont közé esik. Ám fontos, hogy a betűméret függ a választott betűtípustól. Ezen kívül mindig figyelni kell arra, hogy a különböző betűfokozatok észrevehetően eltérjenek. Ne legyen tehát 10 pontos szövegtörzs előtt 11 pontos címsor, mivel a különbség nem szembetűnő.

Betűköz

A betűtávolság vagy betű térköz az az érték, amellyel a karakterek sűrítését vagy éppen ritkítását szabályozhatjuk. Vagyis beállíthatjuk, hogy egy szóban a betűk milyen közel vagy távol legyenek egymástól. Általában akkor szoktak ritkítást alkalmazni, amikor ki szeretnék emelni az adott szót, mondatot.

A betűköz beállításához navigálj a Formátum menü → Karakter… menüpont → Pozíció fül → Térköz részhez, majd add meg a kívánt ritkítási vagy sűrítési mértéket. Az előnézet segítségével láthatod, hogy az adott értékkel hogyan változik a szöveg.

Betűköz beállítás

Betűtípusok és keverésük

Fontos, hogy mindig a szöveg stílusának megfelelő betűtípusokat használjunk. Ez regényeknél jól olvasható, klasszikus fontokat jelent, amelyeket hosszabb időn keresztül sem fárasztó olvasni. Lényeges még, hogy a műben használt összes betű (pl. ű, ő) és speciális karakter rendelkezésre álljon a választott betűtípusban.

Igényes dokumentum esetén szempont, hogy az adott betűtípus különböző stílusait (pl. dőlt, kiskapitális) a programnak ne kelljen hamisítania, hanem elérhetőek legyenek a valódi változatok. Ezen kívül az ugráló számok és a ligatúrák megléte is meghatározó lehet.

Amennyiben a dokumentumban nem elégséges egy betűtípus változatainak használata, lehetséges több különböző font keverése, ám ez körültekintést igényel. Alapvető ugyanis, hogy egymáshoz hasonlító betűtípusokat ne használjunk együtt, valamint az, hogy az eltérő családból származó fontokat betűmérettel és betűstílussal is megkülönböztessük. Például használjunk talpnélküli félkövér betűtípust a címsorokhoz, talpas normált a főszöveghez, és kiskapitálist a képaláírásokhoz.

Mindig figyeljünk rá, hogy egy oldalon háromnál többféle betűtípus és stílus ne szerepeljen, még kiemelés esetén sem! Nyomtatásra szánt szövegben, könyvben kerüljük az aláhúzás használatát, főszövegben a félkövér betűváltozatot is. Helyette kurzív betűkkel vagy ritkítással érhetjük el a kívánt hatást.

A Linux Biolinum G és a Linux Libertine G betűtípusok tökéletesen megfelelnek a magyar tipográfia szabályainak, és a LibreOffice csomag részei, így nem igényelnek külön telepítést. A fontokról bővebben itt olvashatsz magyarul.

Sorok

Sorigazítás

A sorigazítás a szöveg azon jellemzője, hogy az oldalhoz, illetve annak margójához képest merre, mihez igazodik. A szöveg lehet balra, jobbra és középre igazított, valamint sorkizárt.

A balra igazítás azt jelenti, hogy minden sor az oldal bal margójánál kezdődik. Ez az igazítás emlékeztet leginkább a kézírásra, mivel a sorok végei nem egymás alá esnek, hanem az utolsó szó hosszától függően bárhová a jobb margó előtt. Ezért lesz „cakkos” a balra igazított szöveg jobb oldala.

A jobbra igazítás ennek a fordítottja. Minden sor a jobb margónál egyenletes és az oldal bal felénél cakkos. Használata nem túl gyakori, mivel nehezen olvasható.

Bekezdés igazítás minták

A középre igazítás kissé kilóg a sorból, ugyanis nem valamelyik margóhoz igazítja a szöveget. Középre igazítás esetén ugyanis minden sor középső karaktere a szedéstükör hosszanti felező vonalán található. Ezáltal azt eredményezve, hogy a sorok mindkét fele cakkos. Folyószövegben nem igazán használatos megoldás. Leginkább címek, fejezetcímek és hasonló egysoros tartalmak igazítására használják.

A sorkizárt igazítás azt jelenti, hogy a sorok mind a bal, mind a jobb margóhoz igazodnak, ezáltal megszüntetve a sorvégek cakkozódását. Ám a megvalósítás módja miatt (dinamikusan megnöveli a szavak közötti szóközök méretét) „lyukak” keletkezhetnek a szövegben. Ezért célszerű a sorkizárt igazítást mindig automatikus elválasztással alkalmazni az igazán esztétikus megjelenés érdekében.

Sorköz

A sorköz a szöveg azon jellemzője, amely meghatározza az egymás alatt lévő sorok közötti távolságot. Az alapértelmezett érték az egyszeres. Ez azt jelenti, hogy két sor között a távolság pont akkora, mint a sor magassága. Ez biztosítja, hogy a felfelé és lefelé nyúló betűk szárai ne érjenek össze, ám hosszú szövegek esetén nehezen olvasható.

A másfélszeres sorköz is gyakori beállítás. Ez azt jelenti, hogy két sor között másfél sormagasságnyi távolság van. Viszonylag elterjedt még a 110-130%-os érték. Ez a sor magasságánál egy kicsivel nagyobb sorközt jelent. Még nem húzza szét úgy a szöveget, mint a másfeles, viszont már jobb olvashatóságot eredményez.

A százalékos értéken kívül a sorköz nagyságát a betűmérettel is meg lehet adni. Például egy 10 pontos betűméretű szöveg 120% százalékos sorközzel leírható 10/12 formában is.

Hosszabb dokumentumoknál, könyveknél a 110-120%-os sorköz számít bevett értéknek. Ennek beállításához navigálj a Formátum menü → Bekezdés… menüpont → Behúzás és térköz fül → Sorköz részhez és a legördülő menüből válaszd az Arányos lehetőséget, majd add meg a kívánt értéket, pl. 120%.

Sorköz beállítás

Soregyen

A soregyen beállítás azt segít elérni, hogy egymás melletti oldalak/hasábok sorai egy magasságban legyenek, ne csússzanak el egymástól.

A soregyen komolyabb kiadványoknál (pl. könyv) és hasáboknál nagyon fontos, mert az opcióval az egymás melletti oldalakon/hasábokban lévő sorokat a dokumentumszerkesztő ugyanabban a magasságban helyezi el. Így esztétikus látványt biztosít, valamint azt, hogy a könyv lapjain ne üssenek át a nem azonos helyen lévő sorok.

Szemléltetésül álljon itt ugyanaz a szöveg előbb soregyen beállítás nélkül, majd bekapcsolt soregyen funkcióval:

Mintaszöveg soregyen nélkül

Mintaszöveg soregyennel

Fontos, hogy a soregyen beállítás akkor is működik, ha a szövegben táblázat vagy kép szerepel, viszont a táblázat sorainál a LibreOffice nem képes garantálni a soregyent (a szövegtörzshöz). Tehát csak akkor használjuk, ha kimondottan szükséges, különben indokolatlan nehézséget jelenthet a szerkesztésnél.
A soregyen beállítása két részletben történik. Először az oldalra, majd az adott bekezdésekre, stílusokra kell megadni.

Navigálj a Formátum menü → Oldal… menüpont→Elrendezés beállításai részhez, majd jelöld be a Soregyen jelölőnégyzetet, ezután válaszd ki a legördülő menüből azt a stílust, amelyre alkalmazni kívánod a soregyent.

Soregyen bekapcsolás

Soregyen stílus választás

Ezután a kívánt bekezdésstílusoknál is be kell állítanod ugyanezt. Az alábbi példában a szövegtörzs stílusra:

  • Kattints a Formázás eszköztár Stílusok és formázás ikonjára, az oldalsáv azonos nevű ikonjára, vagy nyomd meg az F11 gombot.
  • Győződj meg róla, hogy a Bekezdésstílusoknál állsz.
  • Keresd meg a listában a beállítani kívánt stílust. (Jelen esetben a Szövegtörzset).
  • Kattints rá jobb egérgombbal és válaszd a Módosítás… lehetőséget.
  • A megjelenő ablak Behúzás és térköz fülén jelöld be a Soregyen jelölőnégyzetet.
  • Kattints az OK gombra.
  • Ismételd meg a fenti lépéseket az összes stílusra, amelyekre a soregyen tulajdonságot alkalmazni szeretnéd.

Stílusok és formázás

Soregyen bekapcsolás stílushoz

Ideális sorszám oldalanként

Olvashatóság szempontjából az oldalankénti 35-45 sor az ideális. A sorszámozás bekapcsolásával láthatod, hogy hány sor fér ki egy oldalra, valamint nyomon tudod követni, hogy a betűméret, valamint a sorköz értékének módosításával ez hogyan változik.

Ehhez navigálj az Eszközök menü → Sorszámozás… menüpontra, majd jelöld be a Számozás megjelenítése jelölőnégyzetet.

Sorszámozás bekapcsolása

Ideális karakterszám soronként

Olvashatóság szempontjából az az ideális, ha egy sorban nagyjából 60-70 karakter szerepel, szóközökkel együtt. Ennél hosszabb sorok esetén érdemes lehet megfontolni a hasábok alkalmazását.

Ha a dokumentumban kijelölsz egy átlagos hosszúságú sort, az Eszközök menü → Szavak száma menüpont segítségével megjelenítheted, hogy a kijelölés (a választott sor) és a teljes dokumentum hány szóból és karakterből áll.

Szavak száma

Ha túl sok vagy túl kevés karakter lenne egy sorban, a margó, a betűméret és a betűköz állításával optimalizálhatsz. Haladóbbak a szóközöket is módosíthatják karakterstílusok segítségével.

Összefoglalás

A mai alkalommal átgondoltuk a megfelelő oldal és margó méreteket, megismertük a betűtípus kiválasztás szempontjait, illetve azt, hogy betű- és sorköz értékek módosításával hogyan optimalizálhatjuk a soronkénti karaktereket, valamint az oldalankénti sorok számát.

A következő részben már gyakorlatiasabb szempontból közelítjük majd meg a dokumentumszerkesztés fortélyait. Tartsatok velünk akkor is!