sorozat

Hogyan készítsünk könyvet LibreOffice Writerben? – 3. rész

Tintával írás illusztráció
Az előző részben elkészítettük a dokumentumunk stílusait, amelyek szinte minden formázást automatikusan elvégeznek helyettünk, így mi az írásra koncentrálhatunk. Sorozatunk utolsó és utolsó előtti részében igyekszünk majd tipográfiai és tördelési szempontból tökéletesíteni a regényünket.

Hogyan készítsünk könyvet LibreOffice Writerben? – 2. rész

Tintával írás illusztráció
Az előző részben megismertük és beállítottuk a dokumentumunk alapvető tulajdonságait, mint például az oldalméretet, és remélhetőleg választottál egy-két betűtípust a regényedhez. A mai alkalommal „önformázó” dokumentumot készítünk stílusok segítségével, ami egy kényelmes átmenet az utólagos és az írás közbeni formázgatás között.

Hogyan készítsünk könyvet LibreOffice Writerben? – 1. rész

Tintával írás illusztráció
A LibreOffice Writer több, mint egy dokumentumszerkesztő, ugyanis kiadványszerkesztési képességekkel is rendelkezik. Nyilvánvalóan közel sem olyan sokoldalú és professzionális, mint a Scribus és társai, ám teljes értékű könyvet készíthetünk a segítségével. Az alábbi minisorozatunkban ennek módját fogom bemutatni.

Hogy válassz szabad (szoftver) licencet? – 3. rész

szabad kulturális munka logó
Az első részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A második cikkben az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáltuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem.

Sorozatunk záró részében a licencek kompatibilitásáról ejtünk szót.

Hogyan válassz szabad (szoftver) licencet? – 2. rész

szabad kulturális munka logó
Az előző részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A mostani alkalommal az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáljuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem. Amennyiben az idő és terjedelem engedi, szó eshet a licencek kompatibilitásáról is, ám az elég összetett dolog, így valószínűleg a sorozat harmadik részére marad.

Hogyan válassz szabad (szoftver) licencet? – 1. rész

szabad kulturális munka logó
Az oldal szellemiségéhez kapcsolódóan az eheti cikkünkben a szabad licencek témakörét járjuk be. Röviden szót ejtünk az alapokról, majd a konkrét licencekről és az egymással való kompatibilitásukról.
A következő részben pedig a tervek szerint a fontosabb szabad licencek tulajdonságait és egymással való kompatibilitásukat nézzük majd meg.

Néhány szó az FSFE-től: e-mail önvédelem megfigyelés ellen 3.

e-mail önvédelem infografika
Az előző részben szó volt a barátok tanításához szükséges útmutatóról. A mostani alkalommal ennek magyar fordítását tesszük közzé.

Az e-mail titkosítás megértése és beállítása sok ember számára ijesztő feladatnak tűnik. A barátaid segítése a GnuPG-vel ezért játszik fontos szerepet a titkosítás terjesztésében. Még ha ez csak egyetlen embert is jelent, még mindig egy fővel több titkosítást használó lesz, mint korábban volt. Megvan a lehetőséged, hogy segíts a barátaid szerelmes leveleit a magánszférájukban tartanod és megtanítsd őket a szabad szoftverek fontosságára. Ha GnuPG-t használsz e-mailek küldésekor és fogadásakor, tökéletes jelölt vagy egy bemutató vezetésére!