OpenSSL: p7b -> pem konverzió
Beküldte lacyc3 – 2019. dec. 19. 15:07
Probléma: Van egy .p7b formátumú tanúsítványod, amiből Apache/Nginx által is használható .pem formátumot kell készíteni.
Probléma: Van egy .p7b formátumú tanúsítványod, amiből Apache/Nginx által is használható .pem formátumot kell készíteni.
A cél tiszta és világos: A Datastax-féle Cassanda (DSE) 4.8.9-ről fel kell frissíteni adatvesztés nélkül az összes fontosabb klaszterünket 5.1.11-re, leállás és az üzleti folyamatok bárminemű megakasztása nélkül.
Probléma: Nagyobb verziófrissítés után nem indul el a (DSE) Cassandra. A system.log-ban a következő hibaüzenet olvasható:
Probléma: Van egy relatív sok (1 TB+) adatot tartalmazó Cassandra klasztered, legalább egy DataCenterrel. Hozzáadsz egy új DataCentert, amibe szinkronizálni szeretnéd a meglévő adatokat. Ennek megfelelően módosítod a keyspace-ek replication factorát (vagy ha jobban tetszik, a kulcsterek replikációs tényezőjét). Kiadod a nodetool rebuild -dc <forrás_dc>
parancsot, de az adatok szinkronizálása néhány 100 GB után megszakad. Többedik rebuild kiadására sem javul jelentősen a helyzet, sokadik próbálkozásra sem sikerül megközelíteni a forrás DataCenterben lévő adatmennyiséget.
Probléma: Végre akarsz hajtani egy Apache Spark lekérdezést, de az java.lang.IllegalArgumentException: <gépnév>
-vel elhal.
Megoldás: Nem működik a Spark gépek között a névfeloldás. Spark esetén minden gépnek tudnia kell a másik nevéhez tartozó IP címet. Egy kisebb klaszter esetén megoldás lehet a hosts fájl használata. Ne feledkezzünk meg róla, hogy ez egy elosztott rendszer, tehát minden gép hosts fájljába írjuk be mindegyik gép nevét és IP címét.
Teljes exception és stack trace:
Legyen az aktuális gép neve spark-1
Az első részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.
A második cikkben az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáltuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem.
Sorozatunk záró részében a licencek kompatibilitásáról ejtünk szót.
Az előző részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.
A mostani alkalommal az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáljuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem. Amennyiben az idő és terjedelem engedi, szó eshet a licencek kompatibilitásáról is, ám az elég összetett dolog, így valószínűleg a sorozat harmadik részére marad.