Lacyc3.eu – Cikkek

DRBD kalandok

DRBD logó

Az utóbbi időben csodával határos módon, kezdtem beérni magamat a munkámmal. Ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot ne tartson túl sokáig, elkezdtem új lehetőségek és kihívások után keresgélni. Így jutott eszembe, hogy foglalkozhatnék akár a DRBD-vel is.

Úgy indult az egész projekt, hogy munkahelyen van több tucat elavult, asztali használatra teljesen alkalmatlan, kis túlzással a kacat és az ipari hulladék között evickélő konfiguráció. De ilyet nem mondunk előttük, így legyenek szimplán tartalék alkatrészek. A másik tucatot pedig úgy hívják, hogy selejt raktár, ők legyenek a megmentendők. Szóval őket összelegózva bármilyen komolyabb használatra alkalmatlan, ugyanakkor működőképes konfiguráció keletkezik. Ők lesznek a kis történetem főszereplői.

Hová ments? – Felhő tárhelyek bemutatása

merevlemez illusztráció
Az előző részben beszéltünk a biztonsági mentések fontosságáról, meghatároztuk a mentendő állományaink listáját, áttekintettük a mentések lehetséges helyét a pendrive-tól a felhő tárhelyig és megtudtuk, mi az a visszaállítási teszt és miért van rá szükségünk.

Amiről még ejtettünk néhány szót, de nem fejtettük ki, az a mentések ütemezése, a mentések típusai, valamint a biztonsági mentő programok. Úgy volt, hogy ezekre ebben a cikkben kerítünk sort, ám úgy éreztem, kár lenne a felhő tárhelyekkel egy cikkbe zsúfolni őket. Így ma a felhőkkel fogunk megismerkedni, valamint bemutatok néhány ingyenes tárhelyet is.

A Lenovo beismerte, hogy veszélybe sodorta a felhasználóit

Superfish

Ismét egy mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött, legalábbis ami az IT biztonságot illeti. Többek közt kiderült, hogy bizonyos Lenovo laptopokon előtelepített Windows tartalmazza a SuperFish nevű programot, ami képes a titkosított kapcsolatba beékelődni, sőt mi több: eme képessége olyan biztonsági veszélyeket hordoz magában, mellyel komoly veszélybe sodorja a gyanútlan felhasználókat a Lenovo. Mivel nem elszigetelt problémáról van szó, hanem sokakat, akár téged személyesen is érintő gondról, ezért összeszedtem, amit a dolgokkal kapcsolatban tudni lehet és érdemes.

Hogyan készítsünk biztonsági mentést?

merevlemez illusztráció
„Egy mentés nem mentés, két mentés fél mentés, három mentés egy mentés, de mivel egy mentés nem mentés…”

Ugyan egy jó ideje már nem tudnék biztonsági mentés nélkül élni, nem volt ez mindig így. Nagyon sokáig még csak meg sem fordult a fejemben, hogy szükséges lenne. Ám volt olyan szerencsém, hogy hamarabb észbe kaptam és menteni kezdtem, mint ahogy szükségem lett volna rá, hogy visszaállítsam. Sajnos sokan már csak az első adatvesztős incidens után gondolkoznak el ezen, vagy akkor sem… Szeretnék abban segíteni, hogy megértsd, miért fontos a rendszeres biztonsági mentés, és mire figyelj a mentés során.

Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: II. rész – Válasszunk asztali környezetet

tux

Bár az előző részben azt ígértem, hogy most elmegyünk disztribúcióra vadászni, a cikk írása közben rájöttem, hogy túl nagy téma lesz ez ahhoz, hogy összevonjam az asztali környezetekkel is. Ezért a disztribúció kergetés most elmarad, de ne aggódj: lesz újdonság bőven!

Jó ha tudod

Az előző részben pár dolgot elfelejtettem mondani, amik még hozzátartoznak az igazsághoz, nem elhanyagolható tényezők, ugyanakkor számomra már fel sem tűnnek. Igazából az előző cikkben lenne a helyük mint kiegészítések, de nem érezném fair dolognak szó nélkül odanyuvasztani ezt a pár sort.

Nightingale zenelejátszó és böngésző

Nightingale
A Nightingale egy szabad forrású zenelejátszó, a szintén szabad szoftver, Songbird forkja. Ebből adódóan zenelejátszó és böngésző is egyben. Alapértelmezetten egyetlen bővítményt sem tartalmaz, ezért olyan szinten puritán, hogy az éppen játszott zeneszámot se követi a kijelölés… Ám, a Firefox alapnak köszönhetően számos kiegészítővel felruházható, ami nem csak a funkcionalitását, hanem a kinézetét is módosít(hat)ja.

Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: I. rész – Ismerkedjünk

tux

Egy cikksorozaton keresztül, lépésről lépésre szeretnélek elkísérni a Windowsról Linuxra váltás rögös útján. Nem áltatlak hazugságokkal: nem lesz sétagalopp. Komoly elhatározás kell hozzá, le kell dobnod a rég megszokott láncaidat és a Windowsos megszokásaidat. Azonban megéri a kitartást, ugyanis igen gyümölcsöző a végeredmény. A sorozatot kezdő felhasználóknak szánom. Azoknak, akik hallottak arról, hogy van az a Linux nevű izé, ami olyasmi mint a Windows; meg van az az Ubuntu is, ami úgy hangzik, mint egy afrikai törzs hívójele és nem tudják, hogy az állatnevek miként kapcsolódnak az ámítástechnikához.

Ebben a részben nem csinálunk semmi mást, csak járatjuk az agyunkat, megismerkedünk néhány fogalommal, a szabad szoftver filozófiájával és rájövünk, hogy az RMS nem mindig a négyzetes közepet jelenti.

A grep története – a 40 éves Unix parancs

Jelen cikk a 40 éves a grep parancs című hírben hivatkozott The history of grep című cikk fordítása.

A grep egy Unix parancssori eszköz (bár a legtöbb Unix eszköz parancssori), ami a bemeneti fájlokban keres megadott mintákat, majd kiírja azokat a sorokat, amelyek megfelelnek a mintának. Ha ezt olvasod, valószínűleg nem idegen számodra a grep.

Értsük meg a swappiness működését

Tux

Tudom, hogy egy kicsit megcsúsztam a release hétfővel, amiért (főleg a rendszerességet szeretőktől) elnézést is szeretnék kérni. Remélem, hogy a cikk tartalma kárpótolni fog a késésért.

Számomra igencsak meglepő volt, hogy a többi cikkhez képest, relatív nagy népszerűségnek örvendett az „Értsük meg a Load average értékét!” írásom. Nos, ennek mintájára megpróbálom érthetően elmagyarázni, hogy mi is az a swappiness, mire való és miért (nem) érdemes piszkálni.

Xubuntu 14.10 telepítés

Xubuntu ikon
A gépem újratelepítése már régóta esedékes volt, ám eddig valahogy sehogy se volt hozzá kedvem, erőm, időm stb. Karácsony előtt végre rászántam magam, hogy az új évet ne újratelepítendő géppel kezdjem, ám egyből két rendszert is feltettem: egy Ubuntu 14.04 LTS-t, valamint egy Xubuntu 14.10-t. Ebben a cikkben a Xubuntu telepítését és belakását fogom bemutatni.

Jelszószéf, avagy mikor a biztonság kényelemmel párosul

keepass logo

Igaz, hogy nincs release hétfő, de a Sony Pictures-zel történt „baleset” okán úgy érzem, érdemes billentyűzetet ragadnom és ejtenem pár szót a jelszavakról és azok biztonságos kezeléséről.

Ami eddig történt

Ha valaki esetleg lemaradt volna az eseményről, röviden annyi történt, hogy ismeretlenek (Észak-Koreát gyanúsítják, ami kb. Kínával ekvivalens) behatoltak a Sony Pictures hálózatába és meglovasítottak több tíz TB-nyi (terabyte) információt. Ezek között találunk még nem megjelent filmeket (ezek ennek megfelelően megjelentek torrenten is). Az incidens kivizsgálásába bevontak pár hárombetűst is, ami okot adhat a gyanakvásra, hogy nem mindent kötnek az orrunkra. A cikk apropója azonban nem ez, hanem inkább az, hogy az állományok között volt egy „jelszavak” könyvtár is, amiben gondosan össze vannak szedve a különböző helyekhez tartalmazó jelszavak. Tehát, újra: titkosítatlanul, egyszerű dokumentumban tároltak jelszavakat.

Ubuntu 14.10 – Negyedéves tapasztalatok

Ubuntu 14.10 - Utopic Unicorn

Közel két hónapja október 23-án megjelent az Ubuntu 14.10 – Utopic Unicorn. Nem igazán kapkodtam el a teszt írását, pedig annyira azért nem rossz, inkább csak az érződik rajta, hogy LTS utáni „Béta 1”.

A legtöbb Ubuntut két lépésben kezdem el használni. Van egy SSD-n csücsülő legutolsó stabil Ubuntu. Ő az, aki biztosan, százszázalékosan be van lőve. Minden szükséges program a helyén, bootolás után maximum a frissítéseket kell telepíteni, és az SSD-nek hála veszett gyors. Minden ott van, ahol lennie kell, ahol megszoktam és ahonnan elő tudom venni, ha sürgős dolgom van és nem áll(hat)ok neki a rendszerrel szüttyögni.

Egyedi Lubuntu telepítés, avagy a nagy Lubuntu teszt #2

Lubuntu logó
Ahogy a korábbi Lubuntus és Remastersys-es cikkemben ígértem, beszámolok a fejleményekről, ugyanis a múlt hétvégén sikerült eljutni a célgéphez.

Előzmények

A sikeres egyedi ISO készítése után nem tudtam megállni, hogy ne próbáljam ki fizikai gépen is a virtuális után. Két gépen próbálkoztam, vegyes eredménnyel. És mivel néha tudok optimista is lenni, a gépek kora ellenére megpróbáltam pendrive-ról bootolni.

Gentoo + libvirt + kvm + vlan + bridge avagy virtualizáljunk kényelmesen!

Gentoo-logo

A Gentoo-ban az a szép, hogy rendszerépítés közben az ember folyamatosan tanul. Egyrészt megtanulja, hogy mi hol van a rendszerben, másrészt pedig rájön, hogy kell levezetni a keletkező feszültséget, ami akkor jelentkezik, mikor fél óra konfigurálás után jobb esetben nem indul, rosszabb esetben nem fordul a kernel.

Apropó vicc: Mit csinál az elméleti fizikus, ha úrrá lesz rajta az idegesség? Papírt és ceruzát vesz elő és levezeti.

Pingvin nevettető, avagy viccek informatikus módra

vidám pingvin

  • Egy DHCP csomag bemegy egy bárba és kér egy sört. Erre a pultos: „Itt van, de egy órán belül kérem vissza!”
  • A DNS az összes probléma gyökere.
  • Van egy Ethernetes viccem, de valaki más velem egy időben mondta, így meghátráltam és újra próbálkoztam.

Remastersys – Egyedi Live CD-k készítése

A Remastersys egy szabad rendszermentő és egyedi Live CD készítő program Debian és Ubuntu származékokra.
Remastersys logó

Ahogy a korábbi, Lubuntus cikkemben írtam, annyira nem jött be a rendszer, hogy nem állt szándékomban még egy nulláról való testreszabáson átrágni magam. Ezért felkutattam az egyedi ISO készítő programokat. Ez tűnt a leghasználhatóbbnak. Annyi szépséghibája van a dolognak, hogy az utolsó stabil kiadása 2012-es, mert a fejlesztő belefáradt a projektbe. De erről később.

A Mate valóban Gnome2 alternatíva?

MATE névjegy
…vagy csak azt mondják, mert valaki hallott valakiről, aki látott már valakit, aki Mate-et használt? Folytatódhatna akár így is kérdésem, amire most a választ keresem.

A Gnome2 első verziója 2002-ben jelent meg. Célja volt egy modern, gyors, átlátható és egyszerű asztali környezet létrehozása.

A nagy Lubuntu teszt

Lubuntu logo
Az informatikusoknak gyakran meggyűlik a bajuk a userekkel, de ha lehet, a rugalmatlan, IT-analfabéta családtagok még nagyobb kihívást jelentenek.

A közvetlen környezetemben viszonylag szerencsésnek mondhatom magamat, mivel a szüleim nem reménytelenek. Úgy 4-5 éve kezdtem meg a migrálásukat Linuxra – több-kevesebb sikerrel. Igazából a történet, mint sok más esetben, itt is a Windows XP-nél, jobban mondva annak hiányosságaival kezdődik, ám jelen cikk témája nem ez.

Grafikus rendszerinformáció Linuxra, avagy van élet az lshw-n túl

Tux
Linux alatt ha bármilyen hardverinformációra van szükségünk, akkor egyből az lshw, lspci, lsusb parancsokra gondolunk. Ezek hasznosak, sokat tudnak és szeretjük őket. De mi van akkor, ha mindezt grafikus felületen szeretnénk látni?