Bár az előző részben azt ígértem, hogy most elmegyünk disztribúcióra vadászni, a cikk írása közben rájöttem, hogy túl nagy téma lesz ez ahhoz, hogy összevonjam az asztali környezetekkel is. Ezért a disztribúció kergetés most elmarad, de ne aggódj: lesz újdonság bőven!

Jó ha tudod

Az előző részben pár dolgot elfelejtettem mondani, amik még hozzátartoznak az igazsághoz, nem elhanyagolható tényezők, ugyanakkor számomra már fel sem tűnnek. Igazából az előző cikkben lenne a helyük mint kiegészítések, de nem érezném fair dolognak szó nélkül odanyuvasztani ezt a pár sort.

A Linuxtól nem fog repülni a géped

Bár egy alapértelmezett, mindennel felszerelt Linux telepítésnek alacsonyabb a rendszerigénye, mint az ugyanígy felszerelt Windowsnak, nem szabad elfelejteni, hogy a Linux is egy modern operációs rendszer. Neki is kell a futáshoz legalább 1 GB RAM és akkor érzi igazán jól érzi magát, ha legalább két magos processzor duruzsol alatta. A böngészés sem lesz érezhetően gyorsabb, ugyanis a rosszul megírt JavaScript pontosan ugyanakkora teljesítménypazarló hulladék marad Linux alatt is, mint más rendszereken. Nem csodaszer, alternatíva. Persze lehet és érdemes is keresni gyenge gépekre kihegyezett disztribúciót (itt az oldalon is írtunk róluk), amik érezhetően dobhatnak a sebességen, melegen ajánlom is a kipróbálásukat! Ugyanakkor csodát nem kell várni.

Linuxon nem futnak a Windowsos programok

Kezdem is a leginkább kétélű és talán legismertebb dologgal. A Windowsos programok alapértelmezetten nem futnak Linux alatt és pont. Ez röviden azt jelenti, hogy a [szoftverbázisról] letöltött, vagy a kedvenc IT újságod lemezmellékletén lévő Windowsos programok és játékok az alapértelmezett Linux telepítéskor nem fognak futni. A két rendszer nem kompatibilis egymással. A másik oldalról megközelítve a dolgokat, a Windowsos vírusok sem futnak.

Ugyanakkor legtöbb, a mindennapokban használt programnak van Linuxos változata vagy Linuxos megfelelője. Ott van pl. a Firefox, ami mindkét rendszerre elérhető. Vagy a Seamonkey/Opera/Midori/Chrome ha jobban tetszenek. Thunderbird levelező is van és a beépülők túlnyomó többsége kompatibilis mindkét rendszerrel. Az irodai szoftvercsomag funkcionalitást legtöbb esetben a LibreOffice tölti be, de ha ez túl sok, akkor van Abiword is. Képmanipulálásra GIMP vagy Krita, vektorgrafikus szerkesztésre Inkscape. Ez pedig messze nem a teljes lista, mindössze egy apró felsorolás a rendelkezésedre álló több ezer programból. Jelenleg nem célom a Windowsra elérhető programok alternatíváinak vagy változatainak a széleskörű bemutatása, az majd (talán) egy későbbi cikk témája lesz.

Amennyiben mégis megpróbálnál Linuxon futtatni egy Windowsra fejlesztett programot, két lehetőséged van: telepítesz egy emulátort (Wine) vagy virtualizálsz egy Windowst. Virtualizálni biztonságosabb. Biztosabb, de lassabb, és gondok lesznek a 3D gyorsítással. Természetesen arra törekszünk, hogy minden eddig használt programodnak megtaláljuk a Linuxos megfelelőjét, de ha a boldogságodhoz csak egy Worms Armageddon hiányzik, akkor nem állok az utadba (de a Hedgewars igen! :)). Mindenesetre ne feledd, hogy mikor megteremted a rendszereden a Windowsra írt alkalmazások futtatásának a lehetőségét, akkor egy idegen rendszerre írt kártevő is lefuthat. Alapvetően nem tudni, hogyan viselkednek ezek a gonosztevők mondjuk Wine alatt. A rendszerbe épített gátak miatt képtelenek rendszerszintű problémát okozni, azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy program mindenre képes, amire engedélye van az őt elindító felhasználónak. Szerencsére, mindenki sima felhasználóként tevékenykedhet a gépen, és minden rendszerszintű módosításhoz jelszót (azaz beleegyezést) kér az operációs rendszer. Más szavakkal: ha egy CTB-Locker szerű szuvenírt sikerül Wine-nal elindítanod, akkor komolyan fennáll annak a veszélye, hogy a teljes home könyvtárad kódolódik.

Néhol gyengébbek bizonyos programok Linuxos változatai

Sajnos előfordul. Ilyen klasszikus példa az Adobe Flash esete. Van, támogatott, ugyanakkor még a Windowsos testvérénél is nagyobb hulladék és csak a 11-es verzió érhető el belőle. Idetartozik még, hogy gondok lehetnek az AMD grafikus illesztőprogramokkal. Ha már grafika: a hibrid megoldások támogatása még nem az igazi, de egyre jobb!

Ablakkezelő

Az ablakkezelő, mint ahogy a neve is mutatja, nem csinál mást, mint kezeli az ablakokat. Ide teszi, oda teszi, kezeli, hogy arrébb teszed, nyújtod vagy épp zsugorítod. Azaz minden, az ablakokkal kapcsolatos műveletet ő végez. Azonban mást nem is tud. Ez a dolga. Vannak jó néhányan, akiknek nem is kell több. Mint az sejthető, az ablakkezelők nem túl kezdőbarátok, így itt nem is mutatom be őket. No, meg nem is ismerem mindegyiküket, így eltartana egy jó ideig, míg (talán) relevánsan össze tudnám őket foglalni. Éppen ezért javaslom a Wikipédia ablakkezelő szócikkét (angol) átolvasni, ha jobban érdekel a téma.

Asztali környezet / Desktop Environment

Windowsnál megszokhattad, hogy minden egyes gépen, ahol találkozol vele, szinte ugyanazt a felületet kapod, csak kisebb-nagyobb színbéli, háttérbéli változással. A Microsoft egy darab asztali környezettel szeretné mindenki igényeit kielégíteni. Ezért ezen a rendszeren nem is igazán jött elő a kifejezés, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy az elvi lehetőség megvan (Windows XP-ig biztosan) az alapértelmezett felület cseréjére.

Itt Linuxon, a helyzet egy kicsit bonyodalmasabb. Van hat nagy asztali környezet család, név szerint Gnome, KDE, Unity, Enlightenment, Cinnamon és XFCE. Van pár kisebb, mint Mate, Trinity és LXQt (LXDE). Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, így írhatnék egy csinos kis összehasonlítást az én szájízem szerint. Azonban, objektíven nézve a dolgokat, ezen a összehasonlításoknak nem sok értelmét látom, ugyanis ami számomra hátrány, az előfordulhat, hogy számodra éppen előny. Teljesen szubjektív dolog, hogy melyik mennyire tetszik, vagy épp mennyire áll kézre, éppen ezért nem is próbállak meg terelgetni, mindössze egy objektív leírást próbálok közölni róluk, anélkül hogy befolyásolnálak a döntésben.

Még mielőtt rátérnék az asztali környezetek konkrét ismertetésére, egy dolgot szeretnék leszögezni: A legtöbb környezet nagyon jól támogatja a magyar nyelvet (és hatalmas köszönet érte az önkéntes fordítóknak!). Bár előfordulhatnak néhol angol mondatok vagy egyszerű szavak, ez nem jellemző.

KDE – KDE Software Compiltion – KDE Szoftvercsomag

Weboldala: https://www.kde.org
Bátran állíthatom, hogy a KDE a Linuxra elérhető legkomplexebb és legsokoldalúbb asztali környezet, sőt több annál: ökoszisztéma. Bár magát az asztali környezetet Plasma Desktopnak hívják, mégis a legtöbb helyen csak KDE <verziószám>-ként van emlegetve. Jelenleg az 5-ös kiadásnál tartanak, azaz KDE 5.

A KDE törekszik az egységes felületre és megközelítésre, így az összes, a KDE világához tartozó program kinézete és menürendszere alapvetően megegyezik, továbbá a rendszer alapját is képző, Qt eszközkészletet használják. Az egységesítés nem csak külsőleg, hanem belsőleg is érvényes: nem találják fel újra a kereket, hanem ha már van megoldás valamire, azt az egész KDE ökoszisztéma használhatja. Az asztali környezet teljesen egységes kinézetet és elrendezést mutat. Szerencsére ide még nem jutott el (reméljük nem is fog) a napjainkban oly népszerű egyszerűsítési mánia. Ennek egyik hátulütője, hogy első és második ránézésre is igen komplexnek tűnhet a rendszer. Ugyanakkor, ha lehet mondani, a KDE a Linuxra elérhető asztali környezetek között a csúcsragadozó. Ennek a komplexitásnak nyilvánvaló hátulütője a teljesítményigényben jelenik meg, szóval meg se próbáld régebbi gépekre telepíteni.

Gnome

Weboldala: http://www.gnome.org
A Gnome célja könnyen kezelhető, felhasználóbarát felhasználói felület létrehozása. A KDE komplexitásával ellentétben, itt szinte mindenki azonnal megtalálja a neki megfelelő beállítást. A Gnome fejlesztők a kevesebb több elvet vallva, igyekeznek a végletekig leegyszerűsíteni az asztali környezet programjait. A GTK (GIMP Toolkit) eszközkészletre épül. A KDE-hoz hasonlóan, itt is jelen van az egységesítésre való törekvés, így a legfőbb programoknak van Gnome-os megfelelőjük. Bár relatív egyszerűsége indokolná, mégsem ajánlható régebbi gépekre. A hagyományos tálca fogalmát elfelejthetjük, ahogy a jól megszokott ablakvezérlő gombokat is, helyettük virtuális asztalok vannak. Nagyjából egy program per virtuális asztal arányt érdemes elképzelni. A nagy számú beépülőnek köszönhetően egészen egyedi asztali környezetet varázsolhatunk magunknak. Többek közt a tálcát is visszakaphatjuk. A Gnome több asztali környezetnek is az alapjául szolgál.

Bár a többi környezetnél nem szoktuk kifejezetten jelölni, hogy annak melyik verzióját használjuk, a Gnome legújabb, 3-as szériája akkora váltás volt az eddigiekhez képest, hogy elterjedt a Gnome 3 jelölés.

Unity

Weboldala: http://unity.ubuntu.com
A Unity egy Gnome 3-ra épülő asztali környezet. Első ránézésre „Gnome-ot csak nyomokban tartalmaz”, másodikra feltűnhetnek a hasonlóságok. A Unity elsődleges disztribúciója az Ubuntu, de (elméletben) mások is alkalmazhatják. Fő fejlesztője az Ubuntut is fejlesztő Canonical Ltd. Természetesen ettől függetlenül szabad szoftver. Felülete mind a kis, mind nagyobb képátmérőjű monitorokon jól használható, de érződik rajta, hogy elsődlegesen netbookokra szánták. A bal oldali panelre kiültethető (és gyárilag kint lévő) alkalmazások miatt a nagypapa felhasználóknak is ideális választás lehet (tapasztalat). Elsődlegesen a felhasználóbarátságra fókuszál és utána a funkcionalitásra. A Gnome 3-as gyökerei miatt a legtöbb összetevője a Gnome-ból származik, ugyanakkor jó párat módosítottak is. Saját szoftverkollekciója nincs, inkább az együttműködést szorgalmazza.

A Unity-val egy egységes, TV-n, telefonon, táblagépen, kis és nagy kijelzővel felszerelt számítógépeken is jól használható felület létrehozása a Canonical célja. Véleményem szerint (és most vigyázat, szubjektivitás jön) ez igen felemásan sikerült. Volt szerencsém a Unity-t az UHD felbontású monitortól kezdve a tenyérnyi netbookokon át mindegyiken használni (már csak egy Ubuntu Phone-ra ácsingózom). Azt kell mondjam, hogy jól skálázódik és maga a felhasználói élmény sehol sem csorbul. Azonban akadnak itt-ott idegesítő hibák, mind rendszer, mind felhasználói szinten, amik miatt „jó-jó de lehetne jobb is” érzése támad az embernek. Egy biztos: ha túl komplexnek érzed a KDE-t, de túl butának a Gnome-ot, akkor mindenképp próbáld ki később a Unity-t.

Enlightenment

Weboldala: https://www.enlightenment.org
Az Enlightenment az egyik legérdekesebb asztali környezet. Elsőként vezette be a köztudatba és a munkakörnyezetbe a különböző animációkat és izgő-mozgó dolgokat. Egyértelműen látszik, hogy a tervezésekor grafikusi szempontokat is figyelembe vettek. Legfrissebb stabil kiadása január 20-án jött ki. Belső felépítése a többi asztali környezethez képest teljesen egyedi. Nem a megszokott GTK vagy Qt eszközkészletet használja, hanem a saját, Elementary névre hallgatót. Ahol csak lehet, saját megoldásokat használ, igyekszik univerzális eszközöket biztosítani nem csak asztali, hanem hordozható eszközökhöz is. Bár nem fejlődik rohamtempóban, ígéretesnek tűnik.

Cinnamon

Weboldala: http://cinnamon.linuxmint.com
A Cinnamon a Unity-hez hasonlóan Gnome 3-ra épül, azonban a Unity-vel ellentétben itt alig figyelhető meg a közvetlen rokonság. A Gnome 3-as gyökerek miatt sajnos nem sebességbajnok, ugyanakkor igen népszerű és sokak által használt asztali környezet. A klasszikus asztali környezet sémát követi, azaz bal oldalt az indító menü, mellette a gyorsindító eszköztár, utána az ablaklista, amit az állapotsor követ. A sort az óra zárja.

Xfce

Weboldala: http://www.xfce.org
Az Xfce egy pehelysúlyú, GTK eszközkészletet használó asztali környezet. Célja hogy takarékos, ugyanakkor felhasználói szemszögből jól használható és könnyen beállítható legyen. Komplexitása valahova a Unity elé és a KDE mögé tehető. Megtalálható minden hagyományos ablakvezérlőszerv. Széleskörűen beállítható, ugyanakkor az alapértelmezett telepítés után még időt kell szánni az apróságok beállítására.

Ha többet szeretnél megtudni az Xfce-ről, akkor olvasd el az Xfce 4 – Egy új kezdet? című cikkünket!

Mate

Weboldala: http://mate-desktop.org
Mint azt a Gnome-nál említettem, a Gnome 3 egy hatalmas irányváltás a Gnome 2-höz képest. Mint minden nagyobb irányváltást, ezt is kísérték, sőt a mai napig kísérik, elégedetlenkedő hangok. Ez odáig terjedt, hogy megszületett a Mate, ami technikailag a Gnome 2 forkja. Hogy mi az a fork? Röviden és nem túl percízen: duplikáció vagy klón. Jó néhányan fogták a végleges Gnome 2 kódját és átnevezték az egészet Mate-re. Ezzel együtt természetesen az összes hozzátartozó programot is átneveztek. A GPL licenc értelmében ez a művelet teljesen megengedett és legális volt. Magam is Gnome 2 párti vagyok/voltam, így mikor átálltam Gentoo-n Mate-re, született is egy cikk A Mate valóban Gnome 2 alternatíva? címen.

Alapértelmezett telepítésekor a képernyő tetején található a menüsor, a gyorsindító, az állapotsor és az óra. A képernyő alsó részén található az ablaklista, és a virtuális asztalokat is itt tudjuk beállítani és kezelni. A képernyőkép ne tévesszen meg, a rendszer tud és jól beszél magyarul. Mindössze a saját egyszerű asztalomat linkeltem be a fenti cikkből.

Trinity

Weboldala: https://www.trinitydesktop.org
Ahogy a Mate a „régi jó” Gnome 2 forkja, úgy a Trinity ugyanúgy KDE 3-as változatának a klónja. A képernyőképeket összehasonlítva látszik is, hogy testvérek. Azonban a Mate-tel ellentétben itt nem történt meg a régi programok átnevezése, így bajos lehet a KDE-vel párhuzamos telepítés.

LXDE

Weboldala: http://lxde.org/
Az LXDE is az egyszerű, kis teljesítményigényű és komplexitású asztali környezetek sorát gyarapítja. GTK eszközkészletre épül és a klasszikus asztali környezet elrendezést használja. Emiatt nem okozhat problémát egy Windowshoz szokott szemnek sem a gyors átállás. Bár a nagyokhoz hasonlóan vannak saját alkalmazásai is, igazából más programok együttes használatára épít. Kis teljesítményű gépekre ajánlott.

Ha tetszik az LXDE és szeretnél róla többet olvasni, akkor egy ennél részletesebb és szubjektívebb teszthez olvasd el A nagy Lubuntu teszt című cikkünket is!

LXQt

Weboldala: http://lxqt.org
Az LXQt egy pehelysúlyú asztali környezet, ami Qt eszközkészletre épül. A Razor-qt és az LXDE közös utódja. Az összeolvadásba csupán az Razor-qt halt bele, az LXDE-t aktívan fejlesztik. Az LXQt a hagyományos asztali környezet megközelítést hozza, azaz egy központi menüből érhetőek el az alkalmazások, mellette gyorsindító és virtuális asztal választó található. Középen van az ablaklista. Jobb oldalon az állapotsor és az óra.

Az LXQt jelenleg aktív fejlesztés alatt áll, pillanatnyilag a 0.9-es verziónál tart. Kifejezetten nem része még egyik disztribúciónak sem, ettől függetlenül tárolóból telepíthető. Mindennapos használatra még nem javasolt, ugyanakkor szimpatikus kezdeményezés, érdemes lesz rá odafigyelni.

Pantheon

Weboldala: http://elementaryos.org
A Pantheon az ElementaryOS asztali környezete. GTK alapú és elsődlegesen Valaban fejlesztik. Kitűzött célja a maximális használhatóság mellett a lehető legjobb felhasználói élmény biztosítása, mindezt egy modern és gyors rendszerbe csomagolva.

Budgie Desktop

Weboldala: https://solus-project.com/budgie/
Utoljára, de nem utolsó sorban szeretném, ha megismernéd a béta 1 állapotban lévő Budgie asztali környezetet is. Célja egy szinte végletekig leegyszerűsített és szép asztali környezet létrehozása. Azonban nem egy újabb Gnome 3 kiegészítő megoldásról beszélünk, hanem egy nulláról átgondolt felhasználói felületről. Érdemes lesz odafigyelni rá.

A következő rész tartalmából…

Fel fogunk építeni egy virtuális környezetet, ahol biztonságosan tudunk kalandozni a különböző Linux disztribúciók között, továbbá az összes, itt felsorolt asztali környezethez keresünk egy ideális Linux disztribúciót.

A sorozat eddig megjelent részei

• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: I. rész – Ismerkedjünk
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: II. rész – Válasszunk asztali környezetet
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: III. rész – Ismerkedés a disztribúciókkal
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: IV/1. Rész – Független disztribúciók
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: V. Rész – Próbaköltözés
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: VI. rész – Telepítsük második rendszernek!
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra? VII. rész – Mindennapi programok és összefoglalás