Igaz, hogy nincs release hétfő, de a Sony Pictures-zel történt „baleset” okán úgy érzem, érdemes billentyűzetet ragadnom és ejtenem pár szót a jelszavakról és azok biztonságos kezeléséről.

Ami eddig történt

Ha valaki esetleg lemaradt volna az eseményről, röviden annyi történt, hogy ismeretlenek (Észak-Koreát gyanúsítják, ami kb. Kínával ekvivalens) behatoltak a Sony Pictures hálózatába és meglovasítottak több tíz TB-nyi (terabyte) információt. Ezek között találunk még nem megjelent filmeket (ezek ennek megfelelően megjelentek torrenten is). Az incidens kivizsgálásába bevontak pár hárombetűst is, ami okot adhat a gyanakvásra, hogy nem mindent kötnek az orrunkra. A cikk apropója azonban nem ez, hanem inkább az, hogy az állományok között volt egy „jelszavak” könyvtár is, amiben gondosan össze vannak szedve a különböző helyekhez tartalmazó jelszavak. Tehát, újra: titkosítatlanul, egyszerű dokumentumban tároltak jelszavakat.

Közel két hónapja október 23-án megjelent az Ubuntu 14.10 – Utopic Unicorn. Nem igazán kapkodtam el a teszt írását, pedig annyira azért nem rossz, inkább csak az érződik rajta, hogy LTS utáni „Béta 1”.

A legtöbb Ubuntut két lépésben kezdem el használni. Van egy SSD-n csücsülő legutolsó stabil Ubuntu. Ő az, aki biztosan, százszázalékosan be van lőve. Minden szükséges program a helyén, bootolás után maximum a frissítéseket kell telepíteni, és az SSD-nek hála veszett gyors. Minden ott van, ahol lennie kell, ahol megszoktam és ahonnan elő tudom venni, ha sürgős dolgom van és nem áll(hat)ok neki a rendszerrel szüttyögni.

A Gentoo-ban az a szép, hogy rendszerépítés közben az ember folyamatosan tanul. Egyrészt megtanulja, hogy mi hol van a rendszerben, másrészt pedig rájön, hogy kell levezetni a keletkező feszültséget, ami akkor jelentkezik, mikor fél óra konfigurálás után jobb esetben nem indul, rosszabb esetben nem fordul a kernel.

Apropó vicc: Mit csinál az elméleti fizikus, ha úrrá lesz rajta az idegesség? Papírt és ceruzát vesz elő és levezeti.

…vagy csak azt mondják, mert valaki hallott valakiről, aki látott már valakit, aki Mate-et használt? Folytatódhatna akár így is kérdésem, amire most a választ keresem.

A Gnome2 első verziója 2002-ben jelent meg. Célja volt egy modern, gyors, átlátható és egyszerű asztali környezet létrehozása.

Linux alatt ha bármilyen hardverinformációra van szükségünk, akkor egyből az lshw, lspci, lsusb parancsokra gondolunk. Ezek hasznosak, sokat tudnak és szeretjük őket. De mi van akkor, ha mindezt grafikus felületen szeretnénk látni?

Boldog születésnapot, Firefox! Köszönjük az elmúlt tíz évet és kívánunk neked még legalább tízszer ennyit stabilan, funkciókban gazdagon, ám bugmentesen.

Technikailag: Hogyan működik?

Az Icecast működése egyszerű, de zseniális. Megkülönböztetünk, forrást (szerkesztőt), szervert és klienst (hallgatót).
Te mint szerkesztő elsődlegesen a forrás programmal állsz kapcsolatban. Ezzel állítod össze a műsort, keversz stb. Mi most erre a célra a VLC-t fogjuk használni, de bátran válogathatsz az Icecast oldalán lévő listából.