A két héttel ezelőtti kihagyás után most újra folytatjuk a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozatunkat. Ezúttal is nagyjából három témát fogunk érinteni, de a szokásos módon fenntartom magamnak a jogot, hogy a terjedelem függvényében ettől eltérjek. A tervek szerint az élőfejről, az élőlábról, a láb- és végjegyzetről, valamint a hasábokról lesz szó.
Vágjunk is bele!
Ha arra vagy kíváncsi, hogy egy adott könyvtár vagy fájl melyik telepített csomag része, add ki az alábbi parancsot: dpkg -S útvonal.
Például ha a balance.jpg nevű háttérképet tartalmazó csomagra vagy kíváncsi, add meg az útvonalát így:
A mai alkalommal folytatjuk a LibreOffice és a szövegszerkesztési műveletek megismerését. A tervek szerint a szövegek igazításáról, a sor- és térközökről, az oldaltörésről és a soregyen lehetőségről lesz szó. Ám ahogy az eddig cikkekben (1., 2., 3., 4. és 5. rész) is lenni szokott, nem ígérem, hogy pont ezek a témák lesznek ilyen mennyiségben és felállásban. Írás közben eldől.
Akik megcsinálták az előző részben leírt feladatokat, ugyanott már a megoldásokat is megtalálhatják.
Ahogy arról már korábban írtam, kinőttem a Rythmboxot, és új alternatívákat kerestem. A Nightingale szinte tökéletes. Nagyon szeretem benne, hogy nem lejátszólista-elvű, mint a legtöbb zenelejátszó, hanem van egy Médiatár, ahol ott van az összes zeném. És új elemek hozzáadásakor aktualizálódik. Viszont nagyon lassan indul szegény a Firefox alapoknak köszönhetően, nincs D-Bus integrációja, és némely pluginja nem túl stabil. Tehát anélkül, hogy a lecserélését fontolgattam volna, felmértem a kínálatot. Az elérhető rengeteg zenelejátszó közül a Clementine fogott meg.
A legtöbb fájlkezelőnek van egy olyan előnyös tulajdonsága, hogy helyi menüből, tehát jobb kattintással, új dokumentumokat hozhatunk létre sablonok alapján. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy a home könyvtárunkban létrehozunk egy Sablonok nevű könyvtárat, majd ebben üres fájlokat megfelelő kiterjesztéssel. Például, ha egy LibreOffice Writer sablont szeretnél létrehozni, ments a Sablonok mappába egy üres fájlt ODT kiterjesztéssel. A név legyen egyértelmű, mivel a helyi menüben majd nem látszanak a kiterjesztések.
Az előző cikkekben (1., 2., 3. és 4. rész) már sok mindent megismertünk, az előző részig elméleti oldalról. A mai alkalommal folytatjuk a szövegszerkesztési műveletek bemutatását, kisokosszerűen. Az előző rész végi „házi feladatok” megoldását már korábban feltettem a cikk végére, szabadon elérhetőek.
A mostani cikkben mindent a betűkről napot tartunk. Megnézzük majd, hogy lehet betűtípust, betűméretet, betűstílust és betűtávolságot állítani. Legalábbis ez a terv. A terjedelem függvényében kiegészülhet egyéb témákkal is.
Az első részben megismerkedtünk jó néhány alapfogalommal, olyanokkal, mint a csomagkezelő vagy a disztribúció. Röviden megismerhetted a Linux eddigi történelmét is. A második részben megismerkedtél a legtöbb asztali környezettel, talán ki is választottad a neked legmegfelelőbbet. A harmadik részben telepítettünk egy Virtualboxot, és arra kértelek, hogy próbálj ki minél több Linux disztribúciót benne.
Remélem, találtál egy vagy több szimpatikus disztribúciót. Talán közelebbről is megismerkedtél vele. Ugyanakkor nagy eséllyel jó kis kavar alakult ki a fejedben arról, hogy melyik disztribúció hová is tartozik, és kinek a fia-borja egyik másik. Ebben a részben szeretném a Linux disztribúciók származásával és átlagos tulajdonságaikkal kapcsolatos alapműveltséget átadni.
