Hogyan szerkesszünk szöveget? – 6. rész: A szöveg igazítása és tagolása

Linux Libertine illusztráció
A mai alkalommal folytatjuk a LibreOffice és a szövegszerkesztési műveletek megismerését. A tervek szerint a szövegek igazításáról, a sor- és térközökről, az oldaltörésről és a soregyen lehetőségről lesz szó. Ám ahogy az eddig cikkekben (1., 2., 3., 4. és 5. rész) is lenni szokott, nem ígérem, hogy pont ezek a témák lesznek ilyen mennyiségben és felállásban. Írás közben eldől.

Akik megcsinálták az előző részben leírt feladatokat, ugyanott már a megoldásokat is megtalálhatják.

Most pedig csapjunk bele a szövegszerkesztésbe!

Vízszintes szövegigazítás

A vízszintes szövegigazítás határozza meg, hogy a szöveg hogyan helyezkedik el az oldalon. Természetesen van függőleges igazítás is, ám arra a szövegszerkesztés során nincs szükség, így ennek tárgyalásától most eltekintenék. Térjünk vissza tehát a vízszintes igazításra.

A sorozat első részében már szóba került az igazítás mind a négy lehetősége, ezért ezt nem ismételném meg. Itt elolvashatod, ha az Igazítás részhez görgetsz. Most csupán azt mutatnám meg, hogyan kell alkalmazni a különböző igazítási módokat.

Rendre a balra, középre és jobbra igazítás, valamint a sorkizárás látható:
Igazítások

Balra igazítása

Ahhoz, hogy egy szövegrészletet balra tudj igazítani, jelöld ki a kívánt szövegrészletet, majd kattints a Formázás eszközáron a megfelelő ikonra. A balra igazításhoz erre az ikonra: Balra igazítás

Középre igazítás

A középre igazításhoz szintén jelöld ki a kívánt szövegrészletet, majd kattints erre az ikonra: Középre igazítás

Jobbra igazítás

A jobbra igazításhoz a szövegrészlet kijelölése után erre az ikonra kell kattintanod: Jobbra igazítás

Sorkizárt

A sorkizáráshoz erre az ikonra szükséges kattintani: Sorkizárás

Formátum menü > Bekezdés… > Igazítás fülön lehetőséged van megadni, hogy sorkizárt igazítás esetén az utolsó, rövidebb sorral mi történjen.

Sorkizárt igazítás, utolsó sor merre

Sorkizárt igazítás, utolsó sor balra

Az alapértelmezett beállítás az, hogy az utolsó sort balra igazítjuk. Ez adja a legesztétikusabb kinézetet. Beállíthatod úgy is, hogy az utolsó sor középre legyen igazítva. Néha ez is indokolt beállítás lehet. Amit még megtehetsz, de nem ajánlott, az az, hogy az utolsó sor is sorkizárt legyen. Nagyon otrombán tud kinézni, ha mondjuk egy néhány szavas utolsó sor van széthúzva a teljes oldalon. Én nem ajánlom ezt az opciót. És főleg azt nem, hogy az esetlegesen egyetlen szót az utolsó sorban széthúz, ahogy az Egyedüli szó széthúzása tenné.
sorkizárás

Megjegyzés: Sorkizárt igazításkor ne feledd el beállítani az automatikus elválasztást is, hogy megakadályozd a hézagok kialakulását. (Beállításoknál: Elválasztás kérdés nélkül)! Részletesen lásd a sorozat negyedik részében.

Sorköz

A sorköz jellemzővel állítható be, hogy mekkora távolság legyen a sorok között. Fontos, hogy enterek helyett sor- és térközzel formázzuk a szöveget. Bővebben lásd a tiltott műveletekről szóló részben.

Sorköz

Az alapértelmezett érték az egyszeres, ez általában megfelelő. Amennyiben szükséged van a sorköz csökkentésére vagy növelésére, tedd az alábbiakat:

  • Jelöld ki a módosítani kívánt sorokat.
  • Navigálj a Formátum menü > Bekezdés… > Behúzás és térköz fülre, majd a
  • Sorköz résznél válaszd ki a megfelelő lehetőséget a legördülő menüből.
  • Végül kattints az OK gombra.

Sorköz lehetőségek

A lehetőségek részletesen:

  • Egyszeres: Ez az alapértelmezett érték. Úgy kerül beállításra a sorok közötti távolság, hogy a lefelé és felfelé nyúló betűk szárai ne érjenek össze.
  • 1,5 sor: másfél sornyi távolságot jelent a sorok között.
  • Dupla: kétszeres távolságot jelent a sorok között.
  • Arányos: Százalékos formában lehet megadni a sorköz értékét. A 100% az egyszeres sorközt jelenti. A 115% az esetek nagy részében megfelelő.
  • Legalább: Megadható, hogy mekkora legyen a legkisebb távolság a sorok között. A program ezt dinamikusan növelheti például nagyobb betűmérettel szedett soroknál.
  • Vezető: Két egymás alatti sor alapvonalai közötti távolság és az egyszeres sortávolság összege. Az alapvonal az a vonal, amin a betűk „ülnek”.
  • Rögzített: pontos értéket lehet megadni sorköznek.

Térköz

A sorozat első részében már szóba került, ezért ezt nem ismételném meg: itt elolvashatod. Röviden: a térköz szabályozza a bekezdések távolságát.

Amennyiben tagolni szeretnéd a szöveget, azt ne enterekkel tedd, hanem térközökkel.

  • Jelöld ki azokat a bekezdéseket, amelyek elég/mögé térközt szeretnél.
  • Navigálj a Formátum menü > Bekezdés… > Behúzás és térköz fülére.
  • Állítsd be a kívánt értéket a Térköz rész >Bekezdés felett/Bekezdés alatt lehetőségnél.
  • Végül kattintsd az OK gombra.

Térköz

Megjegyzés: a Ne tegyen térközt az azonos stílusú bekezdések közé jelölőnégyzet segítségével tudjuk beállítani, hogy csak a különböző stílusú szövegrészek (pl. fejezetcím és a szövegtörzs) között legyen.

Soregyen

A soregyen is szóba került már az első részben, ám most megnézzük, hogyan is lehet beállítani.

A soregyen komolyabb kiadványoknál (pl. könyv) és hasáboknál fontos, mert az opcióval az egymás melletti oldalakon/hasábokban lévő sorokat a szövegszerkesztő ugyanabban a magasságban helyezi el. Így esztétikus látványt biztosítanak, valamint azt, hogy a könyvek lapjain ne üssenek át a nem azonos helyen lévő sorok.

Fontos, hogy a soregyen beállítás akkor is működik, ha a szövegben táblázat vagy kép is szerepel, viszont magának a táblázat sorainál, illetve a címsorok térközeinél a LibreOffice nem képes garantálni a soregyent (a szövegtörzshöz). Tehát csak akkor használjunk soregyent, ha kimondottan szükséges, különben indokolatlan nehézséget jelenthet a szerkesztésnél.

A soregyen beállítása két részletben történik. Először az oldalra, majd az adott bekezdésekre, stílusokra kell megadni.

  • Navigáljunk a Formátum menü > Oldal… lehetőséghez.
  • A megjelenő ablak Elrendezés beállításai résznél jelöljük be a Soregyen jelölőnégyzetet.
  • Válasszuk ki az alatt lévő legördülő menüből azt a stílust, amire alkalmazni kívánjuk a soregyent.
  • Végül kattintsunk az OK gombra.
  • Soregyen oldalstílus

    A fenti három lépéssel beállítottuk az oldalstílusra vonatkozó soregyent. Ezután a kívánt bekezdésstílusoknál is be kell állítanunk ugyanezt. Az alábbi példában a szövegtörzs stílusra.

  • Kattintsunk a Formázás eszköztár Stílusok és formázás ikonjára.
  • A jobb szélen lévő oldalsáv azonos nevű ikonja, illetve az F11 gomb megnyomása a fenti lépéssel egyenértékű.

  • Győződjünk meg róla, hogy a Bekezdésstílusoknál állunk.
  • Keressük meg a listában a beállítani kívánt stílust. (Jelen esetben a Szövegtörzset).
  • Kattintsuk rá jobb egérgombbal, és válasszuk a Módosítás… lehetőséget.
  • A megjelenő ablak Behúzás és térköz fülén jelöljük be a Soregyen jelölőnégyzetet.
  • Kattintsuk az OK gombra.
  • Ismételjük meg a fenti lépéseket az összes stílusra, amelyekre a soregyen tulajdonságot alkalmazni szeretnénk.

Stílusok és formázás

Stílus

Oldaltörés

Ahogy az eddig összes témánkról szó esett már az első részben, erről is: Az oldaltörés lehetőséget ad a szöveg dinamikus törésére, tagolására.

Az oldaltörés lehet manuális és automatikus is. Az első esetben mi magunk mondjuk meg a programnak, hogy ide és oda oldaltörést szeretnénk. A második esetben a program beavatkozás nélkül szúr be oldaltörést az előre megadott helyekre (pl. címsorok elé).

Amennyiben adott bekezdés után új oldalt szeretnénk kezdeni, vagyis oldalt szeretnénk törni, tegyük a következőeket:

  • Kattintsunk annak a bekezdésnek a végére, ami után oldaltörést szeretnénk.
  • Navigáljunk a Beszúrás menü > Töréspont lehetőségre.
  • A Típusnál válasszuk az Oldaltörés lehetőséget.
  • A Stílusnálnál válasszuk ki az oldaltörés után létrejövő új oldal oldalstílusát. Vagy hagyjuk üresen az alapértelmezett stílushoz.
  • Amennyiben adtunk meg stílust, lehetőségünk van oldaltörés után újrakezdeni az oldalszámozást.
  • Végül kattintsunk az OK-ra.

Manuális oldaltörés

Amennyiben automatikus szeretnénk oldaltöréseket létrehozni egy adott stílusú bekezdés után, az alábbiakat kell tennünk:

  • A Formátum > Stílusok és formázás ablakban válasszuk ki azt a stílust, amit új oldalon szeretnénk kezdeni.
  • Kattintsunk a stílus nevére jobb egérgombbal, majd válasszuk a Módosítás… lehetőséget.
  • Navigáljunk az ablak Szövegbeosztás fülére.
  • A Szövegbeosztás fül Törések részén jelöljük be a Beszúrás előtti jelölőnégyzetet.
  • Típusnál válasszuk az Oldal lehetőséget és Pozíciónál válasszuk, amit szeretnénk.
  • Szintén jelöljük be a Oldalstílussal jelölőnégyzetét.
  • Válasszuk ki a kívánt oldalstílust, jelen esetben az Alapértelmezett stílus-t.
  • Adjuk meg, hogy változzon-e az oldalszám. Az alapértelmezett 0 érték esetén az oldalszámozás folytonos marad, nem kezdődik újra.
  • Végül kattintsunk az OK gombra.

Automatikus oldaltörés

A fenti műveletek eredménye, hogy az a stílus, amin beállítottuk, mindig új oldalon fog kezdődni.
Amennyiben üres oldalakt szeretnénk beszúrni mondjuk fejezetcímek közé, az Alapértelmezett stílust állítsuk Páros vagy Páratlan stílusra. Bővebb leírásért olvasd el a kisokosunkat.

Összefoglalás

A mai alakalommal alapvető formázásokat tekintettünk át. Remélem, érhetőre sikeredett a leírás. Amennyiben bármilyen kérdésed, észrevételed van, esetleg csak megmutatnád a feladataidat, írj bátran!

Feladatok

  • Készíts egy négy bekezdéses A/4-es álló dokumentumot úgy, hogy minden bekezdés új oldalon kezdődjön, és mindnek eltérjen a vízszintes szövegigazítása.
  • Készíts egy A/4-es álló dokumentumot négy sorkizárt bekezdéssel, amik után rendre 0,25; 0,35 és 0,45 cm-es a térköz.
  • Készíts egy két oldalas, A/5-ös álló dokumentumot 125%-os arányos térközzel, sorkizárással és soregyennel.

Megoldások

A sorozat részei