Az első részben megismerkedtünk jó néhány alapfogalommal, olyanokkal, mint a csomagkezelő vagy a disztribúció. Röviden megismerhetted a Linux eddigi történelmét is. A második részben megismerkedtél a legtöbb asztali környezettel, talán ki is választottad a neked legmegfelelőbbet. A harmadik részben telepítettünk egy Virtualboxot, és arra kértelek, hogy próbálj ki minél több Linux disztribúciót benne.

Remélem, találtál egy vagy több szimpatikus disztribúciót. Talán közelebbről is megismerkedtél vele. Ugyanakkor nagy eséllyel jó kis kavar alakult ki a fejedben arról, hogy melyik disztribúció hová is tartozik, és kinek a fia-borja egyik másik. Ebben a részben szeretném a Linux disztribúciók származásával és átlagos tulajdonságaikkal kapcsolatos alapműveltséget átadni.

A disztribúciók hatalmas számára való tekintettel nem fogjuk az összeset átnézni és a többiektől megkülönböztető tulajdonságaikat végigvenni. Mivel most ismerkedsz a Linux disztribúciókkal, nem is igazán van szükséged nagyon mélyreható információkra, azonban jó, ha a főbb csapásirányokkal tisztában vagy. Vagy ahogy az előző részben említettem: disztribúciókat fogunk rendelni az asztali környezetekhez. Csak egy kicsit másképp. :)

A disztribúciók főbb megkülönböztető jegyei

Alapvetően nagyon sok oldalról meg lehet közelíteni azt a problémakört, hogy a) disztró miért másabb, mint b) disztró. Mi viszont leegyszerűsítjük néhány alapvető, szembetűnő és általánosan emlegetett dologra.

• Fejlesztő
• Család (független, Debian, RedHat, Slackware)
• Csomagkezelő
• Kiadási ciklus
• Legfrissebb stabil kiadás
• Alapértelmezett asztali környezet
• Első kiadás

Kiadási ciklus

A legtöbb fogalom vagy magáért beszél vagy már foglalkoztunk vele. Amivel viszont még nem találkoztunk, az a kiadási ciklus. Megkülönböztetünk három, egymástól alapvetően és filozófiában különböző kiadási ciklust.

Fix ütemezés valamilyen szabály szerint: Valamilyen rendszer szerint van a rendszer kiadva. Félévente, évente, háromévente. A lényeg, hogy fel lehet írni a naptárba, megjelenését szinte napra pontosan lehet tudni. Ez azt jelenti, hogy ha publikus lett egy kiadás, az onnantól kezdve új funkciókat már nem, „csak” hibajavításokat kap, amíg támogatja a fejlesztő. Az új funkciók helye a rá következő, immár fejlesztés alatt lévő kiadásban lesz. Ilyen lenne a release hétfő az oldalon.

Amikor kész lesz, kiadjuk: Ez a Debian hozzáállása a dolgokhoz (később). Kitűznek mérföldköveket, megállapítanak egy lehetséges kiadási időpontot, és vannak fejlesztés közben elérendő célok. De csak azért, mert szorít az idő, nem adnak ki egy új kiadást, ha úgy érzik, nem elég jó még, a tesztek problémásak vagy bármi más. Az így létrejött kiadás innentől kezdve teljesen olyan, mint a fix ütemezés. Van neki támogatási ideje, aminek a lejártáig hibajavításokat kap a rendszer. Valójában ilyen a release hétfő az oldalon. Előbb-utóbb minden cikk elkészül!

Folyamatos kiadások vannak, „gördül” a rendszer: A gördülő kiadás azt jelenti, hogy nincsenek nagyobb verziószámok, nagyobb kiadások. Időnként lehet, hogy egy rendszerállapotot elneveznek mondjuk 2008.0-nak, de ez érdektelen: az új funkciók az állandó frissítésekkel együtt, folyamatosan kerülnek be a rendszerbe. A gördülő disztribúciók támogatási ideje megegyezik a disztribúció életével.

Tegyük fel, hogy az egyik telepített kiadás a LibreOffice 4.4.5-öt hozza alapértelmezetten. Pár hónap múlva kijön a LibreOffice 5.0. Gördülő disztribúció esetén megeshet, hogy néhány nap múlva, akár automatikusan is felkerül az eddigi 4.5-ös széria helyett az 5-ös LibreOffice. Persze legtöbb esetben igen jó eszközök vannak a kezedben ahhoz, hogy ragaszkodhass bizonyos szoftververziókhoz. Egy darabig. Terveim szerint, ez a sorozat lesz ilyen: igyekszem a részeket folyamatosan naprakészen tartani, hogy ne avulhasson el.

A családfa

Ha a családfa irányából közelítünk (és itt is érdemes kezdeni), akkor meg kell különböztetünk független, Debian, Slackware és Red Hat alapú disztribúciókat. Ebben a részben a „nagyoktól” független disztribúciókról ejtek néhány szót.

A függetlenekkel van a legkevesebb „gondom”, ugyanis ez az a legkevésbé központosított vonal, ahol mindenki megpróbálja az alapoktól kezdve feltalálni a spanyol viaszt. Mondhatjuk, hogy itt a leginkább egybites egy kiadás élete: vagy a maga nemében igen népszerű és hosszú életű lesz, mert egy valós igényt elégít ki. Vagy jól elszúrják és egy rövid, pár pixel méretű csík lesz a Linux disztribúciók idővonalán.

A független disztók általában valamilyen különleges területet céloznak meg, vagy annyira radikálisan új felfogást alkalmaznak, hogy a létrehozóik nem gondolják, hogy bármelyik más disztribúcióba érdemes lenne vagy akár lehetséges lenne beintegrálni.

DD-WRT & OpenWRT

Ilyen független disztribúció például a kifejezetten útválasztókra tervezett DD-WRT. Német gyökerű Linux disztribúció, melyre a neve is utal: a fejlesztését egy drezdai csapat, a „Brainslayers” kezdte. Azon a környéken pedig a rendszámtáblákon a „dd” felirat olvasható. A WRT (Wireless RouTer azaz vezeték-nélküli útválasztó) mozaikszó pedig a Linksys WRT54G útválasztócsaládjáig nyílik vissza. A maga korában korszakalkotó volt, ugyanis egyszerűen tette lehetővé, hogy ne csak a gyári szoftver futhasson rajta, hanem megfelelő tudás birtokában bárki elkészíthesse hozzá a rendszerét. Olyannyira sikeres lett, hogy többek közt a Buffalo Technology is szállít DD-WRT-vel útválasztókat.

• Fejlesztő: Sebastian Gottschall / NewMedia-NET
• Család: Független
• Csomagkezelő: Ipkg
• Kiadási ciklus: Fix
• Alapértelmezett asztali környezet: Nincs
• Legutolsó kiadás: 2008. július 27
• Első kiadás: 2002. március 31.

Az OpenWRT is az WRT54G-vel egyre népszerűbbé váló router módosítási hullámon nőtte ki magát. Manapság már 50 különböző platformon képes futni! Tehát nem csak routereket értünk ide, hanem hagyományos „sztenderd” pc-ket és okostelefonokat is. Többek közt.

• Fejlesztő: OpenWrt Project
• Család: Független
• Csomagkezelő: opkg
• Kiadási ciklus: Fix
• Alapértelmezett asztali környezet: Nincs
• Legutolsó kiadás: 2014. október 2.
• Első kiadás: 2004. január

Gentoo

Semmiképp nem szabad elfeledkezni az Ubuntu (róla később lesz szó) mellett a másik nagy kedvenc (sőt, nem is igazán mellette, mert almát körtével összehasonlítás (aka gyümölcsök)) disztribúciómról, a Gentooról sem, amely a kezdetek-kezdetén még Enoch névre hallgatott. A függetlenek csoportjában talán neki van a legtöbb alváltozata. Gentoo alapú a sokak által szeretett és általam is nagyra becsült SystemRescueCD, amely, ahogy a neve is mutatja a rendszer-helyreállító és diagnosztikai műveletekben segítő társ. Ugyanide tartozik a Pentoo is, mely „mindössze” egy biztonságra kihegyezett Gentoo.

A Gentoo úgynevezett forrás alapú disztribúció, amely azt jelenti, hogy a rendszer minden egyes komponensét (igen, a rendszermagot (kernelt, a rendszer szívét) is ideértve) te fordítod, annak forráskódjából. Ehhez szerencsére megadja azokat az eszközöket, amellyel az ilyen jellegű testreszabás egy arra technikailag fogékony felhasználónak a kényelmet és a lehetőségeket jelenti. Nem utolsó sorban pedig nagyon jó a dokumentációja.

Bár a fenti sorok alapján úgy tűnhet, hogy a Gentoo egy tökéletes disztribúció (a maga nemében és sportjában szerintem az egyik legjobb), kezdőként ne vágj bele. Nem vagy még felkészülve rá, de majd eljön az a nap, mikor megpróbálkozol vele. Legalábbis remélem!

• Fejlesztő: Gentoo alapítvány és közösség
• Család: Független
• Csomagkezelő: Portage
• Kiadási ciklus: Gördülő
• Alapértelmezett asztali környezet: Nincs
• Legutolsó kiadás: Gördülő
• Első kiadás: 2002. március 31.

Funtoo

A névhasonlóság itt nem egyszerűen annyit jelez, hogy a disztribúció Gentoo alapú: maga a Gentoo atyja Daniel Robbins hozta létre 2008-ban. Egyféle útkereső disztrónak szánta a Gentoonak. Olyan, új irányokat keres, amelyekkel a Gentoo több, jobb és teljesebb lehet. Nem egyszerűen testvérek, sokkal inkább egypetéjű ikrek. Ahogy Daniel is írta, „nem a hagyományos jelentésben forkoltuk a Gentoot. Persze megpróbáljuk a dolgokat jobban csinálni (különben mi értelme lenne?). Amennyire csak lehetséges, igyekszünk megtartani a Gentooval való kompatibilitást, így a technológiánk könnyen megosztható a Genooval.”

Fejlesztő: Daniel Robbins, Funtoo/Gentoo közösség, Funtoo Technology
Alapértelmezett asztali környezet: Nincs
Csomagkezelő: Portage
Legutolsó kiadás: Gördülő

Sabayon

Végül, de messze nem utolsósorban fontos még a Gentoo alapú rendszereknél megemlíteni a Sabayont, vagy lánykori nevén az RR4-et. Bár a Sabayon egy Gentoo, több helyen igyekszik a saját útján járni. Ilyen pl. a saját csomagkezelő, az Entropy. Ugyanakkor a Gentoo alapok előhívhatóak belőle, olyannyira, hogy programok telepítésére használható az Emerge is, a Gentoo saját csomagtelepítője. Mivel gördülő disztribúció, igyekszik magát ennek minden előnyével felvértezni és reklámozni is. Ilyen pl. a mindig friss videó és audio alrendszer. Az ajánlása szerint mind munkára, mind kikapcsolódásra tökéletes annak, aki mindig a legfrissebbet keresi.

• Fejlesztő: Fabio Ercliani és csapata
• Család: Gentoo
• Csomagkezelő: Entropy, Emerge
• Kiadási ciklus: Gördülő
• Alapértelmezett asztali környezet: Gnome, KDE, Xfce, Mate
• Első kiadás: 2005. november 28.
• Legutolsó kiadás: 2015. július 28.

Utoto

Az Utoto az első, teljesen szabad Linux disztribúció, amely a Gentoo-n alapul. A disztrót egy argentin egyetem készítette 2010-ben, otthoni, irodai és kormányzati szintű felhasználásra, valamint fejlesztésre.

Neki köszönhető az első Live CD is, és mellékesen Argentína első disztribúciója is volt egyben. Ezen kívül az Utoto volt az első 100%-osan szabad Linux disztró, amit a GNU projekt elismert. Azaz nem tartalmaz nem szabad komponenseket (ezért sajnos néhány hardverrel nem felhőtlen az együttműködése). Egy ideig a GNU Projekt vezetője, Richard Stallman is használta. A fejlesztése 2013-ban ideiglenesen(?) megszűnt.

• Fejlesztő: The Utato Team
• Család: Gentoo
• Csomagkezelő: utato-get
• Kiadási ciklus: Fix
• Alapértelmezett asztali környezet: Gnome, KDE, Xfce
• Első kiadás: 2000. október 16.
• Legutolsó kiadás: 2012. április 27.

Arch Linux

Az Arch Linux az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Ami nem véletlen, hiszen ez egy klasszikus csináld magad disztribúció, amihez jó minőségű „összerakási útmutató” is tartozik. Fejlesztői a KISS elvet követik, azaz egy program legyen „buta”: azt és csak azt tudja, amire kitalálták, de azt a lehető legjobban.

• Fejlesztő: Judd Vinet
• Család: Független
• Csomagkezelő: pacman
• Kiadási ciklus: Gördülő
• Alapértelmezett asztali környezet: Gnome, KDE, Xfce
• Első kiadás: 2002. március 11.
• Legutolsó kiadás: 2015. augusztus 1.

Chakra Linux

A Chakra Arch Linuxon alapuló, kifejezetten KDE és Qt technológiákra specializálódva. Különlegessége, hogy „félig gördülő” disztribúció. Más szóval nem minden része frissül folyamatosan. A kritikusabb komponensek (grafika, audio) csak nyolc havonta kapnak egy nagyobb frissítést, addig csak biztonsági javítások kerülhetnek bele. Így próbálják a fejlesztők biztosítani a stabil alaprendszert. Azonban a rendszer többi része (böngészők, játékok, irodai szoftvercsomagok) gördül, azaz folyamatosan frissül az elérhető legfrissebb verzióra.

• Fejlesztő: Lukas Appelhans és a Chakra csapat
• Család: Arch
• Csomagkezelő: pacman
• Kiadási ciklus: Félig gördülő
• Alapértelmezett asztali környezet: KDE
• Első kiadás: 2010. augusztus 30.
• Legutolsó kiadás: 2015. március 9.

GoboLinux

Nem lenne teljes cikk, ha az alternatív disztribúciók között nem említeném meg a lehető legrenitensebb disztrót, a GoboLinuxot. Mint azt a kísérletezéseid folyamán talán eddig megfigyelted, a Linux disztribúciók könyvtárszerkezete szinte pontosan ugyanolyan, kivétel nélkül. Ez nem egy szerencsés véletlennek, hanem az úgynevezett szabványos fájlrendszer hierarchiának (FHS – Filesystem Hierarchy Standard) köszönhető. Ez a szabvány egy egységes és logikus struktúrát biztosít a fájlrendszerben elhelyezhető állományoknak. Hagyományosan, a legtöbb Linux alapú rendszer (nagyrészt) követi ezt a leírást.

Azonban a GoboLinux (ezzel is) szembe megy ennek a logikájával. Lényegében minden programnak saját könyvtára van, ebben pedig az ő ügyes bajos dolgai. Ezért nincs is csomagkezelője, mert magát a fájlrendszert tekinti annak.

Mint mondtam, ez egy renitens disztribúció. Csak érdekességként (és Google célpontként) említettem meg, hogy ha említik valahol, tudd, hogy tényleg létezik.

Még nincs vége!

Bár a cikk végére értél, az időm pedig nem hogy elfogyott, hanem a számlálója már negatív értékekben jár, mint említettem, a „Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra” sorozatot gördülő kiadásúra terveztem. Azaz előfordulhat, hogy legközelebb mikor visszatérsz ehhez a részhez, már több disztribúciót látsz, vagy némileg megváltozott tartalmat. Ahhoz, hogy segítsek az eligazodásban, minden nagyobb változást az oldal alján fogok gyűjteni és a tetején fogom jelezni a frissítés időpontját.

Illetve ne felejtsük el, hogy messze nem értünk még a végére, hiszen még csak a független disztribúciók egy kis részét tekintettük át. A következő részben (amit nem ígérek két hét múlvára, inkább négyre) rátérünk valamelyik nagyobb Linux családra és legalább ennyi írnivalóm lesz ott is!

A sorozat eddig megjelent részei

• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: I. rész – Ismerkedjünk
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: II. rész – Válasszunk asztali környezetet
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: III. rész – Ismerkedés a disztribúciókkal
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: IV/1. Rész – Független disztribúciók
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: V. Rész – Próbaköltözés
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: VI. rész – Telepítsük második rendszernek!
• Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra? VII. rész – Mindennapi programok és összefoglalás