Hogyan szerkesszünk szöveget? – 7. rész: Élőfej, élőláb, lábjegyzet, végjegyzet, hasáb

Linux Libertine illusztráció
A két héttel ezelőtti kihagyás után most újra folytatjuk a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozatunkat. Ezúttal is nagyjából három témát fogunk érinteni, de a szokásos módon fenntartom magamnak a jogot, hogy a terjedelem függvényében ettől eltérjek. A tervek szerint az élőfejről, az élőlábról, a láb- és végjegyzetről, valamint a hasábokról lesz szó.

Vágjunk is bele!

Élőfej és élőláb

Mind az élőfej, mind pedig az élőláb olyan területe az oldalnak, amely valamely módon el van választva a főszövegtől. Például más betűmérettel vagy betűszínnel, esetleg szegélyező vonallal. Az oldal margók által határolt területén belül, a szedéstükörben, helyezkednek el és ismétlődő adatokat tartalmaznak.

Élőfej vagy fejléc

Az élőfej, vagy más szóval fejléc az oldalnak az a területe, amely a szedéstükör tetején található, a főszöveg fölött. Leginkább a szerző nevét, a mű címét, az aktuális fejezet címét, céglogót és hasonlókat tartalmaz.

Létrehozásának legegyszerűbb módja, ha a dokumentumunk egy oldalának tetejére, a margókhoz kattintunk. Ekkor megjelenik az élőfej hozzáadása lehetőség:
Élőfej létrehozás

A plusz jelre kattintva a dokumentumunk minden oldala egy üres élőfejjel bővül, ami így néz ki:
Élőfej

A sorozat korábbi részében már volt szó a különböző oldalelrendezésekről. Az élőfej (és az élőláb) képes a különböző oldalakon eltérő tartalommal megjelenni. Ez főleg az első, illetve a páros-páratlan oldalak kapcsán hasznos.

Ennek beállításához navigáljunk a Formátum menü → Oldal… → Élőfej fülre. Az alábbi ablakot fogjuk látni:
Élőfej beállítások

Itt leginkább a Páros és páratlan oldal tartalma azonos és az Azonos tartalom az első oldalon lehetőségek érdekelnek minket. A formázást nyugodtan hagyhatjuk alapértelmezett értékeken.

Kezdjük a másodikkal, mert ez valamelyest egyszerűbb. A leggyakoribb felhasználási módja az, hogy az első oldalra egyáltalán nem szeretnénk fejlécet, viszont mindenhová máshová igen. Ekkor vegyük ki a pipát az Azonos tartalom az első oldalon lehetőség elől.

Ekkor ugyan lesz fejléc (lábléc) az első oldalon is, ám tartalma nem lesz, ha nem szeretnénk. Így gyakorlatilag olyan, mintha az első oldalon nem lenne élőfej (élőláb).

Amennyiben nincs szükségünk a fejlécre, a törléshez csupán annyit kell tennünk, hogy egy oldalon az élőfej alá kattintunk, ekkor a létrehozáskor megjelenőhöz hasonló kék menüt kapunk. A nyílra kattintva nyissuk le a menüt és válasszuk az Élőfej törlése… lehetőséget.
Élőfej törlése

Fontos, hogy a törölt élőfej (és élőláb) adatai nem állíthatóak vissza:
Élőfej törlés

Élőláb vagy lábléc

Az élőfej, vagy más szóval lábléc az oldalnak az a területe, amely a szedéstükör alján található, a főszöveg alatt. Leginkább az oldalszámot, a készítés idejét, a dokumentum verziószámát és hasonlók adatokat tartalmaz.

A létrehozása ugyanúgy megy, mint az élőfejé, csak az alsó margóra kell kattintanunk:
Élőláb hozzáadása

És hasonlóan is néz ki:
Élőláb

Az élőláb kapcsán is megadható, hogy az első, illetve páros-páratlan oldalakon eltérően viselkedjen, ehhez navigáljunk a Formátum menü → Oldal… → Élőláb fülre. Az alábbi ablakot fogjuk látni:
Élőláb beállítások

Ezután minden ugyanúgy működik, mint az élőfejnél.

A törléshez pedig szintén az alsó margóra kell kattintanunk:
Élőláb törlése

És itt sem lehet visszaállítani az adatokat:
Élőláb törlés

Mezők

A mezők olyan elemek, amelyeket nem nekünk kell megadnunk szövegszerkesztés közben, hanem a szövegszerkesztő állít elő megjelenítéskor. Például ha az oldalszámot szeretnénk feltüntetni a láblécben, és azt mi magunk írnánk be, elvéthetnénk a számozást, és nem győznénk átszámozni az egész dokumentumot szöveg hozzáadása vagy törlése után. Az oldalszám mező ezt a terhet veszi le a vállunkról. Egyszerűen beszúrjuk az oldalszám mezőt a láblécbe, és az garantáltan mindig a megfelelő számot fogja mutatni, a szöveget érintő módosításainktól függetlenül.

A többi mező is hasonlóan működik.

Gyakori mezők:

  • Oldalszám: az aktuális oldal száma
  • Oldalak száma: a dokumentum utolsó oldalának száma
  • Dátum: alapértelmezetten a beszúráskor aktuális dátum
  • Idő: alapértelmezetten a beszúráskor aktuális idő
  • Cím: a dokumentum címe, ami a Fájl menü → Tulajdonságok… → Leírás fülön adható meg
  • Szerző: a dokumentum szerzője, ami az Eszközök menü → Beállítások… → LibreOffice lenyíló menü → Felhasználó adatai lehetőségnél állítható be

Ezeken kívül további mezőket is hozzáadhatunk a dokumentumunkhoz a Beszúrás menü → Mezők → További mezők lehetőséggel. Ugyanitt néhány mezőt testre is szabhatunk.
Mezők

A mezőket is ugyanúgy tudjuk formázni, mint bármilyen más szöveget: Kijelölés után állíthatjuk a betűtípusukat, a méretűket, a színűket, igazíthatjuk őket stb.

Láb- és végjegyzet

A láb- és végjegyzetek a dokumentum azon részei, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a főszöveghez, hanem attól elválasztva egészítik ki annak tartalmát.

Ha például a szövegben előforduló idegen eredetű szavakat szeretnénk megmagyarázni vagy a felhasznált forrásokat feltüntetni, általában lábjegyzetet vagy végjegyzetet használunk, hogy a beszúrt magyarázatok ne bontsák meg a főszöveg egységét.

A láb- és végjegyzetek két részből állnak: Egy kijelölt szövegrészből, amire a láb- vagy a végjegyzet vonatkozik, és magából a jegyzetből, amely vagy az oldal alján vagy a dokumentum végén helyezkedik el.

A kijelölt szavakhoz, szövegrészletekhez beszúrt láb- és végjegyzeteket alapértelmezetten számok jelzik.
Lábjegyzet

Lábjegyzet

A lábjegyzet az oldal alján helyezkedik el a főszöveg alatt, ám az esetleges élőláb fölött. Általában rövid vonallal, úgynevezett léniával kerül elválasztásra a főszövegtől, ám ez a magyar tipográfiában nem igazán használatos.

Egy adott oldal aljára azon lábjegyzetek magyarázatai kerülnek számozva, amelyek az adott oldalon kerültek beszúrásra.

A lábjegyzet beszúrásához jelöljük ki a szövegrészletet, amelyhez lábjegyzetet szeretnénk beszúrni, majd navigáljunk a Beszúrás menü → Lábjegyzetek és végjegyzetek… ablakhoz, ahol válasszuk a Lábjegyzet lehetőséget, és kattintsunk az OK gombra.
Lábjegyzet beszúrás

Ebben az ablakban van lehetőséged a számozást megváltoztatni, és a számok helyet egyéb jelző karaktert megadni.

A lábjegyzet törléséhez annyit kell tenned, hogy a szövegrészlet végéről törlöd a lábjegyzetet jelző számot vagy egyéb karaktert.

Végjegyzet

Hasonló a lábjegyzethez, annyi különbséggel, hogy nem az adott oldal alján helyezkedik el, hanem a dokumentum végén, ahol külön oldal(ak)on kerülnek összegyűjtésre a szövegben előforduló végjegyzetek magyarázatai.

A végjegyzet beszúrásához jelöljük ki a szövegrészletet, amelyhez végjegyzetet szeretnénk beszúrni, majd navigáljunk a Beszúrás menü → Lábjegyzetek és végjegyzetek… ablakhoz, ahol válasszuk a Végjegyzet lehetőséget, és kattintsunk az OK gombra.
Végjegyzet beszúrás

Minden más ugyanúgy működik, mint a lábjegyzetnél.

Megjegyzések

A LibreOffice Writerben lehetőségünk van megjegyzéseket fűzni a dokumentum adott részeihez anélkül, hogy azt magába a dokumentumba kellene írni mondjuk lábjegyzet formájában.

A beszúrt megjegyzések az oldalak mellett fognak megjelenni, valahogy így:
Megjegyzés

Megjegyzés beszúrásához jelöljük ki a kívánt szövegrészletet, majd kattintsunk a Formátum menü → Megjegyzés lehetőségre.

A megjegyzések a dokumentummal együtt mentésre kerülnek, így bárki látni fogja őket, akinek odaadod a dokumentumot. Nagyon hasznos tud lenni, ha egy dokumentumot többet készítenek.

A megjegyzéseket törölni és szerkeszteni is lehet. A szerkesztéshez csupán kattintsunk a megjegyzés dobozba és végezzük el a kívánt módosításokat, a törlés opció pedig a lefelé mutató nyílra kattintva lesz elérhető:
Megjegyzés törlése

Hasábok

A hasábok a szövegtagolás eszközei. Megtörik és elosztják a tartalmat az oldalon. Leggyakrabban hosszabb felsorolásoknál használják helyspórolás miatt vagy nagy szélességű oldalaknál, amelyeknél már fárasztó lenne egy sort végigolvasni. Ez utóbbira jó példa az újság. Nagyon nehéz lenne olvasni egy napilapot, amiben a lap egyik szélétől a másikig tart egy sor. Ezért használnak az újságok, folyóiratok hasábokat.

Hasábok használatához jelöljük ki azt a szövegrészletet, amit hasábokba szeretnénk tagolni, majd navigáljunk a Formázás menü → Hasábok… lehetőséghez. A megjelenő ablakban adjuk meg a hasábok számát, majd kattintsunk az OK gombra.
Hasábok

Amennyiben a szövegszerkesztő nem ott tagolja másik hasábba a szöveget, ahol szeretnénk, a kívánt helyre szúrjunk be egy hasábtörést. Ehhez navigáljunk a Beszúrás → Töréspont… menüre, majd válasszuk a Hasábtörés lehetőséget:
Hasábtörés

Az alábbi képen egy automatikus és egy kézi hasábtörést láttok:
Automatikus és kézi hasábtörés

Amennyiben törölni szeretnéd a hasábokat, jelöld ki az egészet, navigálj vissza a hasáb beállításaihoz és válaszd az egy hasábos módot.

Egyébként itt tudod azt is megadni, hogy egyenlő méretűek legyenek-e a hasábok, legyen-e köztük elválasztás és ilyesmi. Nem túl bonyolult dolog a hasábolás, de nem is lesz rá gyakran szükséged.

Összefoglalás

A mai alkalommal megismerkedtünk az élőfejjel, az élőlábbal, a láb- és végjegyetekkel, a megjegyzésekkel és a hasábokkal. Remélem, hasznos volt!

Feladatok

A szokásos módon készültem három „házi” feladattal. Ha bármi kérdésetek van, keressetek!

  • Készíts olyan 5 oldalas A/5-ös álló dokumentumot tetszőleges tartalommal, amely élőfejet és élőlábat is tartalmaz az alábbiak szerint:
    * az első oldalon se élőfej, se élőláb tartalom ne legyen;
    * a páros oldalak fejlécében a dokumentum szerzőjének neve szerepeljen középre igazítva, a láblécében pedig az oldalszám balra igazítva;
    * a páratlan oldalak fejlécében a dokumentum címe szerepeljen középre igazítva, a láblécében pedig az oldalszám jobbra igazítva.
  • Készíts olyan dokumentumot, amely négy bekezdést tartalmaz, a második után oldaltöréssel. Az első és a második bekezdéshez illesz be egy-egy lábjegyzetet a, illetve b betűvel jelölve. A harmadik és a negyedik bekezdéshez illesz be egy-egy végjegyzetet A, illetve B betűvel jelölve.
  • Készíts egy A/4-es, fekvő tájolású dokumentumot, amelyben tetszőleges tartalmat 4 egyenlő méretű hasábra tagolsz, közöttük 0,5 cm-es térközzel és 50%-os, középre igazított elválasztóvonallal.

Megoldások

A sorozat részei