Hogyan szerkesszünk szöveget? – 4. rész: A szövegszerkesztő testreszabása, oldal- és margóbeállítások

Beküldte charmed – 2015. aug. 03. 15:33

Linux Libertine illusztráció
A sorozat eddigi három cikkében (első, második és a harmadik rész) számba vettük a fontosabb és a tiltott műveleteket, valamint szót ejtettünk a szövegszerkesztés menetéről is. A mai alkalommal végre eljutottunk az első gyakorlati részhez. Az írás közben fog kiderülni, meddig jutunk, de a szövegszerkesztő testreszabása, a dokumentum oldalméretének és tájolásának beállítására mindenképpen sor kerül.

A jelenlegi tervek szerint egy-egy részben több műveletet fogok bemutatni részletesen, képekkel illusztrálva, valamint az elkészült dokumentumot is közzéteszem. Ezen kívül a cikk végén (házi) feladatokat is fogok adni. A részek és a bennük lévő feladatok megjelenése után egy héttel felkerülnek majd a megoldások is, így ellenőrizhető lesz a saját munka. Amennyiben lesz rá igény, nekem is el lehet küldeni a megoldásokat, és megnézem őket.

Ennyit elöljáróban, most pedig vágjunk bele!

A szövegszerkesztő

Letöltés és telepítés

Ha az előző rész végén nem telepítetted volna a LibreOffice-t, akkor most tedd meg, ha ezt szeretnéd használni. A cikksorozatban én erről fogok írni (pontosabban a 4.4.5-ös verzióról), ezért neked is ezt ajánlom, a könnyebb megértés érdekében. Innen töltheted le a programot. Magyar nyelvű és teljesen ingyenes, valamint Windowson is használható, igaz egyelőre csak 32 bites verzió van belőle (LibreOffice 5.0-tól lesz 64 bites is).

A telepítés menetén nem szeretnélek végigvezetni. Windows esetén csak el kell indítani a telepítőt, majd követni azt. Linux esetén valószínűleg előtelepített a program vagy elérhető és könnyen telepíthető tárolóból. Ám ha mégsem, a fenti linkről letölthető DEB és RPM telepítő is. Ha esetleg mégis segítségre lenne szükséged, írj a kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül, és segítek.

A méretétől ne ijedj meg, a Microsoft Office sokkal nagyobb. A LibreOffice rendszerigényéről csak annyit, hogy olyan gépen, ahol a Microsoft Office elindul, bőven menni fog a LibreOffice is. Ha kíváncsi vagy a konkrét adatokra vagy csak kétségeid vannak a géped miatt, olvasd el a hivatalos rendszerigényeket magyarul itt.

A LibreOffice Writer alapértelmezett fájlformátuma az ODT, de tud DOC-ba és DOCX-be is menteni. Noha a LibreOffice támogatja a Microsoft Office Word fájlformátumait, a dolog hagy némi kívánnivalót maga után. Tehát ha LibreOffice-szal mentesz DOCX-be, ne várd, hogy tökéletes legyen Microsoft Office-ban. Ahogy egy LibreOffice-szal megnyitott DOCX sem lesz olyan, mint amilyen eredetileg. Bár, mit is várunk egy olyan fájlformátumtól, amit a saját alkalmazása se tud ugyanúgy kezelni különböző gépeken…

A helyzet a másik oldalon se jobb. Ugyan a Microsoft Office 2007 SP2-től már tud ODT-t megnyitni és abba menteni, az eredmény nem éppen tökéletes.

Az első indítás

Amennyiben sikeresen telepítetted a LibreOffice-t, és nem egyéni telepítést végeztél, az alábbi programokat láthatod az alkalmazásaid között:

LibreOffice Base: adatbázisok kezelésére
LibreOffice Calc: táblázatokhoz
LibreOffice Draw: rajzok, ábrák létrehozására
LibreOffice Impress: prezentációk készítésére
LibreOffice Math: képletek beszúrására
LibreOffice Writer: szövegszerkesztésre

A LibreOffice-ból több, eltérő verzió is lehet fent a rendszeren egyszerre. Meg is mutatom:

Keresd meg a Writert és indítsd el. Valami ehhez hasonlót fogsz látni:

A második képen láthatod a Writer alapértelmezett kinézetét. Nos, az enyém még csak nyomokban sem emlékeztet erre. Sem elrendezésben, sem színvilágban. Az évek során felismertem a szövegszerkesztési szokásaimat, és ezeknek megfelelően alakítottam át az eszköztárakat elrendezést és tartalmat (ikonok) illetően:

Testreszabás

Neked nyilván teljes máshogy lesz kényelmes, az is lehet, hogy az alapértelmezett felület és eszköztár is megteszi. Ennek ellenére azt javaslom, főleg akkor, ha kezdő vagy (=más szövegszerkesztőt sem használtál még), hogy távolítsd el a fölösleges dolgokat az eszköztárról, és tedd ki azokat, amikre szükség lesz. Ez már csak azért is jó, mert így nem kell a menüben keresgélned az adott funkciót, hanem csak a megfelelő ikont kell kiválasztanod. Ha a számodra nem kellőeket el is távolítod, még le is egyszerűsödik a felépítése és talán még könnyebb el fogsz tudni igazodni.

Téma

Ha te is szeretnél valamilyen mintázatot a szövegszerkesztődbe, akkor a Firefox Personai közül tudsz választani az Eszközök → Beállítások → LibreOffice → Személyre szabásnál. Beírod a kulcsszavakat, majd a LibreOffice kilenc darab témát ajánl fel a keresési kulcsszóra. Vagy használhatod a tematikus ajánlót is LibreOffice, Absztrakt, Szín, Zene vagy Természet témában.

Eszköztár

Az eszköztár alapértelmezetten elég sok mindent tartalmaz, köztük számunkra szükségtelen dolgokat is, illetve olyanokat, amikkel egy kezdő nem igazán tud mit kezdeni. A LibreOffice lehetőséget ad az eszköztárak testreszabására, tehát elemeket tudsz eltávolítani, átrendezi, eltávolítani. Ehhez csupán annyit kell tenned, hogy az egyes eszközárak előtt lévő húzókára kattintasz jobb gombbal, majd az Eszköztár testreszabása lehetőséget választod. Az alább látható ablak fog megjelenni, itt tetszőleges elemeket jeleníthetsz meg, rejtesz el és rendezheted át.

A Táblázat beszúrása, a Clip Art gyűjtemény, a Diagram, a Hiperhivatkozás, a Megjegyzés, a Rajz eszköztár stb. biztosan nem szükséges számunkra. Amennyiben neked sincs rájuk szükséged, nyugodtan elrejtheted őket azzal, hogy kiveszed előlük a pipát. De nyugodtan hagyhatod alapértelmezetten is, ha nem szeretnéd átvariálni az eszköztárat. Egyébként az Eszköztár testreszabása → Eszköztár lenyíló gomb → Alapértelmezett beállítások visszaállításával minden módosításodat egyszerre vonhatod vissza.

Kiegészítők

A LibreOffice ugyan számos beépített lehetőséget tartogat, ám kiegészítőkkel még inkább segíthetőek a szövegszerkesztés bizonyos lépései. A magyar helyesírás ellenőrzéséhez például szükségünk van egy szótárra, valamint lehetőség van elválasztási és nyelvtani ellenőrzésre is.

A Lightproof magyar mondatellenőrző számos lehetőséget biztosít a dokumentum ellenőrzésére. Hivatalos LibreOffice kiegészítőként elérhető itt: http://extensions.libreoffice.org/extension-center/magyar-mondatellenorzo.

A legutolsó verzió az 1.5. Töltsük le a lightproof_hu-1.5.oxt állományt. Majd navigáljunk az Eszközök → Kiterjesztéskezelő… → Hozzáadáshoz. Tallózzuk ki az imént letöltött fájlt, majd kattintsunk a Megnyitásra. Ezután a LibreOffice tájékoztat minket a sikeres hozzáadásról. Ezután megjelenik a listában Lightproof grammar checker (magyar) 1.5 néven. Kattints rá, ekkor megjelenik a Beállítások gomb. Rákattintva az alábbi ablak jelenik meg. Itt beállíthatod, milyen dolgokat figyeljen és javítson a LibreOffice. Nagyon hasznos kiegészítő, én szeretem.

A magyar helyesírás-ellenőrzéshez és a szinonima javaslatokhoz is tartalmaz szótárakat a LibreOffice. Ezeknek meglétét a Beállítások → Nyelvi beállítások → Nyelvi beállítások → Nyelvi beállítások → Írástámogatásnál ellenőrizheted le. És ha már amúgy is erre jársz, az utolsó, Beállítások blokkban pipáld be az Elválasztás kérdés nélkült.

Még egy beállítást szoktam elvégezni friss LibreOffice telepítésnél. Ez pedig az Eszközök → Automatikus javítás beállításai… → Beállítások fül → A dupla szóközök figyelmen kívül hagyása opció bepipálása. Vagyis a szövegszerkesztő akkor sem fog két szóközt tenni két szó közé, ha mi többet ütünk le. Hasznos funkció.

Ezzel el is érkeztünk a testreszabás végéhez és az első szövegszerkesztési lépések végrehajtásához.

Oldalméret és tájolás beállítása

Innentől már jöhet a szövegszerkesztés. Nyiss meg egy új szöveges dokumentumot, és kövesd a leírást, hogy gyakorolj. Ne feledd elmenteni az eredményt! Ha bárhol elakadnál vagy problémád, kérdésed lenne, bátran írj nekem!

Ahogy az előző részben megtárgyaltuk, a szövegszerkesztés első lépése a megfelelő oldalméret meghatározása és beállítása. A meghatározásban nem tudok segíteni, ám a beállításban igen.

Ha sikerült eldöntened, hogy mekkora oldalmérettel szeretnél dolgozni, nincs más teendőd, mint a Formátum → Oldal… → Oldal fül → Papírformátum rész → Formátumnál kiválasztani a megfelelőt.

Az alapértelmezett az A/4-es méret, ez a hagyományos fénymásolólap mérete. Az esetek nagy részében tökéletesen megfelel. Ha nem tudod, melyik elnevezés mit takar, válaszd ki, így alatta a Szélesség és Magasság értékekből megtudod, az adott formátum mekkora méretet takar. Amennyiben egyedi méretet szeretnél megadni, a listából válaszd a Felhasználói lehetőséget, majd add meg az oldal szélességét és magasságát.

Amit talán gyakrabban kell változtatni, az az oldal tájolása. Ezt ugyanitt, a Formátum → Oldal… → Oldal fül → Papírformátum résznél tudod beállítani. Az alapértelmezett érték az álló, mivel legtöbbször erre van szükség.

Bármilyen változás, amit az oldal méretén, tájolásán ejtesz, előnézetben megjelenik az ablak jobb felső sarkában.

Margók beállítása

Az oldal méretének és tájolásának beállítása után következhet a margók beállítása. Erre sincs mindenhol hasznosítható szabály, mivel a dokumentum terjedelme, oldalmérete és rendeltetési helye erőteljesen befolyásolja a margók méretét.

Amire viszont figyeljünk, hogy az A/4-esnél nagyobb oldalak általában 2 cm-nél nagyobb margót kapnak, a kisebb oldalak pedig kisebbet, ám vannak kivételek (pl. nyomtató lehetőségei miatt), mivel a négy margó többnyire eltérő méretű! Valamint terjedelmesebb, nyomtatásra szánt dokumentumnál vegyük figyelembe a kötéshez szükséges margót is.

A margó beállításához tartozik az elrendezés beállítása is. A Formátum → Oldal… → Oldal fül → Elrendezés beállításai rész → Oldalelrendezésnél van lehetőségünk ennek módosítására.

Négyféle elrendezés adható meg:

Páros és páratlan: Vagyis vannak páros és páratlan oldalak a dokumentumban. Minden oldalnak azonos az alsó, a felső, a bal és a jobb margója. Tehát a dokumentum páros és páros oldalának is egyforma margói vannak, ami nem feltétlenül előnyös, amikor nem egyforma mind a négy margó.
Tükrözött: Tükrözött elrendezésnél attól függetlenül lehet szabályozni az oldalak egyazon élre vonatkozó margóját, hogy különbséget tennénk páros és páratlan oldal között. Ezért itt az elnevezések is mások: bal és jobb margó helyett belső és külső margót tudunk megadni. Ezzel azt érjük el, hogy a gerinc felőli belső margó mindkét oldalon egyforma legyen. Ennek az elrendezésnek főleg nyomtatásban van szerepe.
Páros: Páros elrendezésnél nincsenek páratlan oldalak. Nyomtatáskor a páratlan oldalak üresek lesznek.
Páratlan: Itt pedig páros oldalak nincsenek, helyettük lesznek üres oldalak.

Az elrendezések és a margók kapcsolatának megértéséhez azt tudom ajánlani, hogy játssz, kísérletezz, állítsd át őket, majd könyvnézetben (az alsó állapotsoron a nagyítási beállításoktól balra eső ikon) tekintsd meg az eredményt.

Összefoglalás

A mai alkalommal letöltöttük, telepítettük és testre szabtuk a LibreOffice irodai programcsomagot, majd a Writer nevű szövegszerkesztőjét használva beállítottuk egy új dokumentum oldalméretét, tájolását és margóit.

Az alábbi linkről elérhető egy ODT, ami egy A/5-ös álló tájolású dokumentum, páros és páratlan elrendezésben, 2,0 cm-es bal, 2,2 cm-es jobb, 1,5 cm felső és 2,5 cm-es alsó margóval.

Feladat

Ugyan még túl sok mindent nem tanultunk, ám ismétlés a tudás anyja. Az, hogy a fenti leírást követve, menet közben elkészítettél egy dokumentumot jó, de nem elég. Ahhoz, hogy valóban rögzüljenek is a lépések, gyakorolni is kell a tanultakat, ezért adok néhány feladatot.

Hozz létre egy B5 (ISO) méretű dokumentumot, álló tájolással, páros és páratlan elrendezéssel, 1,5 cm-es, 2,2 cm-es, 1 cm-es, 1,8 cm-es margókkal.
Hozz létre egy A6-os fekvő dokumentumot tükrözött elrendezéssel 1,0 cm-es, 1,5 cm-es, 0,5 cm-es, 1,2 cm-es margókkal.
Hozz létre egy 15x30 cm-es álló dokumentumot csak páros elrendezéssel, 1 cm-es, 1 cm-es, 2,8 cm-es, 3,5 cm-es margókkal.

A megoldások a jövő hét során kerülnek fel jelen cikk végére, két hét múlva pedig jelentkezünk a szövegszerkesztési sorozat következő részével. Tartsatok velünk akkor is!