Ahogy arról már korábban írtam, kinőttem a Rythmboxot, és új alternatívákat kerestem. A Nightingale szinte tökéletes. Nagyon szeretem benne, hogy nem lejátszólista-elvű, mint a legtöbb zenelejátszó, hanem van egy Médiatár, ahol ott van az összes zeném. És új elemek hozzáadásakor aktualizálódik. Viszont nagyon lassan indul szegény a Firefox alapoknak köszönhetően, nincs D-Bus integrációja, és némely pluginja nem túl stabil. Tehát anélkül, hogy a lecserélését fontolgattam volna, felmértem a kínálatot. Az elérhető rengeteg zenelejátszó közül a Clementine fogott meg.
A Clementine a KDE-s Amarok KDE-mentes forkja. Tetszetős felülete van, okos, számtalan kiegészítővel rendelkezik. Már hónapok óta tesztelem, és általában nincs rá panaszom, ám…
Negatívumok
Előfordul, hogy rájön az öt perc, és elkezdi zabálni a processzort. És nagyon hatékonyan csinálja, mivel néha közel jutott hozzá, hogy kifektesse az i7-emet. Gondolom, mondanom sem kell, hogy ezt a tulajdonságát nem igazán tudom értékelni.
A dmesgben fel-feltűnik egy-egy Clementine szegmentálási hiba, de ezek az események nem köthetőek össze a hatalmas processzorterhelésével. Néha egyszerűen nem indul el elsőre. Ekkor hagyja maga után csodás üzeneteit a dmesgben. Ki persze nem ír semmit, csupán nem indul el. Vagy fut, fut órákig, és egyszer csak kilép, vagyis szó nélkül összeomlik.
Viszonylag gyakori esemény, hogy a segfaultos elszállások után egyszerre több példányt sikerül indítania magából. Mikor először sikerült ezt produkálnia, csak meresztettem a szememet.
Ha már a több példány szóba került, a Clementine-nek sem erőssége a D-Bus. Meg kell adni neki, rendszer szinten, hogy irányítható legyen multimédia-billentyűkkel (Ubuntun van egy „Gnome billentyűk használata jelölőnégyzet”, ami nálam Xubuntun hiányzik. Lehet, ez a dolog nyitja?). Érdekes viszont, hogy a sound indicatorba szépen kiül és vezérelhető is. A külön megadott gyorsbillentyűk néha összezavarják, és mondjuk hangerő növelésekor újabb és újabb Clementine-ek indulnak el, a lenti csodálatos loadokat produkálva.
Ilyenkor csak a killall clementine segít.
Egy másik anomáliát is tapasztaltan a pár hónapos teszt alatt: a Clementine néha egyszerűen megakad két zeneszám közötti váltáskor. Átlép a következő számra, de nem tudja elindítani. Fura.
Ami az összeomlásokon kívül a legjobban bosszant, az a lejátszólista alapú működése. Ebből adódóan nincs egy állandóan naprakész, automatikusan frissülő zenetár, mint mondjuk a Rhythmboxban és a Nightingale-ben. Van ugyan a Clementine-ben Minden szám nevű intelligens lejátszólista, és zenék automatikus keresése, csak éppen újra kell tölteni a lejátszólistát ahhoz, hogy az újonnan felvett zenék megjelenjenek. Ez engem nagyon zavar. És igazából nem sok olyan zenelejátszó van, ami nem lejátszólista alapú…
A Rhythmbox és a Nightingale után nagyon fura számomra az alul elhelyezkedő vezérlősáv. Sajnálatosan nem lehet áthelyezni, de ezzel együtt tudok élni.
Pozitívumok
Miután ennyit szidtam szegény Clementine-t, ideje, hogy megemlítsem a pozitívumait is.
A lejátszólista alapú működésének előnye, hogy számos intelligens látszólistát tartalmaz alapértelmezetten. Pl.: 50 véletlen szám, Minden szám, Gyakran játszott, Soha nem játszott, Kedvenc számok. Ez szimpatikus vonása.
Számos beépített kiegészítővel érkezik, nem kell úgy vadászni, mint a Nightingale-hez, és nem kell bütykölni, mint a Rhythmboxnál néhányat. Telepítés után mindenféle beavatkozás nélkül képes előadó és száminformációk lekérdezésére, a zeneszöveg megjelenítésére, az albumborító letöltésére, valamint a zenék címkéit is ki tudja egészíteni. Az utóbbival csínján kell bánni, amúgy hasznos.
Ha a lejátszási módokról van szó, az eddig használt lejátszóim közül a Clementine viszi a prímet. A lehetőségek:
- Nincs ismétlés
- Szám ismétlése
- Album ismétlése
- Lejátszólista ismétlése
- Nincs keverés
- Az összes zene véletlenszerűen
- Zeneszámok keverése az albumokban
- Albumok keverése
A Clementine hangulatsávokat generál az éppen játszott zenéhez. Vagyis próbálja elemezni, hogy az adott zene milyen hangulatú. Nem igazán tudom, mi alapján dönti el, mert néha elég furcsa eredmények születnek, viszont nagyon mókás képessége a zenelejátszónak.
Internetes szolgáltatásokkal is együtt tud működni, és ehhez sem kell külön kiegészítőket meg akármiket telepíteni, csupán a használni kívánt szolgáltatás adatait kell megadnunk. A teljesség igénye nélkül: Last.fm, Spotify, Dropbox, Google Drive, Magnitune, Jamendo, SoundCloud és netrádiók (SomeFM, Sky.fm).
Én ugyan nem használom a távvezérlés lehetőséget, ám sokak számára hasznos lehet, hogy alapértelmezetten is lehetséges ilyesmit beállítani.
Képek
Végezetül álljon itt néhány kép ízelítőül:
SomaFm netrádió és a játszott szám szövege:
Beállítások és hangulatsáv:
Előadó információk:
