Memória összevonás, vagy szaknyelven memory compaction, röviden nem más, mint az operatív tár töredezettségmentesítése. A hosszabb verzió lentebb olvasható.

Nem találtam magyar terminust erre a megoldásra, így kreáltam egyet. Bár lényegében a „memória tömörítés” szókapcsolat is kifejezte volna a módszer lényegét, hála a magyar nyelv szépségeinek. De akkor milyen címet adtam volna annak a cikknek, amelyik tényleg a memória tartalmának a tömörítéséről fog (majd valamikor) szólni? Így előremenekültem.

Ez alkalommal nem a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozat újabb részével jelentkezek, hanem egy disztrós cikkel. Kell egy kis változatosság elven.

Ahogy egy régebbi cikkemben már említettem (itt), nem most próbálkoztam először a Sabayonnal. Ám akkoriban nem tett rám túl nagy benyomást. És ezen a poénosnak szánt rendszerüzenetek se segítettek, sőt. De erről még később. Most inkább kezdjük az elejéről:

Ez a cikk némileg elüt az eddigiektől, ugyanis ez alkalommal nem egy talált programról, IT újdonságról vagy egy probléma mélyebb körüljárásáról lesz szó. Engedjétek meg. hogy bemutassuk a Botfogót.

A mai alkalommal folytatjuk a LibreOffice és a szövegszerkesztési műveletek megismerését. A tervek szerint a szövegek igazításáról, a sor- és térközökről, az oldaltörésről és a soregyen lehetőségről lesz szó. Ám ahogy az eddig cikkekben (1., 2., 3., 4. és 5. rész) is lenni szokott, nem ígérem, hogy pont ezek a témák lesznek ilyen mennyiségben és felállásban. Írás közben eldől.

Akik megcsinálták az előző részben leírt feladatokat, ugyanott már a megoldásokat is megtalálhatják.

Az (informatikai) biztonsági szakemberek hisznek abban, hogy „az emberi butaságra nincs ellenszer”. Akár egy tucatnyi görögre gondolunk egy falóban Trója falain belül, akár egy rejtőzködő féregre Anna Kournikova egyik kihívó képében, az emberi hiszékenység messze-messze az egyik legerősebb fegyver bárkinek, ami át akarja törni a biztonság korlátait. A biztonsági tesztekre specializálódott „iparban” az emberi butaságra és naivitásra építő támadásoknak saját nevük van: pszichológiai manipuláció (social engineering).

Az előző cikkekben (1., 2., 3. és 4. rész) már sok mindent megismertünk, az előző részig elméleti oldalról. A mai alkalommal folytatjuk a szövegszerkesztési műveletek bemutatását, kisokosszerűen. Az előző rész végi „házi feladatok” megoldását már korábban feltettem a cikk végére, szabadon elérhetőek.

A mostani cikkben mindent a betűkről napot tartunk. Megnézzük majd, hogy lehet betűtípust, betűméretet, betűstílust és betűtávolságot állítani. Legalábbis ez a terv. A terjedelem függvényében kiegészülhet egyéb témákkal is.

Az első részben megismerkedtünk jó néhány alapfogalommal, olyanokkal, mint a csomagkezelő vagy a disztribúció. Röviden megismerhetted a Linux eddigi történelmét is. A második részben megismerkedtél a legtöbb asztali környezettel, talán ki is választottad a neked legmegfelelőbbet. A harmadik részben telepítettünk egy Virtualboxot, és arra kértelek, hogy próbálj ki minél több Linux disztribúciót benne.

Remélem, találtál egy vagy több szimpatikus disztribúciót. Talán közelebbről is megismerkedtél vele. Ugyanakkor nagy eséllyel jó kis kavar alakult ki a fejedben arról, hogy melyik disztribúció hová is tartozik, és kinek a fia-borja egyik másik. Ebben a részben szeretném a Linux disztribúciók származásával és átlagos tulajdonságaikkal kapcsolatos alapműveltséget átadni.