Az előző részben megismerkedtünk az oStorybookkal, telepítettük és áttekintettük a menüit. Itt az ideje, hogy használjuk is! A mai alkalommal az alapfogalmak áttekintése után létrehozunk egy új fájlt, hozzáadunk részeket, fejezeteket, szereplőket és helyszíneket, hogy lássuk, hogyan működik a program.

A 2015-ös év számunkra a keresésről szólt. Kerestük a helyünket a világban és azt, hogy a mindennapi tevékenységeink mellett mennyire megy a rendszeres tartalomkészítés. Kerestük, hogy egy adott rovatot mennyire tudunk az előzetes terveknek megfelelően rendszeresen új tartalommal ellátni, ahogy azt is, hogy a háttérmunkálatok mennyi időt vesznek el. Ezzel együtt megtaláltuk, hogy melyek azok a dolgok, melyek az oldal készítése közben sok időt igényelnek, így rájuk fér egy jó kis automatizálás. 2015-ben kitapogattuk saját határainkat, így már tudjuk feszegetni azokat.

Számos felhőtárhely tesztet lehet a neten találni, amelyek a tárhelyeket a publikus képességeik alapján hasonlítják össze. Mekkora tárhelyet ad, van-e kliens a különböző platformokra, az tud-e automatikusan szinkronizálni, egyebek. Azonban ezek a tesztek – jellegükből adódóan – felületesek és nem nyilatkoznak arról, hogy a feltöltött adatok elérhetőek maradnak-e a feltöltés után hónapokkal később, hogy azok sértetlenek maradnak-e, végül, de nem utolsó sorban pedig, hogy belenéztek-e. Ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Az oStorybook egy nyílt forráskódú szabad szoftver íróknak. Irodalmi íróknak, nem pedig programozóknak. Ráadásul nagy tudású és magyarul is beszél. Az oStorybook a 2007-ben indult Storybook projekt forkja, méghozzá úgy, hogy a Storybook Pro funkcióit is tartalmazza. A program a „tulajdonosváltás” után folyamatos fejlesztés alatt áll. Nemrég került kiadásra a 4.10.2-es verziója.

A Hogyan szerkesszünk szöveg? sorozatom után most következik a Hogyan használjuk az oStorybookot? sorozat, amelyben megismerjük a programot, és felfedezzük a képességeit.

Nyakadon a karácsony, számítógépet szeretnél vásárolni szerettednek, de nem tudsz eligazodni a reklámújságon? Nem tudod és nem érted, hogy melyik paraméter mit jelez, mire való, és félsz hogy rossz üzletet kötsz? Akkor jó helyen jársz, az eheti cikk segít eligazodni az ajánlatok útvesztőjében.

Ezennel elérkeztünk a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozat utolsó részéhez. Az eddigiekben megismertük a szövegszerkesztők felépítését, az alapvető és tiltott műveleteket, majd részenként néhány művelet részletes bemutatása következett. Úgy gondolom, hogy a sorozat ugyan nem teljes, nem is lehetne, ám mindenről szót ejtettünk, amire egy átlagos felhasználónak szüksége lehet. Tehát ha eddig szóközt használtál behúzás helyett, meg entert térköz helyett, de mostantól nem így csinálod, már megérte megírni a sorozatot.

A mostani alkalommal a stílusokról lesz szó. Először létező stílusokat módosítunk, majd saját stílust hozunk létre. Zárásként pedig együtt megoldjuk majd egy érettségi feladatsor szövegszerkesztési részét.

Az előző részekben végigmentünk a Windowsról Linuxra váltás folyamatán. Telepítettünk a meglévő Windowsunk mellé egy Ubuntu 14.04-et, kódnevén Trusty Tahr-t. A böngészőnket át is költöztettük, így viszonylag otthonosan érezzük magunkat. Ez az utolsó rész összerázza az utóbbi részek tudnivalóit és összefoglalunk.

A kezdő felállás az, ahogy a rendszerünket hagytuk az előző részben: frissen telepített Ubuntu 14.04.3, alapértelmezett szoftverekkel és beállításokkal. Természetesen, ha azóta testre szabtad a rendszered, esetleg eltávolítottál alkalmazásokat, amelyeket emlegetni fogok, akkor annak megfelelően adoptáld a leírtakat. Vágjunk is bele!