Néha szükségünk lehet rá, hogy olyan programokat scripteljük, amelyek maguk nem képesek beolvasni a szükséges jelszót sem argumentumból, sem fájlból.
Az expect erre tökéletes megoldás.
Telepítsük a csomagot a sudo apt-get install expect paranccsal.
Ezután az alábbihoz hasonló expect fájlt kell készítenünk, mondjuk proba.exp néven:
A két héttel ezelőtti kihagyás után most újra folytatjuk a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozatunkat. Ezúttal is nagyjából három témát fogunk érinteni, de a szokásos módon fenntartom magamnak a jogot, hogy a terjedelem függvényében ettől eltérjek. A tervek szerint az élőfejről, az élőlábról, a láb- és végjegyzetről, valamint a hasábokról lesz szó.
Vágjunk is bele!
A napokban futottam bele a hírbe, hogy kiválasztották a nemsokára megjelenő Ubuntu 15.10 alapértelmezett háttérképét. Ennek apropóján összegyűjtöttem az Ubuntu történetének alapértelmezett háttérképeit, és kiválasztottam a két kedvencemet:
Ez alkalommal nem a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozat újabb részével jelentkezek, hanem egy disztrós cikkel. Kell egy kis változatosság elven.
Ahogy egy régebbi cikkemben már említettem (itt), nem most próbálkoztam először a Sabayonnal. Ám akkoriban nem tett rám túl nagy benyomást. És ezen a poénosnak szánt rendszerüzenetek se segítettek, sőt. De erről még később. Most inkább kezdjük az elejéről:
Ha arra vagy kíváncsi, hogy egy adott könyvtár vagy fájl melyik telepített csomag része, add ki az alábbi parancsot: dpkg -S útvonal.
Például ha a balance.jpg nevű háttérképet tartalmazó csomagra vagy kíváncsi, add meg az útvonalát így:
A mai alkalommal folytatjuk a LibreOffice és a szövegszerkesztési műveletek megismerését. A tervek szerint a szövegek igazításáról, a sor- és térközökről, az oldaltörésről és a soregyen lehetőségről lesz szó. Ám ahogy az eddig cikkekben (1., 2., 3., 4. és 5. rész) is lenni szokott, nem ígérem, hogy pont ezek a témák lesznek ilyen mennyiségben és felállásban. Írás közben eldől.
Akik megcsinálták az előző részben leírt feladatokat, ugyanott már a megoldásokat is megtalálhatják.
Ahogy arról már korábban írtam, kinőttem a Rythmboxot, és új alternatívákat kerestem. A Nightingale szinte tökéletes. Nagyon szeretem benne, hogy nem lejátszólista-elvű, mint a legtöbb zenelejátszó, hanem van egy Médiatár, ahol ott van az összes zeném. És új elemek hozzáadásakor aktualizálódik. Viszont nagyon lassan indul szegény a Firefox alapoknak köszönhetően, nincs D-Bus integrációja, és némely pluginja nem túl stabil. Tehát anélkül, hogy a lecserélését fontolgattam volna, felmértem a kínálatot. Az elérhető rengeteg zenelejátszó közül a Clementine fogott meg.
