Ezennel elérkeztünk a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozat utolsó részéhez. Az eddigiekben megismertük a szövegszerkesztők felépítését, az alapvető és tiltott műveleteket, majd részenként néhány művelet részletes bemutatása következett. Úgy gondolom, hogy a sorozat ugyan nem teljes, nem is lehetne, ám mindenről szót ejtettünk, amire egy átlagos felhasználónak szüksége lehet. Tehát ha eddig szóközt használtál behúzás helyett, meg entert térköz helyett, de mostantól nem így csinálod, már megérte megírni a sorozatot.

A mostani alkalommal a stílusokról lesz szó. Először létező stílusokat módosítunk, majd saját stílust hozunk létre. Zárásként pedig együtt megoldjuk majd egy érettségi feladatsor szövegszerkesztési részét.

A mai alkalommal az eddigieknél is vegyesebb témákkal fogunk foglalkozni. És ha minden a tervek szerint alakul, ez a sorozat utolsó előtti része… Most is a szokásos 4 művelet van a tarsolyomban: szó lesz a helyesírás-ellenőrzésről, a tartalomjegyzékről, az exportálásról, valamint az árva- és fattyúsorokról.

Szánom-bánom, hogy ismét kimaradt két hét LibreOffice és szövegszerkesztés nélkül, ám nem tudtam kihagyni, hogy írjak egy szösszenetet a friss és ropogós Xubuntu Wily-ről. Kárpótlásul a mai alkalommal a mindennapi életben is gyakran előkerülő szövegszerkesztési feladatokkal ismerkedünk meg. Ez alatt a tervek szerint a felsorolást, a szegélyezést és a tabulálást értem, ám szokás szerint bármilyen mennyiségi és tartalmi változás előfordulhat a cikk írása közben.

A két héttel ezelőtti kihagyás után most újra folytatjuk a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozatunkat. Ezúttal is nagyjából három témát fogunk érinteni, de a szokásos módon fenntartom magamnak a jogot, hogy a terjedelem függvényében ettől eltérjek. A tervek szerint az élőfejről, az élőlábról, a láb- és végjegyzetről, valamint a hasábokról lesz szó.

Vágjunk is bele!

A mai alkalommal folytatjuk a LibreOffice és a szövegszerkesztési műveletek megismerését. A tervek szerint a szövegek igazításáról, a sor- és térközökről, az oldaltörésről és a soregyen lehetőségről lesz szó. Ám ahogy az eddig cikkekben (1., 2., 3., 4. és 5. rész) is lenni szokott, nem ígérem, hogy pont ezek a témák lesznek ilyen mennyiségben és felállásban. Írás közben eldől.

Akik megcsinálták az előző részben leírt feladatokat, ugyanott már a megoldásokat is megtalálhatják.