Az előző cikkekben (1., 2., 3. és 4. rész) már sok mindent megismertünk, az előző részig elméleti oldalról. A mai alkalommal folytatjuk a szövegszerkesztési műveletek bemutatását, kisokosszerűen. Az előző rész végi „házi feladatok” megoldását már korábban feltettem a cikk végére, szabadon elérhetőek.

A mostani cikkben mindent a betűkről napot tartunk. Megnézzük majd, hogy lehet betűtípust, betűméretet, betűstílust és betűtávolságot állítani. Legalábbis ez a terv. A terjedelem függvényében kiegészülhet egyéb témákkal is.

A sorozat eddigi három cikkében (első, második és a harmadik rész) számba vettük a fontosabb és a tiltott műveleteket, valamint szót ejtettünk a szövegszerkesztés menetéről is. A mai alkalommal végre eljutottunk az első gyakorlati részhez. Az írás közben fog kiderülni, meddig jutunk, de a szövegszerkesztő testreszabása, a dokumentum oldalméretének és tájolásának beállítására mindenképpen sor kerül.

Az előző részekben (első és második rész) megismerkedtünk a szövegszerkesztés során használatos alapvető műveletekkel és a dokumentumok jellemzőivel, valamint tisztáztuk a tiltott műveleteket is. Jelen alkalommal áttekintjük, hogy a már ismert műveleteket milyen sorrendben célszerű végrehajtani a saját dolgunk megkönnyítése érdekében.

A következő résztől kezdve pedig már konkrét beállításokat fogok mutatni, hogy mit is kell csinálni, ha egyéni stílust szeretnénk beállítani, oldaltörést, hasábokat vagy egyebeket szeretnénk.

Számos felhasználónak nehézséget okoz a szövegszerkesztés. Sok esetben találkoztam felhasználókkal, akiknek ugyan rémlett valami a „tiltott műveletekről”, ám nem tudták, mik azok, miért tiltottak és mivel lehet kiváltani őket. Ebben a cikksorozatban arra vállalkozok, hogy feladatokkal és magyarázatokkal segített módon mutassam be a szövegszerkesztés folyamatát és az általános szövegszerkesztési műveleteket.