Az alábbi cikkünkben az informatikában járatlanabb olvasóink számára szeretnénk szemléltetni, mit jelent a Szabad szoftver és milyen megszorításokkal és veszélyekkel jár a zárt szoftverek használata. Egy hétköznapi életből merített példa (csavarhúzás) segítségével mutatjuk be a nem szabad programok korlátozásait.

A cikk az FSFE alapítvány egyik szórólapja alapján készült.

A Linux-alapú rendszerek alapból viszonylag biztonságosak, hiszen magának az operációs rendszernek a felépítése is segít az általános támadások kivédésében. Azonban akármelyik rendszert használod is, gyorsan felszínre kerülnek a gyengeségeik. Ebben a cikkben bemutatok pár trükköt, amelyekkel ellenőrizni és javítani tudod az Ubuntud biztonságosságát.

Mint elég sok írás itt az oldalon, ez is egy személyes okból kezdődő kutatásból nőtte ki magát: két hete történt, hogy Narada rendszeresen ellenőrzött és szinte mindig tiszta dmesg-je bepirult: a RAID5 egyik 1 TB-os lemeze olvasási hibát jelentett, azaz kezdi beadni a kulcsot. Így kénytelen vagyok új lemez után nézni. Mit vegyek? Mekkorát vegyek? Mennyiért vegyek?

Az első részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A második cikkben az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáltuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem.

Sorozatunk záró részében a licencek kompatibilitásáról ejtünk szót.

Ahogy manapság is, úgy az Ubuntu történetének kezdetén is kiemelt szerepe volt a kiadások kabalaállatainak. Talán az egyik legfontosabb „funkciója” ezen hol valóságos, hol képzeletbeli kabalaállatoknak, hogy megkülönböztetik mind magát az Ubuntu családot a többi Linux disztribúciótól, mind pedig az Ubuntu család tagjait is jól elkülönítik egymástól. Hiszen számozásilag sokkal könnyebb összemosni, ha azt mondom, hogy 15.10 és 16.04. Végül is, számok-számok, ki emlékszik már rájuk. De ha azt mondom, hogy Vivid (Vervet) és Xenial Xerus, akkor ha más nem is, de a háttérkép vagy a kabalaállat nagy valószínűséggel feldereng annak, aki csak egy kicsit is használta a rendszert.

Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb internethasználó nincs tisztában a veszélyekkel, vagy nem veszi azokat elég komolyan. Ebben a rövid cikkünkben próbálunk támpontokat adni arra vonatkozóan, hogy mire szükséges figyelni internetezés közben.

Ha hallottál róla azért, ha még nem hallottál róla, akkor azért érdemes áttekintenünk az új Wi-Fi szabvány fontosabb tulajdonságait. Persze nem holnap fognak megjelenni a (web)áruházak (virtuális) polcain az AX képes routerek, de érdemes felkészülni.