Az előző részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A mostani alkalommal az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáljuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem. Amennyiben az idő és terjedelem engedi, szó eshet a licencek kompatibilitásáról is, ám az elég összetett dolog, így valószínűleg a sorozat harmadik részére marad.

A nyári szünetünkben megjelent a Linux 4.7 stabil kiadása, ahogy arról hírt is adtunk. Ennek okán érdemes áttekinteni a főbb változásokat.

Ebben a cikkben tehát erről lesz szó. Fontos megjegyezni, hogy ez egy fordítás. Az eredeti írás a Linux Kernel Newbies oldalán található.

Röviden:

Ahogy megírtuk, nemrég megjelent az ubuntuBSD 16.04 béta1. Mivel múltkor teszteltük a 15.10 béta2-t, ebben a cikkben ismét górcső alá vesszük a rendszert.
<--break-->

Néhány napja jártam a MediaMarktban, egész célirányosan mentem és egeret és billentyűzetet kerestem. Bár nálam egyáltalán nem jellemző, hogy az IT-s cuccokat ilyen „bevásárlóközpontból” válasszam ki, de vannak olyan eszközök, mint a lábbeli: muszáj megvétel előtt kipróbálni, megtapogatni, megrázni, hogy biztosan kényelmes-e. Inkább eltöltök az összes termék megtapicskolásával egy órát, semmint olyan billentyűzetet és egeret vegyek, amelyek néhány óra használat után az ablakon repülnek ki, olyan kényelmetlenek.

Ha már itt jártam, egészen pontosan jártunk Charmeddel, megnéztük a laptop, tábla és hibridgép szekciót is. Bárcsak ne tettük volna!

Mikor az Ubuntu 16.04 LTS Xenial Xerus megjelent, megígértem, hogy írok majd egy, a tapasztalatokról szóló cikket, melyben részletesebben megírom az élményeimet. Ezt olvashatjátok most egy kicsit kibővítve.

Mint azt valószínűleg már jól tudod, az Ubuntu 16.04 egy LTS, azaz hosszan támogatott Ubuntu kiadás, ami mind szerverre, mind az asztali kiadásra öt évnyi frissítést garantál (az Ubuntu kiadások támogatási idejéről bővebben az Ubuntu verziók támogatottsága oldalon olvashatsz).

Az oldal szellemiségéhez kapcsolódóan az eheti cikkünkben a szabad licencek témakörét járjuk be. Röviden szót ejtünk az alapokról, majd a konkrét licencekről és az egymással való kompatibilitásukról.
A következő részben pedig a tervek szerint a fontosabb szabad licencek tulajdonságait és egymással való kompatibilitásukat nézzük majd meg.

Múlt héten írtam egy rövid cikket az Ubuntu MATE-ről. Hiába tetszett, nem volt hozzá lelki erőm, hogy egy virtuális gépen töltsek hosszú órákat az ismerkedéssel és a belakással. Ám mivel egy tesztelős, bemutatós cikket pont ezek tesznek teljessé, elhatároztam, hogy a MATE asztali környezet felkerül az éles rendszeremre, az Xfce mellé.