Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra? VII. rész – Mindennapi programok és összefoglalás

tux

Az előző részekben végigmentünk a Windowsról Linuxra váltás folyamatán. Telepítettünk a meglévő Windowsunk mellé egy Ubuntu 14.04-et, kódnevén Trusty Tahr-t. A böngészőnket át is költöztettük, így viszonylag otthonosan érezzük magunkat. Ez az utolsó rész összerázza az utóbbi részek tudnivalóit és összefoglalunk.

A kezdő felállás az, ahogy a rendszerünket hagytuk az előző részben: frissen telepített Ubuntu 14.04.3, alapértelmezett szoftverekkel és beállításokkal. Természetesen, ha azóta testre szabtad a rendszered, esetleg eltávolítottál alkalmazásokat, amelyeket emlegetni fogok, akkor annak megfelelően adoptáld a leírtakat. Vágjunk is bele!

Alkalmazások telepítése: ahol nem említem, ott fogd meg a dolgok legkönnyebb végét: nyisd meg az Ubuntu Szoftverközpontot (vagy Gnome Szoftverközpontot, ha 14.04 helyett 16.04-et használsz), írd be a program nevét és telepítsd. Ahol ennél bonyolultabb lenne a megoldás, ott mindenképp jelzem! Vagy a hivatkozott cikkben mindenképp esik a telepítésről néhány szó. Ahol az alkalmazás letölthető, ott mindenképp .deb, DEB, Debian kifejezéseket keresd, de persze ezt már úgyis tudod, hiszen mint az már többször is tisztáztuk, az Ubuntu Debian alapú disztribúció.

Böngésző Mutasd a böngésződ, megmondom ki vagy!

A modern böngészők sokféle lehetőséget adnak arra, hogy testre szabjuk őket. Nem csak kiegészítők telepítésével lehet az egyéni igényeknek megfelelő megoldást létrehozni, hanem témázással is. Sőt, a Firefox lehetőséget biztosít arra is, hogy a felületi elemeket rakosgassuk ide oda! Épp az ilyen módosítások és személyre szabások miatt mondhatjuk, hogy a böngésző az egyik legfontosabb alkalmazás a gépen. Legalábbis a felhasználó szempontjából. Szerencsére a legnépszerűbb Linuxhoz elérhető böngészőnek van Windowsos megfelelője, így jó eséllyel olyat használsz, amelyről nem kell átszoknod egy másikra.

A próbaköltözés részben leírtam, hogyan lehet a Firefoxot és a (Google) Chom(e/ium)-ot átköltöztetni. Ezzel lefedtem a piac durván 90%-át. A maradék 10% vagy ezekre épül, vagy nem biztos hogy van Linuxos változata (portja).

  • Firefox: alapértelmezetten a rendszer része
  • Chromium: szoftverközpontból telepíthető
  • Google Chrome: letölthető: https://www.google.com/chrome/
  • Vivaldi: letölthető, telepíthető: https://vivaldi.com/download/
  • Midori: szoftverközpontból telepíthető
  • QupZilla: szoftverközpontból telepíthető
  • Tor browser: szoftverközpontból telepíthető
  • Rekonq: szoftverközpontból telepíthető

Levelező kliens A drótpostagalamb!

Bár manapság főleg otthoni felhasználóknál háttérbe szorultak a régebben viszonylag népszerű asztali levelező programok, sokan használják őket.

  • Thunderbird: alapértelmezetten a rendszer része, a piac egyik legokosabb kliense, amit annak köszönhet, hogy a Firefoxhoz hasonlóan, kiegészítőkkel dinamikusan bővíthető. Az alapértelmezett, 14.04-es Thunderbird még naptár integráció nélkül érkezik, felette már alapértelmezetten a része a Lightning kiegészítő.
  • Evolution: szoftverközpontból telepíthető, alapértelmezetten tartalmaz naptárat, jegyzetfüzetet és feladatkezelőt.
  • Geary: szoftverközpontból telepíthető, egyszerű levelező, semmi mást nem tud.
  • Trojitá: pehelysúlyú levelezőkliens, teszteltük is: Szubjektíven Lacyc3 szerint: Trojitá, a pehelysúlyú levelezőkliens. Letölthető a innen.

Irodai szoftvercsomag Mindennapi ügyek intézése egyszerűen, szabadon, ingyenesen

Amikor irodai szoftvercsomagra gondolunk, a többségünknek a klasszikus szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő jut az eszébe. Akik kicsit szofisztikáltabbak, azoknak esetleg a levelezőkliens is (lásd fent). Ubuntun alapértelmezett telepítéssel a LibreOffice érkezik. Bár sokan butaságokat terjesztenek, a LibreOffice valójában az egyik legjobb klasszikus irodai szoftvercsomag, ami a piacon (és főleg szabadon) elérhető. Bárki számára nyitott, hogy profi, tartós és sok év múlva is olvasható digitális dokumentumot készítsen, hála a szabad dokumentumformátumoknak. Hogy mennyire időtálló? Egy 12 éves, OpenOffice.org 1.1.5-tel készítettem dokumentumot, amelyet megpróbáltam LibreOffice-szal megnyitni, majd egy LibreOffice-ban készített doksit a 12 éves OOo-val. Az eredményt és a teljes történetet a Szubjektíven Lacyc3 szerint: LibreOffice és az időtállóság cikkben találod. :)

Célunk, hogy minél többen, minél jobban megismerjék a LibreOffice helyes használatát, ezért ajánljuk magunkat: olvasd el a „Hogyan szerkesszünk szöveget?” cikksorozatunkat, amelynek az első része egy kattintásra van tőled, a teljes sorozatot pedig a „hogyan szerkesszünk szöveget” címke alatt. Ha a LibreOffice-szal kapcsolatos cikkeinkre vagy kíváncsi, akkor a LibreOffice címkét!

Zenelejátszó Zene nélkül mit érek én?

Gondolom, vagyunk néhányan, akik szeretnek munka közben valamilyen zenét hallgatni. Ahányan vagyunk, annyiféle elvárást támasztunk egy zenelejátszóval szemben. Van, aki hozzám hasonlóan csak annyit vár el tőle, hogy ha elindítja, akkor egyszerűen játssza le a számára elérhető zenéket. Míg mások szeretik egyben látni az előadókat, a legtöbbet hallgatott zenéiket, nyilvánvalóan szükségük van dalszövegekre is.

Az alapértelmezetten telepített Rhythmbox egy középutat kínál erre. Az induló konfigurációjával egy nagyjából alsó-közép kategóriás lejátszóként viselkedik. Azonban tudása bővíthető, vagy épp csökkenthető. Az Eszközök menü, Bővítmények menüpontja alatt találhatóak a beépülők.
Ha ez nem lenne elég, akkor többféle zenelejátszó közül választhatsz. A Rhythmbox mellett nálunk a Nightingale-ről /nightingale-zenelejatszo-es-bongeszo is olvashatsz néhány szót, illetve a Clementine-ről /szubjektiven-charmed-szerint-clementine-zenelejatszo is. Ha pedig érdekel az összes ide kapcsolódó írásunk, akkor tekintsd meg a Zenelejátszó /taxonomy/term/348 címkénket!

Videólejátszó Mert egy kis kikapcsolódás mindenkinek jár

Ismered az érzést, mikor egy nehéz nap után behuppansz kedvenc foteledbe, bekapcsolod a gépet és egy valamire vágysz: kedvenc sorozatod egyik epizódjával elfelejteni az egész napot, mintha csak meg sem történt volna. Nos, ahhoz, hogy minden ilyen gondtalanul menjen, egy jó videólejátszóra van szükséged.
Az Ubuntu alapértelmezett lejátszója a Totem nem rossz, de vannak nála jobbak is. Az egyik ilyen a VLC, amelyet más platformokról már ismerhetsz. Kicsi, gyors megbízható és ismered a mondást: ha már a VLC sem nyitja, nem éri meg a küzdelmet. Évek óta nagy megelégedéssel használom, az MPlayer mellett. A VLC természetesen a tárolóból telepíthető.

A másik nagyágyú ugyanis az MPlayer. Bár régi fénye megkopott, a mai napig az egyik legjobb lejátszó. Hasonló jókat tudok róla elmondani, mint a VLC-ről, illetve még többet is: ha nagyon gyenge géped van, akkor ő az embered: ha azt hitted, hogy a FullHD videókról le kell mondanod, akkor lehet, hogy tévedtél. Próbáld meg! Az SMPlayer csomagot érdemes keresned a Szoftverközpontban, így ugyanis kapsz egy szép grafikus felületet is az okos lejátszódhoz.

PDF olvasó, archívumkezelő, flash és egyebek Most viccelsz?

Ubuntun nem szoktunk a dolgoknak nagy feneket keríteni, ez alól a PDF olvasó sem kivétel. Semmi szükség az Adobe óriásának a telepítésére: az alapértelmezetten telepített Evince a legtöbb dokumentumot tökéletesen olvassa. Minden egyébre (flash, Microsoft féle betűkészletek) pedig ott vannak a korlátozott extrák, amiket „Ubuntu korlátozott extrák” néven keress a Szoftverközpontban. Skype? A Spype szintén telepíthető, a partner tárolókból.

Átálltunk!

Elérkezett az pillanat, amelyre oly régóta várunk: ha minden úgy ment, ahogy a nagy könyvben meg van írva, akkor büszkén kijelentheted, hogy sikerült átállnod Linuxra! Ezúton is szeretnék neked gratulálni, hogy a cikksorozatom végére értél és remélhetőleg elkezdted megtenni hosszan tartó Linuxos karriered első lépéseit! Kívánom, hogy gazdagon legyen részed sok örömben és elégedettségben ebben az igen színes, szabad tudásban és szabad szoftverekben gazdag világban!

Ha időről-időre követted a cikksorozatot, akkor köszönöm, hogy olvastál. Ha most tévedtél ide, akkor… eddig mégis hol jártál? :)

A kör bezárult

Nem titkolt célom ezzel a sorozattal nem „csupán” a Linuxra történő átállásnak a megkönnyítése, hanem egyúttal az oldal mondjuk úgy, összefogása is volt. Kezdtük néhány cikkel, hírekkel, megjelenésekkel, amik szépen-lassan gyűltek és gyűlnek. Volt hír erről is, arról is, volt szubjektíven viszonylag sok témáról és még lesz is, egyre többről. Szépen fokozatosan akarva-akaratlan egyre több olyan témát fedünk le, amelyek sokakat érdekelhetnek. Ez a cikksorozat és különösen ez az utolsó rész ennek az egésznek a kiteljesedése.

1.0, de még nincs vége! – Gördülünk tovább!

Ahogy a sorozat elején is említettem, ezt a sorozatot egyféle gördülő sorozatnak szánom: ha eszedbe jut bármi, amit még beleírhatnék, bármi, amiben szerinted segítség kellene vagy fontos lenne de kihagytam, akkor írj nyugodtan a kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül!

Remélem, a sorozat vége egy gyümölcsöző barátság kezdetét jelenti: rendszeresen vissza-vissza térsz majd hozzánk a szabad szoftveres világ híreiért, a heti cikkeinkért és a szubjektív anyagainkért is. Reméljük, hogy regisztrálsz, feliratkozol a hírlevélre, esetleg az RSS hírcsatornánkra, és ami a legfontosabb: jól érzed majd itt magad és értékes tudással, hasznos információkkal távozol egy-egy látogatás után.

A sorozat eddig megjelent részei