A mai alkalommal az eddigieknél is vegyesebb témákkal fogunk foglalkozni. És ha minden a tervek szerint alakul, ez a sorozat utolsó előtti része… Most is a szokásos 4 művelet van a tarsolyomban: szó lesz a helyesírás-ellenőrzésről, a tartalomjegyzékről, az exportálásról, valamint az árva- és fattyúsorokról.
Ugyan nem túl gyakran, de szükségünk lehet rá, hogy egy amúgy folytonos számozásból néha kihagyjunk elemeket. Például akkor, ha egy másik dokumentumból emeljük át a számunkra szükséges fejezeteket. Ilyenkor jól jön, hogy LibreOffice-ban lehetséges nem folytonos számozást készíteni.
Ha esetleg nem értenéd, miről is beszélek: Tegyük fel, hogy olyan felsorolást szeretnél létrehozni, amelyben mondjuk a 4.2 nem 1-gyel, hanem 5-tel kezdődik (tehát 4.2.5-tel), vagy a 7.6.2 után szeretnéd, ha a 7.6.8 szerepelne 7.6.3 helyett.
Alapértelmezetten a LibreOffice Writer a dokumentum hátterét csupán a margókig alkalmazza. Ahhoz, hogy az egész oldal a kívánt háttérszínnel rendelkezzen, az alábbiakat kell tenni a Formátum menü → Oldal… lehetőségénél:
Szánom-bánom, hogy ismét kimaradt két hét LibreOffice és szövegszerkesztés nélkül, ám nem tudtam kihagyni, hogy írjak egy szösszenetet a friss és ropogós Xubuntu Wily-ről. Kárpótlásul a mai alkalommal a mindennapi életben is gyakran előkerülő szövegszerkesztési feladatokkal ismerkedünk meg. Ez alatt a tervek szerint a felsorolást, a szegélyezést és a tabulálást értem, ám szokás szerint bármilyen mennyiségi és tartalmi változás előfordulhat a cikk írása közben.
A két héttel ezelőtti kihagyás után most újra folytatjuk a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozatunkat. Ezúttal is nagyjából három témát fogunk érinteni, de a szokásos módon fenntartom magamnak a jogot, hogy a terjedelem függvényében ettől eltérjek. A tervek szerint az élőfejről, az élőlábról, a láb- és végjegyzetről, valamint a hasábokról lesz szó.
Vágjunk is bele!
A mai alkalommal folytatjuk a LibreOffice és a szövegszerkesztési műveletek megismerését. A tervek szerint a szövegek igazításáról, a sor- és térközökről, az oldaltörésről és a soregyen lehetőségről lesz szó. Ám ahogy az eddig cikkekben (1., 2., 3., 4. és 5. rész) is lenni szokott, nem ígérem, hogy pont ezek a témák lesznek ilyen mennyiségben és felállásban. Írás közben eldől.
Akik megcsinálták az előző részben leírt feladatokat, ugyanott már a megoldásokat is megtalálhatják.
Az előző cikkekben (1., 2., 3. és 4. rész) már sok mindent megismertünk, az előző részig elméleti oldalról. A mai alkalommal folytatjuk a szövegszerkesztési műveletek bemutatását, kisokosszerűen. Az előző rész végi „házi feladatok” megoldását már korábban feltettem a cikk végére, szabadon elérhetőek.
A mostani cikkben mindent a betűkről napot tartunk. Megnézzük majd, hogy lehet betűtípust, betűméretet, betűstílust és betűtávolságot állítani. Legalábbis ez a terv. A terjedelem függvényében kiegészülhet egyéb témákkal is.
