Az előző részben elkészítettük a dokumentumunk stílusait, amelyek szinte minden formázást automatikusan elvégeznek helyettünk, így mi az írásra koncentrálhatunk. Sorozatunk utolsó és utolsó előtti részében igyekszünk majd tipográfiai és tördelési szempontból tökéletesíteni a regényünket.
Tagolás
Ahhoz, hogy a regényünk ne csak szóhalmaz, hanem igazi könyv legyen, megfelelően kell tagolnunk és el kell látnunk a járulékos részekkel is. Megfelelő tagolás alatt természetesen nem csak azt kell érteni, hogy vannak részek, fejezetek, jelenetek vagy egyéb, címsorral rendelkező logikai egységek, hanem azt is, hogy ezek hogyan néznek ki.
Azt gondolnánk, az egyéni ízlésünk dolga, hogy milyen például a tartalomjegyzék. A szigorúan vett tartalomjegyzékre ez igaz is, ám azt nem mi döntjük el, hogy páros vagy páratlan oldalra kerüljön a könyvben. És ez igaz az összes járulékos részre. Ezen kívül az oldalszámozás, illetve a címsorral rendelkező egységek kapcsán is vannak megkötések. Nézzük sorban!
A könyv részei
Először is vegyük át, milyen részekből áll egy könyv. Fizikailag a könyv a borítóból és a könyvtestből áll, az utóbbi tartalmazza magát a művet (a főszöveget), illetve a járulékos részeket. A könyveknek vannak kötelező és opcionális járulékos részei. A kötelezőek félkövérrel vannak jelölve. Az első négy kötelező járulékos részt címnegyedívnek nevezik, mivel együtt egy ív negyedét teszik ki.
A járulékos részek sorrendben a következők:
- Szennycímoldal: a könyv első oldala, amely a szerző nevét, a mű címét, illetve a kötet számát tartalmazza, ha van. (Érdekességként: nevét onnan kapta, hogy régen a borító nélküli könyvek címoldalát volt hivatott megóvni a szennyeződésektől.)
- Sorozatcímoldal: a könyv második oldala, amely könyvsorozat esetén tartalmazza a sorozat címét, a szerkesztő nevét, illetve a sorozat alcímét és a sorozat számát. Sorozatba nem tartozó műveknél ez az oldal üres.
- Címoldal: a könyv harmadik oldala, amely a szerző nevét, a mű címét, a kiadó nevét, a kiadás helyét és idejét tartalmazza.
- Copyright oldal: a könyv negyedik oldala, amely a közreműködők nevét, a szerzői jogra vonatkozó információkat, ISBN és ISSN számot tartalmazza, ha utóbbi létezik.
- Tartalomjegyzék: tudományos művekben lehetőség szerint az ötödik oldalon, ám mindenképpen páratlan oldalon szerepel.
- Ajánlás: mindig kerüljön új, páratlan oldalra.
- Mottó: szerepelhet az ajánlással egy oldalon. Annak hiányában új, lehetőleg páratlan oldalon.
- Előszó: mindig kerüljön új, páratlan oldalra.
- Köszönetnyilvánítás: ha az nem az előszóban szerepel, új, lehetőleg páratlan oldalon álljon.
- Bevezetés: mindig kerüljön új, páratlan oldalra.
- Főszöveg
- Irodalomjegyzék: mindig kerüljön új, páratlan oldalra.
- Utószó: mindig kerüljön új, páratlan oldalra.
- Függelékek: mindig kerüljenek új, páratlan oldalra.
- Jegyzékek: mindig kerüljenek új, lehetőleg páratlan oldalra. A felhasznált források, közölt írások jegyzéke viszont mindig páratlan oldalon szerepeljen.
- Mutatók: mindig kerüljenek új, páratlan oldalra.
- Tartalomjegyzék: szépirodalmi műveknél a főszöveg után áll, mindenképpen páratlan oldalon.
- Kolofon: az utolsó páros vagy páratlan oldalon szerepeljen.
A járulékos részek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy vannak olyan oldalak, amelyek beleszámítanak ugyan az oldalszámba, ám semmilyen körülmények között nem szerepelhet rajtuk oldalszámozás, fejléc vagy lábléc. Most felsorolás szintjén nézzük meg ezeket, a megvalósításról majd később ejtünk szót:
- üres oldalak: a könyv tagolása miatt előfordulhatnak üres oldalak. Fontos, hogy ezek valóban legyenek üresek, tehát ne legyen láblécük, fejlécük és oldalszámuk.
- címnegyedív oldalai: a szennycímoldal, a sorozatcímoldal, a címoldal és a copyright oldal soha nem tartalmazhat oldalszámozást, fejlécet vagy láblécet.
- ajánlás és mottó: nincs ugyan kőbe vésve, de ajánlott, ha ezeken az oldalakon sem szerepeltetünk ilyesmit.
- kolofon: ezen az oldalon sem szokott előfordulni oldalszámozás.
Formázás és szerkesztés
Amikor a járulékos részek és a főszöveg is teljes, tehát már nem fog változni a tartalmuk, elkezdhetünk foglalkozni a tördeléssel. Semmi értelme félkész szöveget betördelni, megszerkeszteni, mivel az első beírt vagy kitörölt sornál borul minden, és kezdhetjük elölről az egészet. Tehát várjuk meg, amíg letisztul a teljes szöveg, és csak azután kezdjünk tördelni.
Fejezetkezdés
A sorozatunk előző részében létrehoztunk egy oldalstílust, amelyet a címsor stílusunknál felhasználva elértük, hogy azok mindig új oldalon kezdődjenek. Igen ám, de ez a megoldás nem veszi figyelembe, hogy az adott oldal páros vagy páratlan. A főszöveg fejezetei ugyan nem követelik meg a páratlan oldalt, ám mondjuk a tartalomjegyzék igen. Tehát az előző alapján létre kell hoznunk egy új oldalstílust, amelyet a páratlan oldalra helyezéshez használhatunk. Illetve szükségünk lesz még egy új címsor stílusra, a fejezetek címsor stílusára alapozva, ugyanis csak annyi különbség lesz, hogy másik oldalstílust fogunk kiválasztani az oldaltörés beállításainál. Nézzük lépésenként!
Új oldalstílus
- a Stílusok és formázás ablak, Oldalstílusokban keressük meg a múltkor létrehozott Fejezetkezdő nevű stílust, majd kattintsunk jobb klikkel és válasszuk az Új… lehetőséget.
- A megjelenő ablak Szervező fülén írjunk be a Névhez be egy tetszőleges nevet, például: Fejezetkezdő – páratlan oldal.
- A Következő stílusnál válasszuk ki a legördülő listából az Alapértelmezett stílust.
Az Oldal fülön állítsuk be a páratlan oldal használatát:
- Az Elrendezés beállításai résznél válasszuk a Páratlan oldalelrendezést.
Minden más maradhat az az érték, amit a Fejezetkezdő stílusból örökölt az új stílus.
Új címsor stílus
- A Stílusok és formázás ablakban keressük meg a Saját címsor stílust, majd kattintsunk jobb klikkel és válasszuk az Új… lehetőséget.
- A megjelenő ablak Szervező fülén írjunk be a Névhez be egy tetszőleges nevet, például: Saját címsor – páratlan.
- Ha bejelöljük az Automatikus frissítés jelölőnégyzetét, a stílusunk mentés utáni módosításai automatikusan érvénybe lépnek, nem kell minden egyes bekezdésben beállítani azokat.
- A Következő stílusnál válasszuk ki a legördülő listából a múltkor létrehozott szövegstílusunkat.
Váltsunk át a Szövegbeosztás fülre:
- A Törések résznél pipáljuk ki a Beszúrás előtti jelölőnégyzetet. Az Oldalstílussal beállításnál adjuk meg az előbb létrehozott páratlan oldalstílusunkat.
Minden más maradhat az az érték, amit a Saját címsor stílusból örökölt az új stílus.
Már csak annyi teendőnk van, hogy például a tartalomjegyzékünk címét a most létrehozott címsor stílusúra módosítjuk az eddigi Saját címsor helyett, így átkerül páratlan oldalra és ott is marad.
Ha a könyvedben szerepel mottó, ajánlás vagy bármilyen járulékos rész, amely igényli a páratlan oldalt, viszont nincs címsor stílusa, akkor azon az oldalon használt bekezdésstíluson is elvégezheted a oldalstílus használatának beállítását.
Oldalszámozás
Ahogy korábban már említettük, van néhány oldal a könyvben, ahová nem kell oldalszámozás. Most azt fogjuk megnézni, hogy ahová nem kell, onnan hogyan tudjuk eltávolítani, ahol viszont kell, ott hogyan nézzen ki.
Kezdjük az egyszerűbbel: ahová szeretnénk oldalszámozást beállítani, ott használjuk a láblécet és középre vagy kívülre igazítsuk az oldalszámot.
A Beszúrás menü > Mező > Oldalszám menüponttal tudjuk a megfelelő mezőt beszúrni a dokumentumba. A tükrözött oldalelrendezés miatt ezt egy páros és egy páratlan oldalon is meg kell tennünk. Ekkor a mezőt a láblécben középre vagy kívülre tudjuk igazítani, és onnantól minden oldalon, amelyik ugyanazzal a stílussal rendelkezik, úgy fog megjelenni, ahogy beállítottuk.
Ne feledjük, hogy amennyiben több oldalstílusunk is van, ahol meg szeretnénk jeleníteni az oldalszámot, a mező beszúrását és igazítását külön-külön kell elvégeznünk. Tehát a mi esetünk például be kell szúrni az oldalszámot egy páros és egy páratlan Alapértelmezett stílusú oldalon, egy páros és egy páratlan Fejezetkezdő stílusú oldalon, valamint egy, mindig páratlan oldalon kezdődő Fejezetkezdő – páratlan stílusú oldalon is.
Korábban már említettem, hogy a címnegyedív oldalain semmiképpen nem szerepelhet lábléc, fejléc vagy oldalszámozás. Ha nincs is több ilyen oldalad (pl. ajánlás), az első négyen mindenképpen el kell végezni a szükséges módosítást. Ami tulajdonképpen annyiból áll, hogy létrehozunk egy új oldalstílust, ahol se a lábléc, se a fejléc nincs engedélyezve. Címnegyedív esetén nincs más teendőnk, mint beállítani, hogy az első négy oldal Címlap.
Ehhez navigáljunk a Formátum menü > Címlap... menüpontjára, majd válasszuk a Meglévő oldalak címlappá alakítása lehetőséget, adjuk meg az oldalak számát, illetve az oldalstílus nevét, célszerűen az Első oldal oldalstílusét, végül kattintsunk az OK gombra.
Ha a címnegyeden kívül egyéb oldalt is szeretnél hasonlóan formázni, a korábbiak alapján hozz létre egy leszármazott oldalstílust az Alapértelmezett stílusból, és ott állítsd be, hogy se élőfej, se élőláb ne legyen, majd alkalmazd az érintett oldalakra.
Elválasztás
Könyv vagy bármilyen nagyobb terjedelmű szöveg esetén célszerű beállítani az automatikus elválasztást, hogy ne legyenek nagyon szellősek a sorok a széthúzott szavak közötti tér miatt, amit a sorkizárt igazítás okoz.
Vannak szabályok, amelyekre figyelnünk kell, ha igényes dokumentumot szeretnénk kiadni a kezünkből. A legfontosabb, hogy egybetűs szótagot soha ne képezzen az elválasztás (pl. fi-a), valamint az is, hogy a sor végén maradjon legalább három betű a szóból, a következő sor elejére pedig legalább kettőt vigyünk át. Az esztétikus megjelenés érdekében legfeljebb három egymást követő sorban legyen elválasztás. Szerencsére ezeket egyszerűen be tudjuk állítani az elválasztási szabályokkal.
Ehhez navigáljunk az adott bekezdésstílus szerkesztési ablakába, majd a Szövegbeosztás fülön állítsuk be a fentiek.
Lehetőség szerint figyeljünk arra, hogy az összetett szavakat az összetételnél válasszuk el, mivel így a legkönnyebb olvasni. A személynevek elválasztása esetén próbáljuk tartani magunkat ahhoz, hogy három szótag alatt nem választjuk el őket. Mivel erre nincs beállítási lehetőség a LibreOffice-ban, ha ilyen igényeink vannak, a kész szöveget saját magunknak kell végignéznünk és megszüntetnünk a jelenséget.
Ahogy sajnos arra a kicsit kellemetlenebb problémára sincs automatizált megoldás, hogy a páratlan oldalak utolsó sorában ne legyen elválasztás. Ez azért zavaró, mert ebben az esetben lapozni kell a könyvben a szó végéhez. Az ilyen eseteket a betűközök állításával lehet orvosolni. Erre majd később részletesen kitérünk.
Kiemelés
Akármilyen típusú könyvet is írsz, időnként előfordulhat, hogy ki szeretnél emelni valamit. Egy hangsúlyos szót, egy fontos mondatot, egy tételt vagy bármi mást. Fontos szem előtt tartani, hogy könyvben vagy általában csak nyomtatva teljesen más jellegű kiemeléseket célszerű alkalmaznunk, mint kézírás esetén. Így például felejtsd el az aláhúzást, mert nyomtatásban nem csak ronda, de nehezen olvashatóvá is teszi a szöveget, főleg ha egész mondatokat, bekezdéseket emelsz ki vele.
Megszorításokkal használható kiemelésre félkövér betű, ám kerüljük a túlzott használatát, ahogy attól is óvakodjunk, hogy egyszerre alkalmazzunk félkövér és dőlt betűt egyazon szövegrészlethez.
Nagy terjedelmű kiemeléshez célszerű lehet másféle betűtípust használni, amely segít elkülöníteni a szöveget a könyv többi részétől.
Amire még érdemes figyelni, hogy az azonos jellegű kiemelésekhez ugyanazt a kiemelési módot alkalmazzuk. Például a fontos szavakat dőlten szedjük, a beszúrt, nem közvetlenül kapcsolódó bekezdéseket más betűtípussal. A félkövér kiemelést én személy szerint fenntartom a fejezetcímeknek, de ez egyéni ízlése kérdése.
Összefoglalás
A mostani alkalommal áttekintettük a könyv részeit, azok sorrendjét és elkezdtük megnézni a haladóbb formázásokat. Sorozatunk záró részében további formázási és tördelési kérdéseket nézünk majd meg, illetve mutatok egy sablont a címnegyedívhez is. Tartsatok velünk akkor is, kérdés esetén pedig írjatok bátran a Kapcsolatfelvételi űrlapon.