Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb internethasználó nincs tisztában a veszélyekkel, vagy nem veszi azokat elég komolyan. Ebben a rövid cikkünkben próbálunk támpontokat adni arra vonatkozóan, hogy mire szükséges figyelni internetezés közben.

Az előző részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A mostani alkalommal az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáljuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem. Amennyiben az idő és terjedelem engedi, szó eshet a licencek kompatibilitásáról is, ám az elég összetett dolog, így valószínűleg a sorozat harmadik részére marad.

Mikor az Ubuntu 16.04 LTS Xenial Xerus megjelent, megígértem, hogy írok majd egy, a tapasztalatokról szóló cikket, melyben részletesebben megírom az élményeimet. Ezt olvashatjátok most egy kicsit kibővítve.

Mint azt valószínűleg már jól tudod, az Ubuntu 16.04 egy LTS, azaz hosszan támogatott Ubuntu kiadás, ami mind szerverre, mind az asztali kiadásra öt évnyi frissítést garantál (az Ubuntu kiadások támogatási idejéről bővebben az Ubuntu verziók támogatottsága oldalon olvashatsz).

Az oldal szellemiségéhez kapcsolódóan az eheti cikkünkben a szabad licencek témakörét járjuk be. Röviden szót ejtünk az alapokról, majd a konkrét licencekről és az egymással való kompatibilitásukról.
A következő részben pedig a tervek szerint a fontosabb szabad licencek tulajdonságait és egymással való kompatibilitásukat nézzük majd meg.

Korábban már tettem egy próbát a MATE asztali környezettel. Ha jól emlékszem, Linux Minttel próbálkoztam. Akkor valamiért nem igazán volt lehetőségem alaposan szemügyre venni, ezért most letesztelem az Ubuntu MATE 16.04-et. Elöljáróban leszögezném, hogy nem áll szándékomban váltani Xfce-ről, ám ha a MATE is kézre áll majd a tesztelés alatt, talán felkerül második asztali környezetnek.