Szüleim negyedik évét taposó Dell Inspiron 3521 laptopja az utóbbi időben az ő türelmüket is meghaladóan lassú lett. Azért az övéket, mert én már jóval korábban „csigának” minősítettem. Aminek mondjuk lehet némi köze ahhoz, hogy az én gépemben SSD van, az övékben pedig HDD. Hogy új életet leheljek az amúgy kiváló állapotú gépbe, karácsonyra kaptak egy Samsung 750 EVO SSD-t. Nemrégiben sikerült megejteni a beszerelését, így a cikkben erről, és ennek eredményéről számolok.

Az eheti, némileg megkésett cikkünk hiánypótlónak tekinthető az oldalon. Ugyanis gyakran foglalkozunk a Linuxszal, a különböző disztribúciókkal, viszont még nem tisztáztuk részletesebb, mi a Linux, és mi a különbség a Linux és a GNU/Linux között. Lacyc3 Hogyan váltsunk Windowsról Linuxra: I. rész – Ismerkedjünk cikkében viszont találsz egy jó összefoglalót, ha a bővebb történet érdekel, a következőkben megtalálod.

Az alábbi cikkünkben az informatikában járatlanabb olvasóink számára szeretnénk szemléltetni, mit jelent a Szabad szoftver és milyen megszorításokkal és veszélyekkel jár a zárt szoftverek használata. Egy hétköznapi életből merített példa (csavarhúzás) segítségével mutatjuk be a nem szabad programok korlátozásait.

A cikk az FSFE alapítvány egyik szórólapja alapján készült.

Az első részben, amit itt olvashatsz, szó volt általánosságban a licencekről, azok csoportosításáról (zárt-szabad, közkincs, BSD-jellegű licencek, copyleft licencek), a négy szabadságról, valamint az OSI, az FSF és az Open Definition által elfogadott szabad licencekről.

A második cikkben az elterjedtebb szabad licenceket vizsgáltuk meg olyan szempontból, hogy melyik mit engedélyez és mit nem.

Sorozatunk záró részében a licencek kompatibilitásáról ejtünk szót.