Színtiszta Intelesként mindig is kacérkodtam a gondolattal, hogy jó lenne akár itthon, akár máshol, valamilyen jobbféle AMD processzorral közelebbi tapasztalatokat szerezni. Sajnos az elmúlt néhány évben a kisebbik processzorgyártó nem igazán volt a helyzet magaslatán, egészen az elmúlt időszakig. A Ryzen architektúra tesztjei biztatóak, az ár/érték arány is kitűnő (főleg most, mikor irreálisan magas egy Celeron ára is), így minden adott volt, hogy beszerezzem életem első, saját AMD processzorát. Ez lett a szeptember végén bemutatott, AMD Athlon 200GE, azaz szinte még friss és ropogós.

Mindenek előtt arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon a bruttó 19000 forint magasságában beszerezhető, mondhatni budget kategóriás AMD Athlon 200GE mennyire állja meg a helyét mindennapos használat közben nálam. Összehasonlítási alap is van, mégpedig a Naradában lévő Intel i7-4790 processzor.

Persze az összehasonlítás nem igazán fair, hiszen a mai napig körülbelül 4 darab 200GE-t lehetne venni egy 4790-es árából (jó befektetés volt ez a CPU évekkel ezelőtt, még mindig jól tartja az árát.. :)). TDP oldalon (már amennyire hasonlítható ugye) a 200GE 35 W, míg a 4790 84 W (hő)teljesítményt adhat le.

A sebesség meghatározásakor nem fogok a teljesítménymérő programokra támaszkodni, színtisztán a szubjektív megítélésemre. Ez a processzor nem arra való, hogy méricskéljük. Amúgy is kiszagolom, ha laggol valami és ezt gyűlölöm. Elárulhatom, hogy ezzel sokkal jobban megszívja a processzor.

Technikai adatok

Típus	AMD Athlon 200GE
Maximális órajel	3200Mhz
Magok száma	2 (Zen)
Szálak száma	4
SMT	Van
L1 Cache	32k adat + 64k utasítás
L2 Cache	2x512KB
L3 Cache	5MB
VGA típusa	Vega 3
Radeon magok száma	192
Fogyasztás	35W
Támogatott memóriatípus	DDR4
Stepping	0x0

A processzor kicsomagolásakor tudatosult csak bennem igazán, hogy a CPU biznisz mennyire hosszú távra is tervez. Most jelent meg szeptember végén a CPU, de rajta 2016-os dátum van.

Érdekesség, hogy egy viszonylag korai, 0x0 steppinges darabot sikerült megcsípni (hogy ez előny vagy hátrány, az majd kiderül).

Az alapkiépítés úgy néz ki, hogy az említett AMD Athlon 200GE egy Asus Prime X-370-PRO (majd lesz cikk miért) alaplapba illeszkedik 8 GB olcsó RAM és egy még olcsóbb echte kínai, Netac 120 GB-os SSD társaságában (ezt is megmagyarázom majd máshol). A teszt úgy néz ki, hogy erre megy fel egy Ubuntu 18.04 és 18.10, és elkezdem (majdnem) úgy használni, mint Naradát (kivéve virtualizáció).

Összerakás

Habár kívülállónak kicsit furcsán hangozhat, de én mindig is szerettem közel kerülni a gépeimhez már a nulladik pillanatban. Ez azt jelenti, hogy az egyenként meglévő alkatrészekből a saját kezem munkájával állítom össze a kész masinát. Mindig is szerettem a hardvereket, különös késztetést érzek a megérintésükre.

Az alaplap szép dobozban, a kötelező hátlappal, 4 db SATA kábellel, de felesleges extrák nélkül (kivéve SLI híd) érkezett. Ami megmosolyogtatott az a dobozban lévő DVD lemez, nem is tudtam, hogy még jár.

A processzor dobozos kiadás, tehát a CPU mellé kaptam matricákat és egy hűtőt is. A gyári hűtő elég könnyű és apróság. Hátuljára gyárilag felvitték a hővezető pasztát. Látszólag jó minőségű mind a hűtő, mind a paszta (gyakorlatilag is, lásd később).

Az összerakás teljesen flottul ment. Picit fura/nosztalgikus volt látni a sok Intel konfiguráció után, hogy az AMD esetén maradtak a tűk a processzoron. A processzor behelyezése, a hűtő felhelyezése teljesen magától értetődő folyamat. Igazából a hűtő AMD-féle rögzítése szerintem sokkal barátságosabb mint az Inteles. Az alaplapra alapértelmezetten felszerelték a konzolt, amibe a hűtő kapaszkodik, így nekem kb. annyi dolgom volt, hogy meghúzzam a hűtőn a rögzítőkart és kész. Nem kell molyolni a hűtő négy sarkán, mint az Intel esetén, de ez már tényleg extrém szubjektív.

Bekapcsoláskor minden flottul ment, az alaplap szépen felismerte a processzort. Igazából az UEFI alapbeállításai sem rosszak, de módosítani kellett a ventilátorok vezérlését egyrészt DC-ről PWM-re, illetve hangolni, hogy mi legyen a referencia hőmérséklet érték.

Telepítés

Alapértelmezetten Ubuntu 18.04 LTS-t telepítek (Narán is ez van), hogy lássam a különbségeket. USB 3.0-s flash meghajtóról (pendrive) telepítve beállításokkal együtt volt kb. 10 perc a telepítés.

A live rendszer látszólag mindent felismert. Egyedül a monitor felbontása nem volt alapértelmezetten a legmagasabb (így is pont jó volt), de a Rendszerbeállításokban be tudtam kattintani a megfelelőt.

A telepítőben mindent alapértelmezetten hagytam, kivéve hogy előre létrehoztam neki a vadonatúj SSD-n a GPT partíciós táblát, nehogy véletlen butaságra gondoljon a telepítő.

Indítás – Frissítés – Telepítés

A rendszerindítás kicsit tovább tart, mint várnám, de mint kiderült a 18.04 még nem ismeri jól a VGA-t és az ismerkedésük pár másodpercet hozzádob a rendszerindítás idejéhez. Szörnyű (nem).

A rendszer frissítése, a programok telepítése közben minden rendben volt, teljesen reszponzív maradt a gép. Majd jól meguntam a dolgokat, hogy minden pöccre megy. És a belakás vége előtt inkább úgy gondoltam, hogy feltelepítek egy Ubuntu 18.10 bétát.

Egyrészt kíváncsiságból. Másrészt azért, hátha gyorsabb lesz a boot (nem lett). Harmadrészt úgyis írnom kell róla is valamit. Végül, de nem utolsósorban pedig a 18.04 még nem képes semmilyen hőmérsékletadatot kiolvasni a CPU-ból, de megvan az esély hogy 18.10 már igen. Szóval ilyen igen nyomós érvek mentén inkább Ubuntu 18.10 – Cosmic Cuttlefish lett telepítve. Ha valami balul sül el, még visszamehetek 18.04-re (nem kellett).

A Cosmic telepítése is ugyanolyan eseménytelenül telt, ahogy a Bionicé. A telepítés után itt már nem szüttyögtem a Gnome piszkálásával, hanem azonnal ment fel a Unity. Szerencsére még elérhető.

Használat

Se a telepítés, se a belakás közben nem igazán éreztem, hogy lassú vagy kevés lenne a processzor. Egy furcsa dolog volt, hogy Kubuntu lemezkép letöltésekor (ami hihetetlenül gyorsan ~15 MByte/s-mal jött) felugrott a CPU terhelése, és picit lassabb lett a virtuális asztalok közti váltás arra az időre. Ugyanakkor más alkalmazással való ilyen sebességű adatforgalmazás nem okozott semmilyen apró fennakadást sem, szóval lehet valami a Firefoxban nem bírta.

Mivel az alaplapon egy HDMI és egy DisplayPort található, ezért a teszt idejére a megszokott három monitor helyett csak egyet használtam. Így ahhoz, hogy elférjek, a szokásoshoz képest sokkal aktívabban használtam a virtuális munkaterületeket, amik váltása közt vagy épp egy ablak áthúzásakor éreztem néha némi bizonytalanságot. Ezt nem tudom teljesen a CPU vagy GPU számlájára írni, lehet, hogy valami hulladék Gnome komponens kavar be, ugyanis ez alkalommal nem nulláról telepítettem a Unity-t.

Nyilván az SSD rengeteget jelent rugalmasság szempontjából, de hiába lenne bent, ha a CPU nem tudna elég gyorsan dolgozni. Ha a Unity telepítését leszámítjuk, akkor teljesen alapértelmezett állapotában használtam a rendszert. Semmi utánaállítás, tuning vagy illesztőprogram telepítés nem történt. Ezzel együtt a rendszer szimplán csak működik, ahogy szeretem és ahogy megszoktam.

Ami külön pozitívum, hogy a 35 W TDP-vel rendelkező processzor maximális terhelésen is alig termel hőt, a ventilátornak minimális fordulatszámon pedig semmi hangja sincs (a maximálisat pedig sosem éri el). Itt van a gép jobb oldalon, fülmagasságban, kb. 40 cm távolságra és nem, vagy csak alig hallom a hangját. Az éjszaka közepén az amúgy csendes falióra ketyegése elnyomja a gép morajlását (jó fülem van, főleg a zajokra).

Kritikus pont szokott lenni a gép altatása és felébresztése. Rémhírek terjengenek arról, hogy mennyire nem működik Linuxon és főleg AMD platformon. Nos, a kis Athlon 200GE-vel felszerelt konfigurációval semmilyen probléma nincs, rendesen elalszik és indításkor felkel. Minden szuper.

Az egyik félelmem a processzorral a grafikával volt kapcsolatos. Sokak szerint az AMD Linux támogatása még mindig botrányos. Nem ok nélkül, régebben tényleg az volt a mondás, hogy „Linuxhoz csak Nvidiát!”. A modern asztali felületek pedig használnak ugye némi 3D gyorsítást az animációkhoz és az ilyen kikapcsolhatatlan szemcukorkákhoz. Márpedig ha rossz a VGA támogatása, akkor jobb esetben csak lassú, rossz esetben darabos, nyúlós lesz a rendszer használata, ezt pedig gyűlölöm.

A félelmem alaptalannak bizonyult: a rendszer teljesen simán és gördülékenyen teszi a dolgát. Gondoljunk akár a YouTube FullHD videóira, akár bármilyen más videoformátumra. Bár nem vagyok nagy játékos, mégis kipróbáltam pár szabad FPS címet is: Alien Arena, Assault Cube, Astromenance, Sauerbraten. Mindegyik szépen és gördülékenyen ment maximumra csavart beállításokkal, 1920x1080-as felbontásban. Évekkel ezelőtt végigjátszottam az Astromenance-ot, akkor még 1152x864-es felbontáson, közepes, de inkább az alatti grafikán. Most így teljesen felcsavarva egyszerűen gyönyörű volt, sok FPS-sel.

Bár nem CPU, de érdemes megemlítenem, hogy az alaplapi Realtek ALC S1220A hangkártya is szépen szól még magas hangerőn is.

Stressz teszt és hőmérsékletek

Az, hogy a CPU jól viselkedik akkor, mikor alkalmanként van rövid terhelés alá vetve, minimum követelmény. A kérdés az, hogy mennyire megy fel a hőmérséklet, mennyire változik a sebesség és viselkedés, illetve mennyire pontosan számol akkor, mikor hosszabb ideig, nagyobb terhelésnek van kitéve.

Ehhez a kedvenc tudományos programomat, a BOINC-ot hívtam segítségül (kedvenc ernyőprojektem pedig a World Community Grid). Ez képes igen hosszú időre ellátni a CPU-t, illetve projekt függően a GPU-t az emberiségnek hasznosuló feladatokkal. Ezzel nem csak arról kapok képet, hogy hogyan viselkedik a rendszer hosszabb ideig magas terhelésen, de arról is, hogy jól végzi-e a munkáját, hiszen a rendszerbe bizonyos szintű redundancia van beépítve pont azért, hogy a hibásan számoló gépek ne ronthassák el a végső eredményt.

Konkrét hőmérsékleti értékek: 27-28 °C normál használat közben, hosszú, maximális terhelésnél akár a 40-43 °C is elérheti. Mindezt nem az északi sarkon mértem, hanem gyári CPU hűtővel, 23-24 fokos szobahőmérsékletnél. Ami hozzátartozik az igazsághoz, hogy a házban van némi huzat. Szóval nem ezzel a processzorral fogok télen fűteni, az biztos.

Az eredmény itt is hibátlan.

Megérte?

Határozottan! Pedig még csak asztali feladatokra fogtam be. Teljesen elégedett vagyok a processzorral, a sebességével, a mindennapi feladatokban nyújtott képességeivel. A 100% Linux kompatibilitás pedig csak (a szükséges) hab a tortán.

Gondolkoztam azon, hogy fogok valamilyen tesztprogramot és futtatok néhány mérést a gépen, aztán ha kidob valamilyen számot, azt jól leírom. Aztán rájöttem, hogy nekem nem igazán van most még mihez hasonlítanom. Kijön a méréseknél egy szám és ennyi. Ha nálam kevesebb lesz mint máshol, akkor bosszantani fog, ha több, akkor meg mást fog bosszantani. Több helyen többféle tesztet, szép grafikonokat hoztak le a processzorról, nem akarom ezeket megismételni, és végül is, ez a processzor nem is erre való.

Engem meggyőzött, jó vétel volt.

Hamarosan itt a karácsonyi ajándékszezon. Ha alacsony költségvetésből kell egy jó konfigurációt építened, akkor melegen ajánlom az AMD Athlon 200GE processzort.