A két héttel ezelőtti kihagyás után most újra folytatjuk a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozatunkat. Ezúttal is nagyjából három témát fogunk érinteni, de a szokásos módon fenntartom magamnak a jogot, hogy a terjedelem függvényében ettől eltérjek. A tervek szerint az élőfejről, az élőlábról, a láb- és végjegyzetről, valamint a hasábokról lesz szó.

Vágjunk is bele!

A mai alkalommal folytatjuk a LibreOffice és a szövegszerkesztési műveletek megismerését. A tervek szerint a szövegek igazításáról, a sor- és térközökről, az oldaltörésről és a soregyen lehetőségről lesz szó. Ám ahogy az eddig cikkekben (1., 2., 3., 4. és 5. rész) is lenni szokott, nem ígérem, hogy pont ezek a témák lesznek ilyen mennyiségben és felállásban. Írás közben eldől.

Akik megcsinálták az előző részben leírt feladatokat, ugyanott már a megoldásokat is megtalálhatják.

Az előző cikkekben (1., 2., 3. és 4. rész) már sok mindent megismertünk, az előző részig elméleti oldalról. A mai alkalommal folytatjuk a szövegszerkesztési műveletek bemutatását, kisokosszerűen. Az előző rész végi „házi feladatok” megoldását már korábban feltettem a cikk végére, szabadon elérhetőek.

A mostani cikkben mindent a betűkről napot tartunk. Megnézzük majd, hogy lehet betűtípust, betűméretet, betűstílust és betűtávolságot állítani. Legalábbis ez a terv. A terjedelem függvényében kiegészülhet egyéb témákkal is.

A sorozat eddigi három cikkében (első, második és a harmadik rész) számba vettük a fontosabb és a tiltott műveleteket, valamint szót ejtettünk a szövegszerkesztés menetéről is. A mai alkalommal végre eljutottunk az első gyakorlati részhez. Az írás közben fog kiderülni, meddig jutunk, de a szövegszerkesztő testreszabása, a dokumentum oldalméretének és tájolásának beállítására mindenképpen sor kerül.

Az előző részekben (első és második rész) megismerkedtünk a szövegszerkesztés során használatos alapvető műveletekkel és a dokumentumok jellemzőivel, valamint tisztáztuk a tiltott műveleteket is. Jelen alkalommal áttekintjük, hogy a már ismert műveleteket milyen sorrendben célszerű végrehajtani a saját dolgunk megkönnyítése érdekében.

A következő résztől kezdve pedig már konkrét beállításokat fogok mutatni, hogy mit is kell csinálni, ha egyéni stílust szeretnénk beállítani, oldaltörést, hasábokat vagy egyebeket szeretnénk.

Az előző részben megismerkedtünk a szövegszerkesztés során használt műveletekkel, fogalom szintjén. Ám a beígért tiltott műveletek elemzésére már nem került sor. Ma ezt pótolom. És ha minden jól megy, a következő részben kezdünk majd rátérni a lényegre, vagyis a szövegszerkesztés menetére, a szövegszerkesztő program megismerésére és onnantól gyakorlati példákon keresztül az egyes műveletek használatára.

Számos felhasználónak nehézséget okoz a szövegszerkesztés. Sok esetben találkoztam felhasználókkal, akiknek ugyan rémlett valami a „tiltott műveletekről”, ám nem tudták, mik azok, miért tiltottak és mivel lehet kiváltani őket. Ebben a cikksorozatban arra vállalkozok, hogy feladatokkal és magyarázatokkal segített módon mutassam be a szövegszerkesztés folyamatát és az általános szövegszerkesztési műveleteket.