Probléma: A systemd-resolved nem kívánja feloldani a helyi hálózaton lévő neveket, ha azok .local TLD-re végződnek. Akkor sem hajlandó erre, ha maga a névszerver helyi hálózaton van.
lacyc3@Narada-Jammy:~$ resolvectl query valami.local valami.local: resolve call failed: No appropriate name servers or networks for name found
Megoldás:
Az Ubuntu 16.10 Yakkety Yakkal, való ismerkedésem pont úgy történt, mintha valódi, négylábú, párosujjú patás állattal barátkoztam volna nap mint nap. Volt, hogy felöklelt, mert talán nem bántam vele elég tisztelettudóan; hol pedig csökönyösen ellenkezett az ellen, hogy neki bármit is tennie kelljen. Aztán hétről-hétre egyre jobban megszoktuk egymást, míg végül megszületett ez a cikk.
Biztos veled is előfordult már, hogy egy virtuális live rendszeren kellett telepítened az integrációs szolgáltatásokat, majd vagy a rendszert vagy az X kiszolgálót újra kellett volna indítanod, ám az elsőt nem akartad, a másodikat nem tudtad.
Ha ez a helyzet, akkor a sudo systemctl restart lightdm.service parancs lesz a barátod.
Eleinte nem sokat foglalkoztam a systemdvel, mint olyannal, sőt. Igazából nem is értettem, mi ez a nagy, hitvitába átcsapó mizéria körülötte. Ám a kíváncsiságtól hajtva utána néztem egy kicsit az egész projektnek, a naponta változó céljainak, a támogatói és ellenzői érveknek, és néhány hét alatt elég markáns véleményem lett a daemonnak csúfolt systemdről. Az alábbiakban tehát egy erősen szubjektív vélemény következik Lennart Poettering legújabb szörnyéről.
Az előző részben elmeséltem, hogyan ismerkedtem meg az Ubuntunval, hogyan kerültem vele közelebbi kapcsolatba és hogyan kezdődött a Linux tanulási folyamatom. A mai alkalommal azt próbálom majd kifejteni, miért nem tetszik az irány, amerre az Ubuntu tart, mi a problémám vele, és számomra mikor lenne ő az ideális operációs rendszer.
Erősen szubjektív írás következik.
