Szánom-bánom, hogy ismét kimaradt két hét LibreOffice és szövegszerkesztés nélkül, ám nem tudtam kihagyni, hogy írjak egy szösszenetet a friss és ropogós Xubuntu Wily-ről. Kárpótlásul a mai alkalommal a mindennapi életben is gyakran előkerülő szövegszerkesztési feladatokkal ismerkedünk meg. Ez alatt a tervek szerint a felsorolást, a szegélyezést és a tabulálást értem, ám szokás szerint bármilyen mennyiségi és tartalmi változás előfordulhat a cikk írása közben.

Felsorolás és számozás

A felsorolás roppant hasznos, mivel speciális formázással segít tagolni a felsorolás elemeit. Ez azt jelenti, hogy egy 10 elemből álló felsorolásnál nem magunknak kell gondoskodnunk arról, hogy mind a 10 elem rendelkezzen felsorolásjellel és behúzással, hanem a program ezt elvégzi helyettünk.

A magam részéről rosszul vagyok az automatikus felsorolástól, vagyis attól, hogy a szövegszerkesztő maga próbálja detektálni a szövegbeli felsorolásokat, így nálam ez a funkció ki van kapcsolva. Az évek alatt több időt nyertem vele, mint vesztettem. Elmagyarázom:

Nem tudom, még szokása-e a LibreOffice-nak (és a Microsoft Office-nak), hogy a párbeszédet is hajlamos felsorolásként formázni, de nekem ezzel rengeteg bajom volt. A program által felsorolásnak formázott szöveget visszaállítani az eredeti állapotába. Idegesített a jelenség. Vagyis inkább annak gyakorisága.

A kikapcsolt automatikus felsorolás csupán annyi plusz befektetést igényel a felhasználó részéről, hogy felsorolás jelek nélkül, egymás alá írja be a felsorolás elemeit, majd azokat kijelölve mondja meg a programnak, hogy az bizony felsorolás.

Meg is mutatom, hogyan.

Felsorolás

• Jelöljük ki a felsorolás elemeit, majd
• kattintsunk a Formázás eszköztár Felsorolás be/ki ikonjára:

vagy

• Jelöljük ki a felsorolás elemeit,
• navigáljunk a Formátum menü → Felsorolás és számozás lehetőségére, majd
• a Felsorolásjel fülön válasszuk ki a kívánt felsorolásjelet.
• Egyéb módosításokat a Vázlat, a Pozíció és a Beállítások fülön tehetünk.

Megjegyzés: A Vázlat fül azok számára lehet hasznos, akik többszintű felsorolást készítenek, a Pozíció fülön a felsorolás behúzását és igazítását lehet megadni, míg a Beállítások fülön sok apróság mellett egyedi felsorolásjelet is megadhatunk.

Átlagos felhasználónak tökéletesen megfelelnek az alapértelmezett értékek, nem szükséges indokolatlan módosítások végezni a Pozíció és a Beállítások fülön.

Számozás

A felsorolás és a számozás csupán annyiban tér el, hogy felsorolás esetén általunk megadott karakterrel kerülnek jelölésre a felsorolás elemei, míg számozásnál értelemszerűen számokkal.

A számozás létrehozása is ugyanúgy történik, mint a felsorolás létrehozása:

• Jelöljük ki a számozás elemeit, majd
• kattintsunk a Formázás eszköztár Számozás be/ki ikonjára:

vagy

• Jelöljük ki a számozás elemeit,
• navigáljunk a Formátum menü → Felsorolás és számozás lehetőségére, majd
• a Számozás típusa fülön válasszuk ki a kívánt formátumot.
• Egyéb módosításokat a Vázlat, a Pozíció és a Beállítások fülön tehetünk.

Többszintű felsorolás és számozás

Többszintű felsorolás esetén a felsorolás elemekből és tetszőleges szintű alelemből áll, amelyek szinteket képeznek. Valahogy így:

Szinteket a behúzás csökkentésével, illetve növelésével tudunk létrehozni. Ha van egy egyszintű listánk, annak elemeit a Formázás eszköztár → Behúzás növelése ikonra kattintva tudjuk másik szintre helyezni:

Amennyiben már alsóbb szinten lévő elemet szeretnénk magasabb szintre vinni, használjuk a
Formázás eszköztár → Behúzás csökkentése ikont:

A „bonyolultabb” esetek kezeléséhez pedig használjuk a felsorolásba kattintva automatikusan megjelenő Felsorolás és számozás eszköztár ikonjait, amelyek sorban:

• A Szint lefokozás eggyel funkcionalitásban megegyezik a fent említett Behúzás növelésével.

A Szint előléptetése eggyel funkcionalitásban megegyezik a fent említett Behúzás csökkentésével.
A Szint lefokozás eggyel az alpontokkal együtt lehetőség az aktuális elemet és annak alelemeit egy szinttel mélyebbre állítja, azaz olyan, minta minden egyes elem behúzását növelnénk.
A Szint előléptetése eggyel az alpontokkal együtt lehetőség az aktuális elemet és annak alelemeit egy szinttel magasabbra állítja, azaz olyan, minta minden egyes elem behúzását csökkentenénk.
A Mozgatás lefelé lehetőség az aktuális felsoroláselemet felcseréli az őt követő elemmel.
A Mozgatás felfelé lehetőség az aktuális felsoroláselemet felcseréli az őt megelőző elemmel.
A Mozgatás lefelé az alpontokkal együtt lehetőség az aktuális felsoroláselemet annak minden alpontjával felcseréli az őt követő elemmel.
A Mozgatás felfelé az alpontokkal együtt lehetőség az aktuális felsoroláselemet annak minden alpontjával felcseréli az őt megelőző elemmel.
A Számozatlan elem beszúrása lehetőség új felsoroláselemet illeszt be a felsorolás vagy számozott lista aktuális mélységére, ám kihagyja a számozásból, illetve nem látja el felsorolásjellel.
A Számozás újraindítása lehetőség az aktuális elemtől kezdve újraindítja a számozást úgy, hogy a formázást megtartja.

Egy felsorolásokat és számozásokat tartalmazó mintadokumentum innen tölthető le.

Szegélyek és háttérszín

LibreOffice-ban bekezdés és oldal szinten is lehetőség van beállítani a szegélyezést és a háttérszínt, így külön-külön tárgyaljuk őket.

Bekezdés

A gyakorlás kedvéért az egész szegély és háttérszín dolgot egy „órai” feladatban fogjuk végigvenni. Nyiss egy üres szöveges dokumentumot és tetszőleges szöveggel tölts fel egy oldalt. Több nem szükséges.

Megjegyzés: Mindannyian lusták vagyunk, nem szeretünk fölöslegesen gépelni, pláne nem értelmetlen „szöveget”. Javaslom, hogy http://lipsum.com/ oldalon generáltass magadnak néhány (pl. 5) bekezdést, majd állítsd be egy kis térközt, valamint sorritkítást. Vagy ha ehhez is lusta vagy, töltsd le az enyémet innen. :)

Szegélyezés

Szegély hozzáadásához nem kell mást tenned, mint

• belekattintani a szegélyezni kívánt bekezdésbe,
• elnavigálni a Formátum menü → Bekezdés… ablakához, majd ott
• a Szegélyek fülre kattintani.
• Ezután a Vonal résznél állítsd be a kívánt vonalstílust, -vastagságot és -színt.
• Válassz a Szegély elrendezése résznél az alapértelmezettek közül, vagy adj meg egyénit.
• Végül kattints az OK gombra.

Feladat: Állítsd be úgy a bekezdések szegélyeit, hogy az első bekezdés felül, bal és jobb oldalt legyen szegélyezett, az utolsó bekezdés alul, bal és jobb oldalon, az összes többi pedig csak bal és jobb oldalon.

Háttérszín

A bekezdés háttérszínének beállításához az alábbiakat kell tenned:

• kattints a megfelelő bekezdésbe,
• navigálj a Formátum menü → Bekezdés… ablakához, majd ott
• válaszd a Terület fület.
• A Kitöltés résznél válaszd ki a legördülő menüből a Szín lehetőséget,
• majd megjelenő új legördülő menüből a kívánt színt.
• Végül kattints az OK gombra.

Feladat: Állítsd be úgy a bekezdések háttérszíneit, hogy minden bekezdésnek eltérő színe legyen.

Oldal

Szegélyezés

Annyiban tér csak el a bekezdés szegély beállításától, hogy más menüpontnál érhető el:

• Navigálj a Formátum menü → Oldal… lehetőséghez, majd ott
• válaszd a Szegélyek fület,
• Ezután a Vonal> résznél állítsd be a kívánt vonalstílust, -vastagságot és -színt.
• Válassz a Szegély elrendezése résznél az alapértelmezettek közül, vagy adj meg egyénit.
• Végül kattints az OK gombra.

Feladat: Állítsd be úgy az összes oldalél szegélyét, hogy színben elüssön a bekezdés szegélytől és háttértől, valamint kellően vastag legyen a láthatósághoz.

Háttérszín

Annyiban tér csak el a bekezdés szegély beállításától, hogy más menüpontnál érhető el:

• Navigálj a Formátum menü → Oldal… lehetőséghez, majd ott
• válaszd a Terület fület,
• A Kitöltés résznél válaszd ki a legördülő menüből a Szín lehetőséget,
• majd megjelenő új legördülő menüből a kívánt színt.
• Végül kattints az OK gombra.

Feladat: Állítsd be úgy az oldal háttérszínét, hogy az kellően elüssön az eddig használt színektől.

Megjegyzés: Hogy jobban látható legyen a határ a bekezdés és az oldalszegély között, az oldalszegély belső margóját emeld meg úgy 0,1 cm-re.

Megjegyzés: Az oldal háttérszín lehetőség csak a margók hatókörében működik. Amennyiben a teljes oldalra szeretnéd alkalmazni a színt, a Formátum menü → Oldal… → Oldal fülön lévő margó értékeket csökkentsd le 0-ra, majd a kívánt margóméreteket add meg a Formátum menü → Oldal… → Szegély fülön háttérszínű szegély hozzáadása után.

A feladat megoldása innen érhető el. Az egész oldalra kiterjedő háttérszínű megoldás pedig innen.

Tabulátor

A tabulátor hasznos dolog, de sajnos a legtöbb átlagos felhasználó vagy nem is ismeri vagy megragadt a „hallottam róla, de nem tudom, mi az” szinten. Pedig az ő dolgukat is megkönnyíti a tabulátorok használata, mivel nem kell ráfeküdni a szóköz billentyűre a szöveg „formázásához”.

Ha rajtam múlna, alapértelmezett lenne a A dupla szóköz figyelmen kívül hagyása opció a LibreOffice-ban, így a felhasználók rákényszerülnének a hagyományos szövegformázásra.

Kezdő felhasználók figyelmébe: A tabulátor gomb a Caps Lock billentyű fölött helyezkedik el a billentyűzeten és így néz ki: ↹.

A sorozat egy korábbi részében már írtam a tabulátorokról, ám szeretném feleleveníteni a témát.

A tabulátor egy speciális eszköz a szöveg formázására, amelyből többféle is létezik:

• balra zárt: az első karakter van a tabulátorhoz igazítva
• jobbra zárt: az utolsó karakter van a tabulátorhoz igazítva
• középre igazított: a középső karakter van a tabulátorhoz igazítva
• tizedesjegyhez igazított: az esetleges számokban szereplő tizedesvessző van a tabulátorhoz igazítva

A tabulátor másik jellemzője a típusán kívül a helye, ami centiméterben adható meg.

• Kattintsunk a tabulátorosítani kívánt sorba vagy jelöljük ki azokat, ha több van.
• Navigáljunk a Formátum menü → Bekezdés… → Tabulátor fülre.
• Adjuk meg a felvenni kívánt tabulátor pozícióját, fajtáját, esetleges kitöltő karakterét, majd kattintsunk az Új gombra.
• Több tabulátor esetén ismételjük meg a fenti lépéseket.
• Kattintsunk az OK gombra.
• Majd végezetül a soros megfelelő helyére állva a kurzorral nyomjuk meg a billentyűzet tabulátor gombját.

Megjegyzés: A tabulátor billentyű hatására a kurzor mögött lévő szöveg a legközelebbi tabulátorpozícióhoz ugrik. Amennyiben előzőleg nem kerültek felvételre tabulátorok (előző lépések), akkor a program alapértelmezett értékei kerülnek felhasználásra. Ne feledjük, hogy ez programonként és rendszerenként eltéréseket okozhat. Tabulátorok használata esetén mindig rögzítsük azok helyét.

Minden tabulátortípusnál megadható karakterrel való kitöltés is, ami roppant hasznos űrlapok készítésekor, vagy aláírás és dátum helyének jelölésére. Mindig a befejező tabulátornál kell megadni a kitöltést. Tehát ha van egy balra igazított tabulátorunk 5 cm-nél, és egy másik 10 cm-nél, amelyek közét ponttal szeretnénk kitölteni, akkor ezt a 10 cm-nél lévő tabulátornál kell megadni.

A tabulátorokat általában rövidebb, szegélyt nem igénylő táblázatok létrehozásához használják. Ezen kívül űrlapok készítésekor is hasznosnak a megadott karakterrel való sorfeltöltéshez vagy a dátum/aláírás helyének jelzésére.

Összefoglalás

A mai alkalommal megismerkedtünk a felsorolás és a számozás mibenlétével, a bekezdések és oldalak szegélyezésével, illetve háttér beállításával, valamint a tabulátorkezelés alapjaival. Remélem, hasznos volt!

Feladatok

A szokásos módon készültem három „házi” feladattal. Ha bármi kérdésetek van, keressetek!

• Készíts egy A/4-es fekvő dokumentumot, amelyben egy felsorolás, illetve egy számozás szerepel két külön hasábban.
• Készíts egy A/5-ös álló dokumentumot, amelyben tetszőleges, középre igazított szöveg szerepel kiskapitális betűkkel, minden oldalélen kék színű szegéllyel, bekezdésenként eltérő háttérszínnel.
• Készítsd el a kép alapján a fenti dokumentumot tabulátorokkal, másfélszeres sortávolsággal és az aláírás felett 1,5 cm-es térközzel:

Megoldások

• Felsorolás és számozás
• Szegély és háttér
• Tabulátor

A sorozat részei

• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 1. rész: Az alapok
• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 2. rész: A tiltott műveletek
• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 3. rész: A szerkesztés menete, ismerkedés a szövegszerkesztővel
• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 4. rész: A szövegszerkesztő testreszabása, oldal- és margóbeállítások
• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 5. rész: betűtípus, betűméret, betűstílus és betűtávolság
• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 6. rész: A szöveg igazítása és tagolása
• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 7. rész: Élőfej, élőláb, lábjegyzet, végjegyzet, hasáb
• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 8. rész: felsorolás, szegélyek, tabulátor
• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 9. rész: helyesírás-ellenőrzés, tartalomjegyzék, exportálás, árva- és fattyúsorok
• Hogyan szerkesszünk szöveget? – 10. rész: stílusok