A terveknek megfelelően október 2-án megjelent az Ubuntu 8.10 első béta változata, így elérkezettnek látom az időt egy Béta tesztelésre.

Egészen pontosan tegnap jelent meg hivatalosan (bár az APT tárolóban már hamarabb benne volt) az Ubuntu legújabb Hardy Heron, azaz Kemény Kócsag elnevezésű kiadása. Rengeteg mindent leírhatnék, hogy mi az új és mi a régi benne, de felesleges, ezt megtette helyettem Toros is az ubuntu.hu-n, ezért most a szokásos dolgok helyett inkább a saját véleményemet tapasztalatomat szeretném veletek megosztani.

A Hardy-t már a 3. alpha verziótól kezdve használtam a Gutsy mellett, mind szerver mind asztali alkalmazásban. Nagyon megtetszett, egyszerűen mert „csak”, mert sok benne az újdonság, mert a korai verziók ellenére is a legtöbb helyen stabil volt, ahol meg összeomlott, ott a háttérben mindig volt valami, ami megtartsa a fő rendszer stabilitását, hogy tudjak hibát jelenteni, illetve szeretek alpha-beta programokkal szenvedni. Ezt egyesek úgy mondják verzióbuziság, szerintem egy kicsit túl sok kíváncsiság.

Az alábbi képre kattintva megtekintheted az *ubuntu család 7.04-s verziójának galériáját:

Kedves Olvasó!

Nem régen találtam egy apró blogbejegyzést valahol az internet rejtekeiben a Wubi (http://wubi-installer.org/) nevezetű nagyon hasznos programról. A neve (gondolom) a Windows és az Ubuntu keresztezéséből keletkezett, végül is jogosan.

Történt egy nap, amikor az Ubuntu újra a bolondját járatta velem, pont akkor amikor – számomra – kritikus adatok tűntek el egy álló merevlemezről. Az Ubuntu Help oldalán volt egy útmutatás, mely a Gddrescue programot ajánlotta. Természetesen ki akartam próbálni, így gyorsan

apt-get install gddrescue

Látszólag telepítette is, de csak látszólag. Nem indult parancssorból, mert a parancs/program nem található. Jó, rendben, nem húzom fel magamat, biztos újra be kell jelentkezni…,hmm mégse jó, na most akkor jön a Windows-os megoldás, avagy az IT szakemberek első mondata: „Hello itt IT, próbálta már újraindítani?” Persze, próbáltam, de akkor se ment, mert a Ubuntu ördöge rám szabadította magát, pont akkor amikor végszükség lett volna.