Akadt egy kis szabadidőm, így mint előttem oly sokan, én is nekiestem ma a telepítésnek. Nem bántam meg.
Az eredeti terv szerint LiveCD-ről telepítettem volna az Oneiric-et, de csak alternate telepítő volt kéznél, letölteni pedig ~6 óra lenne, szóval maradt az alternate telepítő.
Mint a cím is sugallja, most nem éppen a Natty Narwhal méltatása fog következni. Nem is gondoltam volna, hogy valaha lehúzó bejegyzést fogok írni egy Ubunturól, de eljött ez a nap is.
Csalódtam. Ez a szó nagyon jól jellemzi, hogy mit érzek a Natty iránt. Az eddigi Ubuntukat azért szerettem, mert nagyrészt stabilak voltak. Azért nagyrészt, mert előfordult persze, hogy nem indult az X, de egy röpke újrakonfigurálás megoldotta a dolgokat, vagy ha más nem, elinks-ben kigugliztam a megfelelő paramétereket. De a rendszer megfelelően működött. Mit jelent, hogy megfelelően? Ha egyszer már eljutott a Gnome-ig, onnantól nem sok probléma volt. Egy-két GUI fagyás vagy ordítóan nagy bug itt-ott persze akadt, de átlagosan használható volt.
Valószínű, hogy találkoztál már valamelyik *nix-os parancsban (vagy csak a /proc/loadavg-ben) azzal a bűvös számhármassal, ami körülbelül úgy néz ki, mint jobbra a képen, és terhelés függvényében növekszik vagy csökken.
Valószínű azt is tudod róla, hogy jobb ha 1.00 alatt van mindhárom érték, de azt nem biztos, hogy hogyan is kell értelmezni ezeket. A Scout App Blog ennek a három értéknek az értelmezéséről írt egy nem túl hosszú cikket, amit magyarra fordítva közlök veletek.
Ebben a posttban egy kicsit másképp szeretném bemutatni az Ubuntu 10.04-et, mint a többiek. Felesleges is lenne mindent 1024. alkalommal leírni, ugyanis már rengetegen, többek között a Mogorva Mormota, az [origo] és még én is írtam többet-kevesebbet a nem is olyan régen megjelent rendszerről.
Tegnapelőtt délután hivatalosan is kiadták a Lucid Alpha 3-at. A megszokott kiadási ciklus szerint szűk két hónap múlva már készen kell lennie a stabil változatnak. Lássuk, hogy áll eddig.
Leggyakoribb esetben akkor klónozzuk az alapértelmezett monitor képét, ha projektoron kell a nagyközönség számára megmutatnunk a képernyőnk tartalmát. Előfordul, hogy valamilyen videót is le szeretnénk játszani, azonban amíg a monitoron helyesen jelenik meg a videó képe, a másodlagos kimeneten csak feketeség látszik.
A megoldás egyszerű, de nem evidens: állítsuk át a videó renderelését OpenGL-re. VLC-ben úgy néz ki, hogy: Eszközök → Beállítások → Videó → Kimenet → OpenGL videokimenet. A lejátszás újraindítása után mindennek rendben kell mennie. Windows alatt is! :)
C0d3r barátom az utóbbi időben folyamatosan kérdezősködött, hogy próbáltam-e éles gépen az új Ubuntut. Mindig azt mondtam hogy „nem, majd később felrakom valahova; nem, nem volt időm; még nem, mert...”. Ám tegnap este az RC megjelenésével kíváncsi lettem, milyen is lesz az új Ubuntu, így éles rendszerként is felraktam a laptopra. :)
