A CrunchBang 10 „Starter” Debian Squeeze alapokra építkezik és Openbox ablakkezelőt használ.

Akadt egy kis szabadidőm, így mint előttem oly sokan, én is nekiestem ma a telepítésnek. Nem bántam meg.

Az eredeti terv szerint LiveCD-ről telepítettem volna az Oneiric-et, de csak alternate telepítő volt kéznél, letölteni pedig ~6 óra lenne, szóval maradt az alternate telepítő.

Ha letagadnám, akkor is mindenki tudná, hogy lusta vagyok, különösen olyan dolgokban, amiket esetleg lehet automatizálni vagy egyszerűbben kezelhetővé tenni. Van pár kiszolgáló, ahol praktikussági okokból VirtualBoxot használok virtualizálásra (Xen és OpenVZ esetén nem térült volna meg a befektetett idő, az LXC meg szimplán kuka).

Ha új virtuális gépet szerettem volna készíteni, akkor eddig kénytelen voltam végigszöszölni a „VBoxManage creatvevm...” utat. Hála a phpVirtualBoxnak, csak pár kattintás, és kész az új virtuális gép :)

Mint a cím is sugallja, most nem éppen a Natty Narwhal méltatása fog következni. Nem is gondoltam volna, hogy valaha lehúzó bejegyzést fogok írni egy Ubunturól, de eljött ez a nap is.

Csalódtam. Ez a szó nagyon jól jellemzi, hogy mit érzek a Natty iránt. Az eddigi Ubuntukat azért szerettem, mert nagyrészt stabilak voltak. Azért nagyrészt, mert előfordult persze, hogy nem indult az X, de egy röpke újrakonfigurálás megoldotta a dolgokat, vagy ha más nem, elinks-ben kigugliztam a megfelelő paramétereket. De a rendszer megfelelően működött. Mit jelent, hogy megfelelően? Ha egyszer már eljutott a Gnome-ig, onnantól nem sok probléma volt. Egy-két GUI fagyás vagy ordítóan nagy bug itt-ott persze akadt, de átlagosan használható volt.

Tegnapelőtt óvatlanul frissítettem a Syslog-ng-t 3.1.2-ről 3.1.3-ra. A művelet látszólag minden probléma nélkül lezajlott, a program fut, a naplók tiszták, mindenki boldog.

Vagyis majdnem. A mai rutinellenőrzés alkalmával kiderült, hogy a Syslog-ng teljes gőzzel tekeri az egyik CPU magot (micsoda szerencse, hogy nem skálázódik több magra :)), közben az adatbázis naplózás egy ideje megállt.

Valószínű, hogy találkoztál már valamelyik *nix-os parancsban (vagy csak a /proc/loadavg-ben) azzal a bűvös számhármassal, ami körülbelül úgy néz ki, mint jobbra a képen, és terhelés függvényében növekszik vagy csökken.

Valószínű azt is tudod róla, hogy jobb ha 1.00 alatt van mindhárom érték, de azt nem biztos, hogy hogyan is kell értelmezni ezeket. A Scout App Blog ennek a három értéknek az értelmezéséről írt egy nem túl hosszú cikket, amit magyarra fordítva közlök veletek.