KDE Neon 18.04

KDE Neon logó
Több, mint négy éve volt már, hogy üzemszerűen használtam KDE-t, és majdnem tíz éve volt, hogy írtam is róla valamit. Ezért úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy újra kipróbáljam az élet KDE oldalát. Erre nem is akármelyik disztribúció KDE változatát telepítettem fel, hanem a „zászlóshajót”, a KDE Neont próbáltam ki.

Rendszer

A KDE Neon 18.04, mint az a verziószámából is kisakkozható, az Ubuntu 18.04 LTS verziójára épül. Persze nem a Kubuntu került átnevezésre. Míg a Kubuntu az egész életciklusában végig egy adott KDE verzióval működik, amihez csak hibajavítások jönnek, addig a KDE Neon egy félig gördülő (rolling) rendszer. Az Ubuntu alaprendszer nem gördül, de a telepített KDE mindig a legfrissebb stabil (vagy Neon kiadástól függően tesztelői) verzióval működik. Ezért is hivatkoztam rá a bevezetőben úgy, mint zászlóshajó. Persze erről a Neon fejlesztői teljesen diplomatikusan csak annyit írnak, hogy fontosnak tartják az összes partner disztribúciót és a Neon csak egy a több száz KDE projekt közül.

KDE Neon LiveCD asztal

A Neon célja egy olyan rendszer létrehozása, amelyik tisztán csak az éppen aktuális, legfrissebb KDE-t tartalmazza minden további sallang nélkül. Ezért, illetve mert csak a KDE van támogatva, a készítők megfogalmazása szerint klasszikus értelemben nem is igazán beszélhetünk Linux disztribúcióról.

Az a különbség egy sima Ubuntu + KDE (vagy egyszerűen csak Kubuntu) és a KDE Neon közt, hogy a Neon a legfrissebb KDE és Qt csomagokat szállítja, kifejezetten egymáshoz reszelve őket. Bár elméletileg lehetséges egy sima Ubuntu telepítéshez hozzáadni a Neon PPA-kat, majd onnan telepíteni, de ez egyáltalán nem támogatott.

Én a KDE Plasma 5.17.5-ös verzióját próbáltam, ami az épp aktuális legfrissebb stabil verziót jelenti. Telepítéskor megfogadtam, hogy igyekszem úgy használni a rendszert, ahogy azt kitalálták: grafikus felületről telepíteni, konfigurációt közvetlenül nem túrni és végképp nem hekkelgetni a komponenseket. Az érdekelt, hogy alapból mit tud.

Továbbá azt is, hogy keresni fogom a KDE-vel jól integrálódó alkalmazásokat és ha csak lehet, magától a KDE projekttől származó programokat fogok használni. Így érzem biztosítottnak, hogy azt a „Ká” élményt kapjam, amit a fejlesztők megálmodtak. Természetesen lista is van ezekről az alkalmazásokról, erre tessék: https://kde.org/applications/

Mindazonáltal neked kedves olvasó, egyáltalán nem muszáj így tenned. Se maga a KDE, se pedig a KDE Neon fejlesztők nem korlátoznak senkit semmilyen alkalmazás futtatásában. Engem csak a kíváncsiság hajt.

Telepítés

A sztenderd Ubuntu telepítő KDE-sített változata. Nincs semmi újdonság benne az Ubuntu 18.04-hez képest. Ami viszont feltűnt, hogy valamiért nem tudta egyszerűen egy gombnyomásra lecserélni a 19.04-et. Helyette kézi módban kellett kijelölni a használandó partíciót. Ez sem gond, csak egy rövid megjegyzés.
KDE Neon telepítő - Particionálás

Alaptelepítés

Ahogy fentebb írtam, a Neon célja mindössze a legfrissebb KDE szállítása, minden további sallang nélkül. Nos, ez teljes egészében így is van. Az alaptelepítés nem kényeztet el minket több tucat azonnal elérhető alkalmazással vagy előre beállított kényelmi funkciókkal. A KDE alaprendszeren felül (ami természetesen fájlkezelőt is tartalmaz) van egy Firefox böngészni, VLC multimédiás célokra, Ark archívumkezelő, Gwenview képnézegető, Qkular dokumentummegjelenítő és Kwrite szövegszerkesztő. Ezt egyrészt tekinthetjük úgy, hogy tényleg érdektelen a KDE alaprendszeren kívül minden, vagy úgy is, hogy a készítők ránk bízzák, hogy milyen alkalmazásokat használunk és megkímélnek a felesleg levakarásával járó plusz munkától (és telepítési időtől).

Használat és testreszabás

Bár a KDE mint asztali környezet nem új nekem, mégis olyan ritkán és keveset használtam eddig, hogy még mindig illik rám a visszatérő újonc jelző. Ha lehet azt mondani, akkor a KDE a Gnome 3 ellenpólusa. Igen jó testreszabhatóság és sokszor zavarba ejtő mennyiségű beállítás áll a rendelkezésünkre. Félreértés ne essék, nem a GNOME-ba szeretnék ezzel belerúgni. de a tények makacs dolgok.

Még igencsak ismerkedünk egymással a KDE-vel, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy bejelentkezni sem sikerült elsőre. A jelszó beírása + enter után nem történt semmi. Rá kellett kattintanom a jelszó mező melletti nyílra a bejelentkezéshez. Viszont van, amikor megy az enter is. Fura.

Háttérkép választó ablak

Háttér

Bár munka közben keveset látszik, de rendszerindításkor ez az első, amit megpillantunk. Egy szép háttértől még a kedvünk is jobb lesz. Ezért a háttér átállítása az egyik olyan dolog, amit egy teljesen új rendszer telepítése után meg szoktam tenni. Illetve, ha teljesen ismeretlen terepen vagyok, akkor a háttérképek nézegetése, és ha van rá lehetőség, akkor diavetítés beállítása, hogy folyamatosan változzanak.

Érdekes KDE dolog, hogy sokszor igen részletes és „nahát, eszembe se jutott volna ezt állítani” beállítások is vannak. Máskor viszont érthetetlen módon nyilvánvaló dolgokról elfeledkeztek. Ilyennek a munkaasztal háttérkép beállítások is.

Például magából a beállítás ablakból, a böngésző megnyitása nélkül lehet az internetről beszerezni szebbnél szebb közösségi háttereket. Vannak színeket váltó furán érdekes mozgó hátterek, sőt maga a háttér megjelenítés viselkedése is állítható, beépülőkkel okosítható. Mi több, gyári támogatás van arra, hogy a nap képét letöltse 8(!) különböző szolgáltatótól. Ezt kérem úgy hívják, hogy funkciógazdagság!

De érdekes módon senki nem gondolt arra, hogy mi lenne, ha egy kattintással az összes munkaasztalon (monitoron) be lehetne állítani ugyanazt a háttérképet vagy háttér konfigurációt, helyette mindegyik kijelzőn egyesével kell. Nem nagy dolog, csak fura.

De ha már a kijelzők egyedi állítgatása: nagy piros pont, hogy bármelyik monitoron bármilyen kombinációban futhatnak a dolgok. Egyiken lehet a nap képe a National Geographictól, a másikon egy statikus kép, a harmadikon pedig diavetítés. Mindez az alaptelepítésben. El sem tudom képzelni, mi mindent meg lehet valósítani a letölthető beépülőkkel.

Apropó diavetítés: nem lehet közvetlenül (egy kattintással) megmondani, hogy az automatikusan települt háttérképeket cserélgesse. Helyette megmondhatjuk, hogy a /usr/share/wallpapers/ könyvtárból (itt vannak az alapértelmezett képek) csináljon vetítést. Ezután beállíthatjuk a váltási időközt, a sorrendet, az elhelyezkedést. Fura. Roppant érdekes kettősség ez.

Egy utolsó gondolat még a háttérkép alkalmazásról. Ha ráviszem az egeret az egyik képre, akkor a kép jobb alsó sarkában megjelenik egy mappa ikon, amire kattintva megnyílik a fájlkezelő és a kép könyvtárába ugrik! Hasznos kis apróság.

Ja igen, amúgy nagyon szépek a háttérképek. :)
KDE asztal - sötét háttér és sötét téma

Ablakok, ikonok

A második dolog, ami számomra fontos megszokás tekintetében, az az ablakvezérlő gombok helyzete. Szerencsére a KDE alapértelmezetten engedi ezen gombok beállítását. Nem csak a gombok helye, de sorrendje is teljesen szabadon változtatható. A változtatás módja is egész intuitív, szóval pikk-pakk kész is lettem a módosítással. A beépített sötét téma is teljesen harmonizál a rendszerrel, és természetesen a rendszerikonoknak is van sötét verziójuk. Egységesek a színek és az árnyalatok. Innen is látszik, hogy a KDE törekszik rendszerszinten egységes lenni.

Képernyőmentő alkalmazás

Mikor véleményt és leírást írok valamiről, illik azt valamennyire képekkel is dokumentálni. Így a PrintScreen gomb működése, és a képernyőkép készítő alkalmazás működése különös kihatással van a napomra. Azt kell mondanom, ha csak ennyin múlna, akkor fülig szerelmes lennék a KDE-be. Széleskörűen konfigurálható minden, illetve a képernyőkép elkészültéről tájékoztató értesítésre kattintva akár azonnal szerkeszthetem is azt.

Fájlkezelő: Dolphin

A Dolphin egy sokoldalú fájlkezelő. Ha akarom hagyományos módon, egy panellel működik. Ha akarom, füleket használhatok, de egy kattintással két panelessé is változtathatom. Beállíthatok kezdőkönyvtárat, így indításkor nem muszáj mindig a home könyvtárban kezdeni. Ha sok fájlom van egy könyvtárban, akkor akár szűrőket is használhatok. Beépített Twitter( :) ), Imagur és Nextcloud támogatás.

Alapértelmezetten, minden további segítség nélkül ki tudja számolni egy fájl MD5, SHA1 és SHA256 ellenőrzőösszegét is.

Érdekes funkció a címkézés is. Bármelyik (helyi meghajtón lévő) fájlunkat felcímkézhetjük egy vagy több címkével, majd kényelmesen, a bal oldali panelen a címkére kattintva el is érhetjük őket.

Külön érdekes, hogyha a szabad tárhelyet mutató feliratra vagy csíkra kattintunk, akkor felajánlja valamelyik telepített particionáló eszköz indítását, vagy ha nem lenne egy sem, akkor a telepítést.
Dolphin osztott megjelenítés

Hang, zene, videó

Már a telepítés utáni első pár percben megfigyeltem, hogy nem kezeli megfelelően az aktív hangkimeneteket a KDE (azért a KDE, mert 18.04-gyel ilyen bajom nem volt más DE esetén).
Hang beállítások
Az első dolog, hogy a HDMI (monitor) az alapértelmezett hangkimenet. Ez nem is lenne gond. Viszont mikor bedugok egy eszközt, mondjuk fülhallgatót, akkor a hangkimenetet nem változtatja meg a fülesre, ahogy az elvárható lenne (pedig jelzi, hogy érzékelte a csatlakoztatást), hanem úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Kézzel kell átváltani. Ez mondjuk egy szomorú (és ciki) hiba. Hab a hiba tortáján, hogy visszafele viszont megy. Ha kihúzom a fülhallgatót, akkor visszavált a HDMI kimenetre. Ha megint bedugom, akkor kézzel kell átállítani. Ki érti? Mindebben az a legérdekesebb, hogy van opció arra, hogy az elvártak szerint működjön: „Lejátszások automatikus átirányítása, ha új kimenet válik elérhetővé”. Csak nem működik.

A KDE alkalmazások oldalán a JuK és az Elisa van megemlítve mint zenelejátszó program. Én viszont a régi motoros, Amarokkal kezdtem.

Az Amarok gyakran szóvicceim tárgya a beépített MySQL szerver miatt. :) Ami azt illeti, az Amarok egy igen sokoldalú zenelejátszó alkalmazás. Nagyon sokat tud alapértelmezetten, amit pedig nem, arra szinte biztos, hogy van valamilyen elérhető beépülő. Emiatt picit lassabb is, mint a többi lejátszó, de ugye valamit valamiért. Sajnos a phonon-backend-plugin probléma miatt nem működik a fő funkciója, a zene lejátszás.. Tettem néhány kísérletet a javítására, de sajnos nem jött be. Kár érte, bár magát az alkalmazást ismerem, így szerencsére nem maradtam ki sokból.

Engedd meg kérlek, hogy tegyek itt egy kis kitérőt. Ha egy kicsit végiggondolod a fentebb említett MySQL dolgot, akkor nem is hangzik olyan nagy butaságnak. Mert nem csak az Amarok használja, hanem bármelyik adatbázist igénylő, KDE-vel integrálódó alkalmazás hozzáférhet az Akonadi (személyes adatokat kezelő keretrendszer) felületén keresztül. Ha magára a KDE-re úgy tekintünk mint egy nagy ökoszisztémára – márpedig így kell, mert valójában az –, akkor megváltozik a gondolatmenet. Minek legyen minden alkalmazásnak külön, saját adatbázisa, amit így vagy úgy, de kezelni is kell? Miért ne legyen egy egységes adatbázis elérés az alkalmazások felé, ahol a fejlesztőnek csak minimális plusz implementációs munkája van, és mindent megold a keretrendszer? Ugye.

Ha pedig mindenki ugyanoda dolgozik, akkor legyen ez az adatbázisrendszer egy széleskörűen ismert, gyors és kiforrott rendszer. A MySQL például ilyen. Ha véletlen korrumpálódik valamelyik adatbázisfájl, akkor tesztelt és jól ismert eszközeink vannak a helyreállításukra. Ez dupla haszon. Ha jól ismered a MySQL körüli eszközöket, akkor nem kell új dolgot tanulod és azonnal tudod, mihez kell nyúlni. Ha pedig nem ismered, akkor egy olyan új tudást szedsz fel, ami később is hasznos lehet.

Amarok

De vissza a multimédiás dolgokra.

Az Elisa az Amarok másik oldala. Inkább a Rhythmboxhoz van közel, de még annyit sem tud. Képes lejátszani és indexelni a zenéket (de a szimbolikus linkeket érthetetlen módon NEM követi) és az ID3TAG-ek alapján kategorizálni is tud album, előadó és műfaj szerint. Ki tudja menteni a lejátszási listát és persze betölteni. Ennyi. Funkcióját ellátja és egyszerű. Ha képes lenne a tálca értesítési sávjára ráülni és nem a futó programok közt megjelenni, akkor azt mondanám, hogy nem is kell több.

A JuK egyszerű, mint a bot. A zenegyűjtemény importálása után bal oldalt láthatod az albumokat, középen az aktuális lejátszólistát és jobb oldalt a dalszöveget, ha van.

Az alapértelmezett VLC tökéletes mindenre, gond pedig nincs vele. Amúgy sem használnék mást. Ahogy az megszokott, mindent zokszó nélkül visz.

Elisa zenelejátszó

Szoftverek telepítése és rendszerfrissítés

Az új alkalmazások telepítésére és a meglévők frissítésére itt a Discover (Felfedezés) nevű alkalmazással van lehetőség. Aki már látott bármilyen alkalmazásboltot, az egy pillanat alatt rákap az ízére. A legtöbb alkalmazáshoz képernyőkép és rövid leírás is tartozik, illetve a felhasználói visszajelzések is itt olvashatóak.

Előfordult, hogy rendszerfrissítés után, szigorúan a Discovert használva, a Dolphin fájlkezelő KDE protokoll hibára (és egy hiányzó .so fájlra) panaszkodva elindult, csak nem jelenítette meg egy könyvtár tartalmát sem. Rendszer újraindítás után megjavult.

A frissítés amúgy gyors és lényegre törő. Cserébe nem nagyon vannak technikai részletek, de ha az egyszeri felhasználó szemszögéből nézzük a dolgokat, akkor nem is kellenek.

Discover - Alkalmazások

Levelezés: KMail

Gyors és okos levelezőkliens. Alapértelmezetten támogatja a PGP aláírást és a Sieve scripteket.

A beállítása is egyszerű. Első indításkor elindul egy varázsló, amely végigvezet a postafiókod beállításának folyamatán. Ha jól ismert levelezésszolgáltatót használsz (pl. GMail), akkor elég a varázslónak megadni a neved, e-mail címed, a jelszavad, és kész is. Minden konfigurációt megold a KMail, mivel a Mozilla adatbázisát használja arra, hogy megállapítsa a szolgáltatód kapcsolódási adatait. Ha van PGP kulcsod, akkor a varázsló következő lépésében be is állíthatod, és kész!

GMail felhasználók figyelemébe: Jelenleg a Google nem engedi az autentikációt KMailből, így át kell állítani a hitelesítés típusát:

  • navigálj a Beállítások menü → Beállítások opció → Postafiókok → Fogadás fül → Google Mail (neved) lehetőségre
  • kattints a Modify (Módosít) gombra
  • navigálj a Speciális fülre
  • a Kapcsolódási beállításoknál a Hitelesítés lehetőséget állítsd PLAIN-re
  • végül okézd le a változásokat

Kétfaktoros autentikáció esetén pedig létre kell hozni egy alkalmazás jelszót:

  • a Google fiókodban navigálj a Biztonság lehetőségre
  • a Bejelentkezés a Google-ba blokkban kattints az Alkalmazásjelszavak lehetőségre
  • az utasításoknak megfelelően hozz létre egy új alkalmazás jelszót
  • lépj be vele a KMailben

Ezzel kész is.

Elég sok levelem van. Olyan sok, hogy a Thunderbird egyáltalán nem boldogul vele, előbb-utóbb belefagy csak abba, hogy megpróbálja megkeresni az olvasatlanokat. De nincs egyedül, amiket próbáltam, mind így jártak. Jó ideje már a Mutt az egyetlen levelezőprogram, amit használhatok. A KMail viszont egyértelműen meglepett, hogy bár megfontoltan, de működik.
KMail

Gnome Disks - Lemezek alkalmazás KDE-be illesztve

Nem Qt alkalmazások támogatása

Mint azt fentebb említettem, nincs akadálya annak, hogy bárki bármilyen, akár a Qt/KDE világon kívüli alkalmazást használjon. De a kérdés az, hogy hogyan működik? Mivel a Gnome Disks aka Lemezek segédprogramnak nincs közvetlen párja a KDE világban, így feltettem. Már csak azért is, mert ez egy Gnome projekt alkalmazás, így a fejlesztésekor biztosan nem volt prioritás a KDE alatti kinézete.

Az eredmény meglepően jó. Bár az ablakvezérlő gombok visszaköltöztek jobb oldalra, a téma rendben van, egyáltalán nem üt el a rendszertémától. Ha nem tudnám, hogy ez egy GTK3 alkalmazás, nem mondanám meg, hogy nem ide tervezték.

KDE Connect

Ez egy szenzációs alkalmazás. Annyi képessége van, hogy még felsorolni is hosszú. Támogatja az eszközök közötti fájlátvitelt, SMS és telefonkönyv szinkronizálást, értesít, ha hívnak, és még SMS-t is tudsz a gépről küldeni. Az egyik leghasznosabb funkció az Android értesítések továbbítása az asztalra, de nem is akárhogy: amennyiben azt az értesítést küldő alkalmazás támogatja (pl. Hangouts), úgy anélkül válaszolhatunk az értesítésre, hogy hozzáérnénk a telefonunkhoz.

Jártál már úgy, hogy nem tudtad, hol a telefonod? Melyik táskában vagy kabátban, előszobában vagy.. bárhol. Otthon van, csak nincs ott, ahol lennie kéne. Ilyenkor nagyon hasznos a telefon megkeresése funkció. Ezt aktiválva, amennyiben csatlakozott a Wi-Fi-re, tehát elérhető, maximális hangerőn kezd el ordítani a telefon, így biztosan megtalálod.

Ha ez mind még nem lenne elég, a telefonodról mozgathatod a géped kurzorát és persze kattintani is tudsz: egy ujjal bökés bal klikk, kettővel jobb klikk, hárommal középső klikk.

A KDE Connect ismeri a prezentációs módot, így a telefonodról vezérelheted a diavetítést, miközben beszélsz.

Vágólap szinkronizáció! Mindezek mellett a távoli parancsfuttatás és az akkumulátor töltöttségének jelentése csak hab a tortán. Vagy, hogy oda-vissza vezérelhetőek a film/zenelejátszó alkalmazások.

Amennyiben Gnome felhasználóként irigykedve olvasod e sorokat, van egy jó hírem: A GSConnect Gnome Shell beépülő ugyanezeket tudja. Mivel a KDE Connect gép oldali alkalmazásának a Javascript alapú (sigh) portja.

Apróságok

Olyan hasznos apróságok teszik még jobbá az élményt, mint a középső kattintásra asztalra előugró jegyzetfüzet. Vagy az, hogy a különböző alkalmazások külső beépülőit magából a Discoverből is tudjuk kezelni, azaz egy, központi helyen van minden. De említhetném a képnézegető (Gwenview) azon figyelmességét hogy bármelyik kép átnevezhető F2-t nyomva. Praktikus apróságok.

Végszó

A KDE Neon egy nagyon jó kezdeményezés. Ha érdekel a legújabb KDE és képességei, akkor érdemes kipróbálni és nyomkodni, akár virtuális gépen is. A grafikus élmény szinte tökéletes, szó szerint látszik, hogy a Qt komponensek tökéletesen illenek egymáshoz. A rendszer kinézete nagyon alaposan összecsiszolt, és jól átgondolt érzést kelt.

Az érzés sajnos hamar elszáll, mikor megjelennek az idegesítő hibák. Rendszeres összeomlások, nem működő gombok, néhol átgondolatlan grafikus felület.

Természetesen ebből senki ne azt a következtetést vonja le, hogy a KDE egy rossz asztali környezet. Csupán azt, hogy a KDE Neon-féle csomagolásnál látszólag sokkal fontosabb, hogy minden komponens az épp aktuálisan elérhető legfrissebb kiadás legyen, mint a stabilitás. Ha a rendszer nem stabilként lenne hirdetve, hanem bétának, akkor az összes bug teljesen elfogadható lenne. De így... Rengeteg jó és érdekes ötlet van a rendszerben, de néhol olyan, mintha a megvalósítás össze lenne csapva.

Úgy érzem, hogy a KDE Neon egy kihagyott lehetőség, és ez bosszant a legjobban. A KDE-ben egyértelműen megvan a potenciál, hogy „Az asztali környezet” lehessen. A KDE ráadásul sokkal inkább Windows-szerű alapértelmezett kinézetet és viselkedést mutat, így sokkal egyértelműbben lehetne ajánlani a Windowsról áttérőknek mint bármi mást, pl. a GNOME 3-at.

De nem most és nem itt. Talán egy kicsit konzervatívabb (Kubuntu?) csomagolásban végre összejön az egység mellé a stabilitás is.

Jó kis rendszer. Minden hibája ellenére (meg)szerettem.

Ajánlásom: Középhaladó felhasználók számára, akik már használtak vagy használnak valamilyen Linux disztribúciót és nem rémülnek meg, egy-egy csúnyább hibaüzenettől vagy összeomlástól. Mivel a mindenkori legfrissebb KDE változatot használja a KDE Neon, nem mindenhol teljes a magyar fordítás, így hasznos (de nem elvárás) egy minimális angol tudás is.

A KDE Neont mindenképp érdemes kipróbálni és pár napig nyüstölni. Megérdemli.

Rendszer leállítása