Úgy alakult, hogy most hétvégén kivételesen akadt némi időm a szokásos dolgokon felül egy kis béta szórakozásra. Így mi sem természetesebb annál, hogy a hamarosan megjelenő Ubuntu 17.04 Zesty Zapus, azaz az odaadó szöcskeegér lett a tesztalany.

Előkészületek

Mindig két Ubuntu van fent nálam élesben: egy tesztelés alatt álló és egy stabil. Az én esetemben egy 16.04 és egy 16.10. Mivel a 16.10-et már elég stabilnak érzem ahhoz, hogy ha gond lesz a Zesty-vel, kisegítsen a bajból, így összekötöttem a kellemest a hasznossal és átalakítottam picit az SSD partíciós tábláját.

A legutóbbi telepítésnél figyelmetlenségből sikerült a teljes SSD-t felhasználni, majd mikor észrevettem, lustaságból nem zsugorítottam, de most alkalom nyílik rá. Tudom-tudom, a mai SSD-k már nem igénylik az overprovision (túltartalékolás, furán hangzik így magyarul) manuális műveletét, azaz nem kell kézzel helyet fenntartani a wear-levelling (terhelés kiegyensúlyozó) algoritmusnak, hiszen ez a szükséges plusz hely be van építve az SSD-be (vagy nem), illetve úgyse töltöm meg a teljes tárat. De az a 30 GB amúgy sem fog hiányozni, így ha még egy kis idővel meg lehet nyújtani az SSD élettartamát és növelhetem a sebességét, akkor miért is ne?

Szóval fogtam a teljes partíciót és leformáztam ext4-re. Mehetett volna egy rm -rf * is, de az mkfs gyorsabb. :) Aztán ráindítottam egy fstrim-et (sudo fstrim -a -v), ugyanis manapság teljesítmény és egyéb okokból nem szokás törléssel együtt küldeni a trim parancsot az SSD-nek. Éppen ezért, Debian alapú disztrókban alapértelmezetten van egy heti ütemezésű fstrim feladat, amely elvégzi az üres hely „kitrimmelését”, azaz kinullázását. Ezen kívül nem igazán voltam benne biztos, hogy az SSD firmware megérti/foglalkozik a(z amúgy GUID) partíciós tábla szerkezetével. Szóval közöltem az SSD-vel, hogy van neki jó sok üres helye, írja fel, majd kialakítottam az új partíciókat a 30 GB-nyi overprovisionnel együtt. Leírni sokkal macerásabb, mint megcsinálni.

Következő lépésben kiírtam a Zesty lemezképet flash meghajtóra a Lemezek segédprogrammal, és indulhatott a telepítés.

Telepítés

Maga a telepítés teljesen eseménytelenül zajlott. Nagyjából minden ugyanúgy ment, mint ahogy eddig megszoktuk: jól és megbízhatóan. Külön örültem annak, hogy végre sikerült neki olyan sorrendben felismerni a kijelzőket, amilyenben egymás mellett vannak. Amúgy próbáltam detektálás sorrendbe tenni őket.

Ami mintha változott volna az elmúlt kiadások során, hogy míg régebben talán a telepítő nyelvválasztása után a rendszer billentyűzete egyből átugrott magyarra, most ez csak a kiosztás választásakor történik meg. Végiggondolva a dolgot, hogy melyik volt a jobb/rosszabb megoldás, ez a mostani bár kényelmetlenebb, de jobb, ha a telepítő automatikusan rossz kiosztást adna meg.

A másik érdekesség a telepítőben, hogy ezúttal mintha rendesen felismerte volna a Gentoot. Ez a felismerés túl jól sikerült, ugyanis hiába mondtam meg a telepítőnek, hogy a boot szektort és minden egyebet az SSD-re szeretném tenni, ő felülírta a Gentoo Grub-ját a HDD-n. Természetesen nem vette át a beállításokat…, így most papíron bootolhatatlan a Gentoo. Ennek annyira nem örültem.

Használat

Telepítés után hibák végtelen mennyiségére voltam felkészülve, tekintve, hogy a 16.10-zel mennyi bajom volt az elején, ezért jó előre be is jelentkeztem a Launchpadre.

A rendszerindítás teljesen probléma- és hibamentesen, a bejelentkezéssel és a Unity-vel is minden teljesen rendben van. A rendszerbeállítások közt is minden jól működik kezdve a Unity eszköztár automatikus eltüntetésével, az ikonok kicsinyítésével és a(z automatikus) háttér váltással. A Bluetooth (hangszóró vezérlés), a kijelzők, a menü és a címsorok skálázása is rendben van.

Mindenféle kérvény nélkül, automatikusan frissül a rendszer (többségében beavatkozás nélkül), és ugyanolyan egyszerű az Intel mikrokód frissítés telepítése is, mint eddig. A dátum és idő testreszabása is hibátlanul funkcionál.

Kijelenthetem, hogy az általam módosított alapvető beállítási lehetőségek rendben vannak és jól működnek.

Belakás

Mindenütt jó, de a legjobb a localhost. Épp ezért az alaprendszer jó működése nem elég egy használható rendszerhez, hanem be is kell azt lakni, hogy kényelmes legyen.

A Firefox 52 szép zöld pipa: Szépen fut, tökéletesen integrálódik, a Firefox Sync pedig szépen letölti a profilomat.

A Thunderbird is tökéletesen működik (az Enigmail beépülővel együtt), semmi probléma nem adódott a Gmail és egyéb, Google szolgáltatása alatt lévő levelezés beállításával. Apropó Enigmail: a Seahorse, vagyis a Jelszavak és Kulcsok alkalmazás rendben működik: a kulcsok importálása, a titkosítás és a visszaejtés is működik (remélhetőleg jól is ;)).

Ha már titkolózunk, akkor megemlítem, hogy a VeraCrypt szintén tökéletesen működik, ahogy az általunk többször is emlegetett KeePassX is.

Néhány megszokott könyvtárat (letöltés, képek) átlinkeltem merevlemezre/privát felhő tárhelyre. Ahogy eddig sem, úgy most sincs ezzel baja a rendszernek. Ami a felhőt illeti, az Own/Nextcloud kliens tárolóból telepítve teljesen rendben van, a Mega pedig már rendelkezik 17.04-hez készített csomaggal, így mindkettő használata tökéletes.

Az indicator-multiload indicator pont olyan mint eddig, az alarm-clock-applet van és működik (azaz ébreszt is :)).

A Nautilus még mindig buta, de legalább nem lett rosszabb. Amivel gondja van (vagy a rendszernek?) az a nagyobb fájlok másolása. A másolás végeztével még másodpercig mutatja, hogy ő másol, de már semmilyen I/O művelet nem történik…, ami alatt amúgy pl. a külső tároló se csatolható le. Némileg megharagudtam rá, így telepítettem a tárolóból elérhető Nemót. Ég és föld a különbség, de ez már egy másik csésze tea.

Ha már lemerészkedtünk a víz alá, akkor hadd ejtsek pár szót a kis sünhalról, azaz a Diodon vágólapkezelőről: telepíthető PPA-ból (de csak a daily PPA-ból lehet a Zesty-hez készült csomagot tölteni, a stabil még nem tartalmazza), vagy gyári tárolóból. Szépen végzi a dolgát.

Ami a szórakozást illeti, a Rhythmbox problémamentesen megtalálta a zenéimet, fel is dolgozta őket és rendben működik a lejátszás is.

A Totem pozitív csalódás. Bááár még nem az igazi és otrombák a feliratok, kezd videolejátszóra hasonlítani: sikerülget a felirat és hangsáv váltás, akár lejátszás közben is (micsoda feature, khmm khmm), de Gnome Projekt terméknél azt is értékelni kell sajnos, ha valami jobb lesz. Alapvetően ugye mindent megeszik, amin a Gstreamer ismer, így nincs gond semmivel. Viszonylag rugalmasan lehet tekerni is az anyagokban. Az esetek 99%-ában nincs szükségem semmi másra, mint felirat és/vagy hangsáv váltásra, amit a Totem tud, így bár telepítve van a VLC, alig van elindítva, mert a Totem megteszi. Végre már! Pontosabban végre már megint! Volt idő, mikor tényleg jó volt a Totem.

Jut eszembe, a qBittorrent is jól működik, szolgáltatásai szépen integrálódnak a rendszerbe, ahogy eddig is (az értesítésekkel együtt). Egyedül a Qt felülettel van valami gond, olyan otrombának hat. Talán a Unity skálázódás beállítása van rá rossz hatással, de most nagyon idegen mindentől. Viszont teszi a dolgát, én pedig nem nézegetem.

A GIMP és az Inkscape, illetve a tartalék kémprogramnak böngészőnek fenntartott Chromium is végzi a dolgát. A MySQL-Workbench nem változott semmit, ugyanolyan háklis a kapcsolat sebességére, de legalább nem lett rosszabb. A Geany + pg modul is okés.

Technikaibb vizekre evezve, indítás után kicsit talán naivan úgy gondoltam, hogy vagy a telepítő, vagy a rendszer automatikusan felismerte a RAID köteteket, így nekem csak annyi a dolgom, hogy csatoljam, és kész. Ennyire még nem fejlett a világ, telepítenem kellett az mdadm-et, majd összerakni a köteteket. Ami amúgy (majdnem) teljesen problémamentes volt, de ha ezt össze lehetne kattogtatni a Lemezkezelőből, igazán elégedett lennék.

Ami a kis problémát illeti: telepítés után telepítettem minden szükséges alkalmazást (többek közt az mdadm-et is, aminek ugye van egy kernel modul része is), majd elkezdtem őket beállítani. Ugyanebben a munkamenetben telepítettem a rendszer frissítéseit is (nem szokásom a telepítővel letöltetni az aktuális frissítéseket) a kernelből pedig újabb verzió került telepítésre. A post-install script nagyon lelkes volt és a /etc/mdadm/mdadm.conf-ba újra betette a RAID tömbjeim definícióját, csak fordított eszköz sorrendben (tehát az általam beállított md0 lett md1 és fordítva), így reboot után nem állt össze automatikusan a tömb. Segáz, nagyobb bajom sose legyen.

A frissítéskezelő mintha egy kicsit nyomulósabb lenne és többet pattogna az újraindításért. Nem mértem le a két figyelemfelhívás közt eltelt időt, szóval lehet csak én vagyok rá érzékenyebb manapság.

Pillanatnyilag a Virtualbox oldaláról nem érhető el Zesty Zapusnak készített verzió, de a tárolóban a jelenlegi legfrissebb Virtualbox található. Onnan telepítve, minden simán megy, ahogy eddig.

A snap alrendszer is funkcionál, legalábbis az Oh My Giraffe és a KeePassXC megy szépen.

Összegzés

Nagyjából három hete használom az Ubuntu 17.04 Zesty Zapus kiadás előtti, fejlesztői változatát, napról napra frissítve. Mindent összegezve, bár nem szeretném elkiabálni, de a jelenlegi állapotból kiindulva nagyon jónak ígérkezik a rendszer. Én csak azt látom, hogy gyors, stabil és jól használható, már az első perctől kezdve. Mi más kellhet még?

Tökéletesen meg vagyok vele elégedve, részemről, amint a Qt probléma javításra kerül, mehetne ki stabilnak (ugyanitt Ubuntu release manager pozícióra jelentkezek:)). Legutóbb az Ubuntu 15.10, Vivid Vervetnél éreztem majdnem ennyire azt, amit most, hogy egy igen jól összerakott, stabil rendszert használok, amelyben bízhatok.

A vállalkozó kedvűeknek bátran ajánlom kipróbálásra, nekem működik mint egy álom.

Galéria