Ahogy a korábbi Lubuntus és Remastersys-es cikkemben ígértem, beszámolok a fejleményekről, ugyanis a múlt hétvégén sikerült eljutni a célgéphez.

Előzmények

A sikeres egyedi ISO készítése után nem tudtam megállni, hogy ne próbáljam ki fizikai gépen is a virtuális után. Két gépen próbálkoztam, vegyes eredménnyel. És mivel néha tudok optimista is lenni, a gépek kora ellenére megpróbáltam pendrive-ról bootolni.

• Egy DHCP csomag bemegy egy bárba és kér egy sört. Erre a pultos: „Itt van, de egy órán belül kérem vissza!”
• A DNS az összes probléma gyökere.
• Van egy Ethernetes viccem, de valaki más velem egy időben mondta, így meghátráltam és újra próbálkoztam.

A Remastersys egy szabad rendszermentő és egyedi Live CD készítő program Debian és Ubuntu származékokra.

Ahogy a korábbi, Lubuntus cikkemben írtam, annyira nem jött be a rendszer, hogy nem állt szándékomban még egy nulláról való testreszabáson átrágni magam. Ezért felkutattam az egyedi ISO készítő programokat. Ez tűnt a leghasználhatóbbnak. Annyi szépséghibája van a dolognak, hogy az utolsó stabil kiadása 2012-es, mert a fejlesztő belefáradt a projektbe. De erről később.

Az informatikusoknak gyakran meggyűlik a bajuk a userekkel, de ha lehet, a rugalmatlan, IT-analfabéta családtagok még nagyobb kihívást jelentenek.

A közvetlen környezetemben viszonylag szerencsésnek mondhatom magamat, mivel a szüleim nem reménytelenek. Úgy 4-5 éve kezdtem meg a migrálásukat Linuxra – több-kevesebb sikerrel. Igazából a történet, mint sok más esetben, itt is a Windows XP-nél, jobban mondva annak hiányosságaival kezdődik, ám jelen cikk témája nem ez.