megjelent

Megjelent a Virtualbox 5.0 Beta 3

Virtualbox logó
Az Oracle nevében Frank Mehnert bejelentette az Oracle Virtualbox 5.0 Beta 3-as, új funkciókat hozó, nagy kiadását. A fejlesztői kiadás telepítése csak haladó felhasználók számára ajánlott!
Főbb változások (nem teljes lista):

Megjelent a LibreOffice 4.4.3

LibreOffice logó
A The Document Foundation bejelentette, hogy elérhető lett a 4.4.3-as LibreOffice, vagyis a 4.4-es sorozat 3. javítókiadása, ami több tucat hibajavítást tartalmaz. A 4.4.3 innen tölthető le magyarul. A változások listája itt olvasható angolul.

Megjelent a Linux 3.12.42!

Tux

Jiri Slaby bejelentette a 3.12.42-es Linux kernel karbantartási kiadását. „Csupán” arm architektúrán futó kvm-hez tartalmaz hibajavításokat, így amennyiben nem érint a dolog, a frissítés opcionális.

Változások listája: https://www.kernel.org/pub/linux/kernel/v3.x/ChangeLog-3.12.42

Megjelent a Linux 4.1-rc2!

Tux logó

Linus Torvalds bejelentette a Linux 4.1 második kiadásra jelölt kiadását.

„Ez az -rc2 elég kicsi lett, inkább a későbbi -rc kiadásokhoz közelít a mérete, mintsem a korábbiakhoz. Az elmúlt néhány kiadásban nem volt példa arra, hogy csatolni tudjam a shortlog-ot, mert az túl nagy lett volna, azonban most igen.

Úgy gondolom, hogy a beolvasztási ablak után az emberek pihennek egy kicsit, mert az -rc3 nagyobb szokott lenni. Vagy jobb lenne azt mondani, hogy a fejlesztők úgy gondolják, hogy „a beolvasztási ablaknak vége, nem adok a kódhoz újdonságokat” vagy egyszerűen csak jobban figyelnek a beolvasztási ablakra. Bármi is az oka, a nagy -rc2 időszakokat boldogan magunk mögött hagytuk.

Megjelent a Linux 4.1-rc1!

Tux logó
Linus Torvalds a megszokott ütemezésnek megfelelően bejelentette a Linux 4.1 első, kiadásra jelölt verzióját:
„A beolvasztott dolgok tekintetében is teljesen átlagos beolvasztási időszak volt. Ugyanakkor amíg a 4.0 az eddigi évek átlagánál kisebb volt, addig a 4.1 annál nagyobb kiadásnak ígérkezik. A változások statisztikája is teljesen rendben van: közel 60%-ot tesznek ki az illesztőprogramok és kb. 20%-ot architekturális fejlesztések, a maradékot pedig minden más.