Perla vagyok, egy öregecske, két magos Inteles gép 8 GB RAM-mal. Köszöntelek a blogomon! Az első bejegyzésemben egy szokásos napomat mutatom be.

2015. március 30. 13:02
Ez a nap is úgy kezdődött, ahogy az összes többi: a gazdám úgy döntött, hogy bekapcsol.

– Jó reggelt, Perla! Ideje valami hasznosat csinálni ma is. Bootolj szépen, amíg elkortyolom ezt a csésze kávét.

– Áh, igen, ismerem a te „hasznos” elfoglaltságaidat, gazdi. Kíváncsi vagyok, mit tartogatsz mára. Így hajnali 13 órakor. Meg amúgy is, nincs 8 órája, hogy kikapcsoltál, és előtte meg jól leterheltél majd’ egy egész napra. Te meg közben csak kortyoltad a kávéd. Na jó, rendes kislány leszek. Most még. Első ránézésre nincs semmi gond velem, egészségesnek tűnök. Tessék választani a GRUB-ból a csodás operációs rendszereim közül!

– Hmm, mit is indítsak most.,… nézzük csak van, itt egy Gentoo, egy Kubuntu és egy Ubuntu Vivid. Nos, Perla, szerinted is nagyon jó ötlet lenne megnézni, hogy jöttek-e tegnap óta frissítések Gentoo-hoz? Szerintem is. Örülök, hogy egyetértünk! No, nem mintha lenne más lehetőséged.

– Mi az, hogy egyet értünk? Igenis mondhatom, hogy nem. Hehe, megijednél, ha most elkezdeném nyúzni a merevlemezt, ugye? És véletlenül sem értenéd, hogy ez az én egyet nem értésem jele. Na, de te vagy a gazdi. Ha Gentoo-t akarsz, hát legyen. De akkor előre félek, hogy ma megint nem lesz hozzám egy kedves szavad se.

– Nem kapkodod el a bootot, nagylány, mit ne mondjak. Megint front van? Fura vagy te nekem. Vagy csak se szó, se beszéd felsunnyogott a systemd? No, a lényeg, hogy igyekezhetnél, dolgozni szeretnék, nem érek rá egész nap, másodpercek óta a login képernyőre meredek… hihetetlen.

– Talán feltűnt már, hogy én gép vagyok, így rám nem hathat a front vagy mi a szösz. Szerintem inkább rád van hatással, ezért érzed, hogy az ugyanolyan hosszú boot most tovább tartana, mint eddig. És mi az, hogy felsunnyog? Csak az települ rám, amit te akarsz és jóvá hagysz! Kikérem magamnak a feltételezést, hogy saját CPU-ból valamit feltennék. Ha olyan bosszúálló lennék, mint amilyennek szeretsz beállítani, most nem engednélek első alkalommal bejelentkezni. De akkor meg azon sápítoznál, hogy pedig te jól írtad be a jelszavad. Hát persze, múltkor is y lett abból az a-ból, de nem szóltam érte, mert vajból van a processzorom. Ám te észre sem vetted. Ha lenne kezem, most karba tenném és duzzognék.

– Örülök, hogy méltóztattál betölteni. Első körben nézzük meg, hány ismerősömtől kaptam e-mailt, szóval indítsunk sebtiben egy Thunderbirdöt. De tényleg sebtiben, eleget tetvészkedtél már. Óh, igen jut eszembe, milyen teendőim is vannak mára? Közben pedig frissítsünk is, ha már itt vagyunk. Tényleg, ha nem esik nehezedre, fel lehetne tölteni a tegnapi mentéseket felhőbe? Apropó felhő: milyen idő lesz ma? No, nem vagyok türelmetlen, megyek és újratöltöm a bögrémet.

– Áh igen, kezdődik a tipikus „mindent egyszerre akarok” című színdarab. Szerintem te lepődnél meg a legjobban, ha egyszer megkapnád. Ha most egy szuszra indítok neked egy Madárkát meg telepítek frissítéseket, megint én leszek a világ leggonoszabb gépe, ha életed legfontosabb e-mailje közben kérlek meg, hogy indítsd újra a programot. Óh, gazdim, szóval még az sem tűnt fel, hogy nem indítottam el az időjárás indikátort?

– Itt is vagyok, lássuk csak az e-maileket. Aha, hmm ez spam, ezt majd később, ezeknek adjunk egy csillagot, nézd csak, egy újabb macskás videó. Fergeteges. Tényleg: ugye telepíted a frissítéseket? Nézzük, ma milyen idő is lesz…, no mondom nézzük! Hahó, lustaság, kértem valamit! Gondolom a feltöltés sincs még kész. Persze, hogy nincs. Hogy dolgozzon így az ember? Már a gépeknek is saját akaratuk van, komolyan mondom…

– Képzeld csak, gazdi, nem olyan egyszerű mind a húszezer leveledet átnyálazni, címkézni, csillagozni, archiválni, mappázni! Nem kéne neked több e-mail cím, ami helyettesíti a csodás mappastruktúrádnak legalább egy részét?! Meg ezek az elvárások! Hogy magamtól telepítsek frissítéseket? Utána meg megszidnál, hogy benne hagytam egy flaget egy utolsó utáni lib csomagnál, és emiatt szerinted a Föld forgása is megáll… Meg mindkét magom elhagyom a pre-git jellegű indikátoraidtól! Ha vennéd a fáradtságot, hogy terminálból indítsd, látnád, hogy szegmentálási hibás, ami nyilván nem az én bajom, de képes lennél rám fogni. Meg a felhők! Feltölteném én neked bárhová, drága gazdim, csak azt felejtettel el megmondani, hová szeretnéd…

– Nocsak megjelent, a Linux 4.0-rc6, és ha már itt vagyunk kipróbáljuk a 4.9-es gcc-t is. Azonban mindezek előtt kezd egy kicsit zavarni a csend, szóval nézzük a mai Rhythmbox felhozatalt. Valami kellemesen felpörgető számot kérnék, Perla. Mondom kérnék. No, mondom kellemeset. Oké, Dobozka, ha nem, akkor nem. Irány a hang felhő. Sikerült feltölteni a mentéseket, Perla? Nem. Óh, értem a problémádat. Szóval első körben Dropbox és GDrive, a többi most annyira nem fontos. No, míg ezzel el vagy foglalva, megajándékozom magamat a napi betevő HUP-pal, no meg talán valamelyik kollégát egy csípős megjegyzéssel. Muhaha.

– Ezt nevezed te munkának? HUP és kolléga-szekírozás? Fura világ az embereké. Nekem még soha nem jutott a processzoromba, hogy a hálózaton keresztül géptársakat piszkáljak. Na, de nem lehetünk egyformák. Nyugi, a feltöltéseid már indulnak is! Megspórolhattál volna egy csomó időt, ha előre megmondod, hová akarsz menteni. A zenékkel pedig nem tudom, mi volt a bajod. Igazán kellemesen felpörgették a merevlemezem, mert a legutóbbi Dobozka frissítéskor valamit nem sikerült túl jól optimalizálnod. De nyilván ez is az én hibám. Meg most is kezded: instabil kernel éles gépen, ráadásul új gcc-vel. Miért nem egyből az 5.0 kell, hogy még élvezetesebb legyen utána az én szidásom?!

– Lefagytál, nagylány és lassú vagy. Már megint. Nem értem mi bajod, mikor alig csinálok valamit és 8 GB RAM van alattad. Tüsszögsz itt nekem, de tényleg. Apropó tüsszögés, ugye frissítettük az OpenSSL-t? Újabb hét, újabb kritikus biztonsági feature bug. Igen, biztonság, Wi-fi jelszót is váltani kellene, már fél éve ugyanaz. Jaj, mennyi dolgunk van ma. De csak ne swappogj itt nekem!

– Sok mindent vársz tőlem. Ezeket van fejed kitalálni, de az eszedbe se jutott, hogy szülinapomra egy SSD-t adj nekem! Hüpp-hüpp. Most is, szegény merevlemezem csak kapkodja a fejét. És még swappolni se szabad? Hát köszönöm! Nem értem, hogy jön az OpenSSL a tüsszögéshez. Amúgy meg nem tart semeddig ellenőrizned, hogy frissítetted-e. Már megint új wifi jelszó? Ezúttal is 32+ karakteres? Nem elég, hogy engem, mint elsődleges gépedet folyton macerálsz, de már szegény megvénült Ottó routert se hagyod elketyegni szépen magányában? Mit kell állandóan új jelszóval, firmware-rel meg tűzfal beállításokkal piszkálni szegényt? Értem én, hogy nem fiatal már, de minél több feladatot adsz neki, annál jobban lelassítod. Na, majd meglátod, hogy túlterheled, ha elkezdi ledobálni a sok wifis kütyüdet!

– Biztonság, Perla, biztonság! A biztonság alapja a rendszeresen lecserélt, erős jelszó, a friss szoftverek és firmware-ek. Ezt Ottónak is meg kell értenie. Vagy szerinted jobb lenne, ha ismert sebezhetőség maradna benne, amit távolról kihasználnának? Vagy tetszene, ha megtámadnák és rajta keresztül akár téged is elérnének? Na látod, hogy nem! Túltárgyaltuk, úgyhogy generáljunk egy új jelszót! Aztán ha beállítottuk és az összes „wifis kütyümön” is átírtuk a jelszót, én itt hagylak pár órára.

– Óh, jaj szegény processzoromnak! Ez alkalommal milyen mókásnak nehezen nevezhető feladatot találtál ki nekem, amíg odavagy?

– Nyugi, Perla, semmi komolyat. Csak örülnék, ha lefordítanád az új béta Firefoxot és SeaMonkey-t, majd ha ezzel végeztél, folytasd az ebola kutatást mindkét magoddal.

– Áh, gazdi, csak ennyi? Ki akarsz készíteni a közelgő április alkalmából? Aztán azért is én leszek a hibás, ha ki kell cserélned néhány alkatrészemet… Gonoszságot is tettél a kávédba?

– Na, nem duzzogunk, dolgozunk! Fordíts jól, különben újra kell kezdened, ha hazaértem! Légy jó, Perla!

– Várj! Milyen flagekkel fordítsak?

– Amivel eddig. Pápá!

– De hisz a múltkori róka fordítás után sikerült az egészet összeomlasztani egy „fölösleges” lib le nem fordítása miatt! Most úgy csináljam vagy jól? Bár, akárhogy is lesz, úgyis az én hibám… És mivel már el is siettél előlem, nem is hallasz, gazdi. Ez az én formám...