Xubuntu 15.10 telepítés

Xubuntu logo
Az Ubuntu család legújabb tagja, a 15.10 Wily Werewolf nemrég jelent meg, ahogy arról beszámoltunk. Ennek apropójából a Hogyan szerkesszünk szöveget? sorozat újabb helyett a Xubuntu 15.10 telepítéséről ejtenék „néhány” szót.

Letöltés

A Xubuntu Wily Werewolf letöltéséhez látogassunk el a http://xubuntu.org/getxubuntu/ vagy a http://cdimage.ubuntu.com/xubuntu/releases/wily/release/ oldalra.

A letöltés után a sha1sum ISO-neve.iso paranccsal kérdezzük le az ISO ellenőrzőösszegét, majd hasonlítsuk össze az ezen az oldalon szereplőkkel. Ha nem egyezik, töltsük le újra az ISO-t.

Telepítés

Nálam a verzióváltás három lépcsős folyamat. Először kipróbálom az új rendszert virtuálisan, aztán fizikai gépen Live módban, majd ha ezen a teszten is átment, jöhet az éles telepítés/frissítés.

Éppen ezért én a VirtualBoxos telepítést fogom bemutatni, de te természetesen úgy próbálod ki, ahogy jól esik.

A virtuális gép létrehozásáról már van egy jó leírás az oldalon Lacyc3 tollából. Feltételezem, hogy a cikk alapján sikerült létrehoznod egy virtuális gépet, ezért én erre nem térek ki.

Indítsuk el a virtuális gépünket. Én Xubuntu Wily-nek neveztem el.
Ennek a képnek kell fogadnia:
Xubuntu LiveCD start

Nyomd meg az F6 billentyűt, hogy ki tud választani a kívánt nyelvet:
Xubuntu Magyar

A nyilakkal navigálj a Magyarra, majd nyomj entert. Ezután az alábbi boot menüt fogod látni:
Xubuntu LiveCD boot menü

A Xubuntu kipróbálása telepítés nélkül lehetőség Live módot jelent, vagyis ki tudod próbálni a Xubuntut anélkül, hogy telepítened kellene. Természetesen lehetőséged van Live módból is telepíteni, ha megteszik.

A Xubuntu telepítése lehetőség szerintem nem szorul magyarázatra.

Válasszuk az elsőt, hogy már telepítés közben is használhassuk a rendszert! A boot során ezt fogod látni:
Xubuntu LiceCD boot

A live Xubuntu indulása után azzal a helyzettel találod szembe magad, hogy a felbontás nem épp megfelelő:
Xubuntu LiveCD VirtualBox felbontás

A megoldás a VirtualBox integrációs szolgáltatások telepítésében rejlik. Lacyc3 fent említett leírása ezt is bemutatja. A sudo systemctl restart lightdm.service parancs után újraindul az X, és remélhetőleg már működni fog a teljes méretű ablak.
Xubuntu LiveCD

Én csak annyit fűznék hozzá, hogyha az Eszközök → Integrációs szolgáltatások telepítése menüpont nem működne, nézd meg az asztalon, hogy VBOXADDITIONS_blabla lemez elérhető-e. Ha igen, nyisd meg fájlkezelővel, jobb egérklikk után kattints a „Terminál megnyitása itt” lehetőségre, majd hajtsd végre az alábbiakat:
Terminál megnyitása itt

  • sudo bash
  • ./VboxLinuxAdditions.run
  • sudo systemctl restart lightdm.service

Az első root jogokat ad, a második remélhetőleg telepíti az integrációs szolgáltatásokat, a harmadik pedig újraindítja az X-et.

Ha a VBOXADDITIONS_blabla lemez nem érhető el, kapcsold ki a virtuális géped, és győződ meg róla, hogy a Konfigurálás → Tároló → Vezérlő: IDE lehetőségnél a Xubuntu ISO IDE Primary Master, a VboxGuestAddition pedig IDE Primary Slave legyen.
VirtualBox IDE

Ezután a VBOXADDITIONS_blabla lemeznek elérhetőnek kell lennie a virtuális gépen.

A Live mód előnye, hogy kipróbálhatod a rendszert telepítés előtt. Tedd hát ezt, én is fogom. A következő fejezetben be is számolok a tapasztalataimról, ám most álljon itt pár kép a telepítés menetéről különösebb kommentár nélkül:

Xubuntu 15.10 telepítés

Xubuntu 15.10 telepítés

Xubuntu 15.10 telepítés

Virtuális gép 8 GB-os lemezzel, amin nincs más rendszer, így nem particionálom, mert semmi értelme. Te persze válaszd a neked megfelelő lehetőséget.

Xubuntu 15.10 telepítés

Xubuntu 15.10 telepítés

Xubuntu 15.10 telepítés

Xubuntu 15.10 telepítés

Xubuntu 15.10 telepítés

Xubuntu 15.10 telepítés

Még virtuális gépen is csupán öt perc kellett, hogy a telepítés véget érjen.

A VirtualBoxnak nem sikerült magától eltávolítani a Xubuntu ISO-t az IDE eszközök közül a telepítés után, így ezt magamnak kellett megtennem. Lehet, hogy neked is szükséged lesz rá.

Egyéb problémát nem tapasztaltam a telepítés során.

Tapasztalatok

A szinte eseménytelen telepítés után jöhet a rendszer „megismerése”. Mivel hosszú évek óta Ubuntut, illetve Xubuntut használok, igazi megismerésről nem beszélhetünk, csupán a változások felfedezéséről.

Az általam jelenleg is használt Xubuntu 15.04-hez képest nincsenek eget rengető változások.

Azaz pár kicsi mégis akad. Az egyik, hogy a GIMP kikerült az alaptelepítésből, a másik pedig, hogy az Abiword és a Gnumeric helyett a LibreOffice Writer és Calc került az ISO-ra. Én ennek csak örülni tudok.

Fontosabb telepített programok és verzióik:

  • Firefox: 41.0.2
  • Thunderbird: 38.3.0
  • LibreOffice: 5.0.2.2
  • Xfce: 4.12.1

Változatlanul az egypaneles megoldást szállítja az Xfce alapértelmezetten, ami nekem sose jött be. A Kororás kirándulásom óta egyenesen három panelt használok, de ez legyen a legkisebb bajom. :)

Az Xfce-t mint asztali környezetet szeretem, és nem az általa használt programokat vagy kinézetet, bár a háttérkép egész jó lett. A legtöbb programot első dolgom lecserélni egy éles telepítés után, ahogy ezt már több cikkemben is írtam. Ezután jöhet a felület átszabása, valahogy így:
Xubuntu 15.10 testre szabva

És csak a harmadik a sorban a tesztelés, ami leginkább mindennapos használatot jelent. Az elvárás, hogy az eddig gond nélkül elvégezhető ügyes-bajos dolgaimat ezután is gond nélkül tudjam elvégezni.

VirtualBoxban határozottan lassan indul, remélem, élesben gyorsabb. Lacyc3 szerint a Wily gyorsabb, mint a Vivid. Hát, majd kiderül. A Vivid egy jól összerakott verzió lett. Kár, hogy nem LTS. A 10.04 óta az első kedvencem. A Wilynek oda kell tennie magát, ha azt szeretné, használjam. Ha nagyon nem jön be, maradok Vividen, amíg lehet, aztán várom a Xenialt. De néhány óra és mindenféle teszt nélkül nem írom le őt. Csak egy első megérzés, hogy a Wily nem lesz a kedvenc Ubuntum.

Két hasznos fejlesztés van az Xfce-ben, amit első nekifutásra észrevettem. Immár lehetőség van elmenteni a paneleket, valamint van egy LightDM GTK+ Greeter settings nevű lehetőség a Beállításoknál. Lehet, hogy ez nekem csak azért új, mert a Xubuntu Core-ból kihagytam, de nem is fontos, új-e. A lényeg, hogy tetszik és hasznos:
LightDM GTK+ Greeter settings

A LibreOffice viszont egyenesen gusztustalan:
LibreOffice 5.0.2.2 Xubuntu 15.10

Ha valakinek esetleg nem lenne egyértelmű, mit lát a képen, leírom. A bekeretezett helyeken rendre az indicator-multiloadnak, illetve a hőmérsékletnek kellene szerepelni. Csakhogy villognak. Hol látszanak, hol nem. Függetlenül minden felhasználói aktivitástól.
Xubuntu 15.10 indicator-multiload

Wily, ugye nem akarsz elbukni már a felület testreszabásánál?

Nagylelkűen túllendülve a némiképp bugos felületen, igyekeztem minél jobban belakni. Ám az első nekifutásos asztalom, amit feljebb már mutattam, még változni fog, ahogy feltelepítem a programokat.

Itt látható a LightDM GTK+ Greeter settings-szel testre szabott bejelentkező képernyő:
Xubuntu 15.10 testre szabott login

A deskbar még nem tudom, marad-e a jobb oldalon. Jelenleg a bal oldalon van, és néha zavar. Egy próbát megér a jobb oldal. Hátha végül úgy marad majd.

A továbbiakban folytatom a programok telepítését és eltávolítását. Gyakorlatilag a fél Xfce-t le fogom cserélni, de ez van. Jobban jártam volna egy Xubuntu Core telepítési leírással, de majd talán legközelebb.

Összefoglalás

Nagy újításokat nem hozott magával a Wily. Amit igen, azt is inkább az Xfce-nek köszönheti. Virtuális gépen lassúcskának érzem, a felület még bugos, szoknunk kell egymást. Remélhetőleg pár hét érlelődés után, valamint a belakási folyamat végére kinövi a gyermekbetegségeit. Az biztos, hogy egy darabig még nem frissítek. Van egy kényelmes, belakott, stabil Vividem, amit még támogatnak pár hónapig. Utána majd eldöntöm, merre tovább.

Mindenesetre, szurkolok neked, Wily!

Hozzászólások

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem hozzátok (de főleg Charmed) felé. Úgy rémlik, hogy valamelyikőtök egy régebbi disztróválasztós cikkben már egy mondat erejéig kitért arra, hogy miért nem maradt meg a Debian mellett...
Eddig Manjaro-t használtam (totális megelégedettséggel), de az Arch vonal még nem igazán megy. Két hétig erőltettem a Xubuntut, de állandóan valami hibaüzenet fogadott, ráadásul a Manjaro-hoz képest nagyon lassúnak találtam. Kb. 2 hónapja Debian-t használok és nagyon meg vagyok vele elégedve. Messze a leggyorsabb disztró azok közül amit eddig kipróbáltam és nagyon szépen össze lehet legózni. Okosnak tartom, logikusnak és pillanatok alatt meg tudok benne oldani problémákat (Xubuntu alatt egy problémára írtak 8 féle megoldást és volt, hogy egyik sem jött be...).
Ugye ha jól tudom az Ubuntu a Debian 'sid'/unstable kiadásra épül.
Szóval végre rátérek a kérdésre ami azóta foglalkoztat, hogy használom a Debian-t: Ti miért nem a Debian-t használjátok az (X)ubuntu helyett?
Lényegesen gyorsabb, bugmentesebb (véleményeket olvasva még a 'sid' is jóval problémamentesebb, mint bármelyik Ubuntu), és pillanatok alatt jól be lehet konfigurálni.
Olvasva a haladó Linuxos fórumokat már olyan rossz véleménnyel vannak az Ubunturól, hogy néha én belepirulok miket írnak róla: lassú, tele van buggal, a Canonical mindenáron valami Windows-hoz hasonlatos (mentalitású) dolgot akar belőle kihozni, stb. stb. stb...
Valahol mintha azt is olvastam volna, hogy az MS (vagy az NSA?) megkérte a Canonical-t, hogy tegyenek backdoor-t az Ubuntuba és volt is belőle nagy cirkusz Linuxos körökben, mert a Canonical tett is lépéseket ilyen irányba... :-) Elnézést a pontatlan információk miatt (vagy ha egyáltalán nem igaz), csak arra szeretnék kilyukadni, hogy ha bár igen népszerű disztró az Ubuntu, a megítélése nem éppen bizalomgerjesztő...
Szóval a tudásotok bőven megvan hozzá és a saját tapasztalataim alapján bőven stabilabb, 'bölcsebb' disztró a Debian....
Tényleg érdekelne, hogy miért nem Debian-t használjátok?

Köszönöm és elnézést ha kicsit hosszú lett a kérdésem... :-)

Szia!

Az összeesküvés elméletekben pont az a jó, hogy bármelyik oldalról is nézi az ember, mindig igaza van. Ha hisz benne azért, ha nem, akkor meg azért.

Csak abból kifolyólag, hogy az Ubuntu mögött (és variánsai illetve közvetetten a leszármazottai mögött is) ott egy cég, nem jelent egyből rosszat, sőt. Semmiféle preparált hátsóajtóról nincs tudomásom, hogy lenne a rendszerben (nyilván ettől még lehet benne, azért hátsó). Az Ubuntu esetén is, a rendelkezésedre áll a teljes rendszer forráskódja, azaz ha értesz hozzá auditálhatod a kódot, hátsóajtók, trójai falovak és egyéb rosszindulatú alkalmazások után kutatva. Vagy bárki, akit te ezzel a munkával megbízol.

Szerinted megkockáztatná ezt a Canonical azok után, amennyi erőforrást fektetett az Ubuntu és a köré épített szolgáltatások fejlesztésébe hogy egy ilyenek elbukjon? Szerintem nem.

Ami miatt régebben kavalkád volt, az az Amazon féle "Shopping" lencse alapértelmezetten aktivált állapota miatt alakult ki. Ezt a lencsét bárki, bármikor, három kattintásból (ebből kettő a beállítások megnyitása) kikapcsolhatja. Nem volt szép húzás alapértelmezetté tenni, de az alkalmazást nem sunnyogták el és bármikor kikapcsolható vagy akár el is távolítható.

Mikor arról van szó, hogy miért nem x vagy y esetleg z disztribúciót használok Ubuntu helyett én mindig a "mindent ütő" érvemet hozom fel: nekem ez tökéletesen megfelel, minden igényemet kielégíti. Vagy ahogy bizonyos hibajelentésekre reagálni szoktak: Works for Me (nekem működik). Van úgy, manapság egyre többet, hogy elé ülök a rendszeremnek és pillanatnyilag nem érdekel, hogy hogy működik, csak működjön: mindent ismerjen fel, egyből nézhessem a filmem, hallgathassam a zeném, tudjam végezni a dolgomat vagy indíthassam a lokális, virtuális hálózatomat. Mindegy, hogy csinálja, csak gyors legyen, stabil és megbízható. Ha ezt megkapom, cserébe én nem cseszegetem egyéni beállításokkal, gconf túrással és egyebekkel. :)

Ha pedig nagyon bütykölni támad kedvem, akkor elindítom az Ubuntu mellett lustálkodó Gentoo-t. Ha naponta frissíteném, vele se lenne sok gond, de nem teszem, így biztosítja számomra a szükséges mennyiségű bütykölést mint elfoglaltságot. De ha ő még jól is működik (alapjaiban), biztos frissült a mesa és ki kell próbálni az új képességét vagy lenne még mit optimalizálni a GCC flag-eken vagy.. vagy kijött az új rc kernel, irány fordítani, tesztelni. :)

A Debian (bármelyik változata) és az Arch (és variációi) számomra félúton vannak a Gentoo és az Ubuntu között. Nem adják meg sem az Ubuntu kényelmét és "1-2-3 működj és működik is" érzését (amiért (is) beleszerettem a Linuxba sok-sok évvel ezelőtt) sem a Gentoo testre szabhatóságát és rugalmasságát.

Én ezért nem játszok a szomszéd rossz fiúval. No meg kegyetlenül bánik a játékaival, akik haragszanak rá. :)

Szia!

Talán említettem már valamelyik cikkemben, hogy a Debian igencsak sokára adta meg magát nekem. Mire odáig jutott a dolog, hogy felkerülhetett volna, elkényelmesedtem az Ubuntu vonallal. Mert valahol a Debian visszalépés az Ubunturól, az utóbbi ugyanis felhasználóbarátabb, ahogy mondani szokás. Közel sem kell vele annyit pepecselni, mint egy Debian beüzemeléssel, belakással. Elég a munkahelyen rendszert kalapálni, otthon használni szeretném.

És most jön az a rész, hogy ellentmondok saját magamnak. Mióta csak létezik, Xubuntu Core-t használok, ami szintén egy legós rendszer, nagyon is az. Viszont valamiért azt kihívásnak élem meg, hogy egy Xfce-terminál-fájlkezelő kombinációból az igényeimnek leginkább megfelelő dolgot rakjak össze. A Debiannal ilyesmi érzésem soha nem volt. Közel sem. Az okát nem értem, de talán nem is kell. Szeretek rendszert tákolni és simogatni, néha, egyes részeit, saját döntésem szerint. És nem szeretem, ha a rendszer megköti a kezem, vagy indokolatlan buherálást igényel.

Én nem tudom annyira különválasztani a dolgokat, mint Lacyc3, akinek ott a kézreálló, out-of-box Ubuntu a mindennapokra, meg a Gentoo, ha bütykölni akar. Nálam rosszabb sorsuk van a disztribúcióknak, mert egyszerre várom tőlük, hogy álljanak kézre, ne kelljen kínlódni velük, viszont ezzel egy időben legyenek testre szabhatóak is. Márpedig ez a két követelmény gyakran üti egymást.

Éppen ezért gyakran a problémáim forrása én magam vagyok. Szidhatom az Xfce-t például, hogy a Helyek plugin miért fájlkezelőhöz között, de ha nem akarnék egy néhol Ubuntura hajazó Xubuntut alkotni Gnome-mentesen, Mate-s programokkal, nem lenne ezzel semmi gond. Ahogy Lacyc3 is írta, ha nem túrod fel a rendszert, akkor általában kutya baja. De kísérletezés nélkül meg nincs tanulás. :)

Megvan a véleményem az Ubunturól és a fejlődéséről, ahogy az Ideális Ubuntu című cikkemben írtam, ám a Xubuntu stabilitásával semmi gondom. Nem omlik össze, nem történik rendszerprogramhiba, megy szépen rendesen. Pedig a Xubuntu is csak egy Ubuntu valahol. :)

Kétségtelen, hogy a Xubuntu több bűvészkedést igényel, mint az Ubuntu, de nekem megéri. Ha szimpatikus egy rendszer, adj időt neki a bizonyításra, és magadnak a megismerésére. És esetleg írd le a Xubuntus problémádat, ha még aktuális, hátha tudunk segíteni.

Köszönöm a választ. Értem. Sikerült is a válaszoddal a fejemben fényt gyújtani egy problémára, amivel egyébként hetek óta küzdök... :-) Szükségem volt más szemléletre és rögtön a helyére kerültek a dolgok.
Olyan típus vagyok egyébként akinek néha (őszintén szólva inkább elég gyakran) egy ilyen 'kötetlenebb/lazább/őszinte' véleménynyilvánítás sokkal többet segít, mint a kőkemény, száraz technikai magyarázat. :-) Érdekes.
Szóval köszönöm mégegyszer.

Szívesen, örülök hogy segíthettem! :)