A napokban hozzájutottam a címben említett Lenovo masinához. Mivel a relatív új, AMD Beema BGA köré épül, úgy gondoltam, éppen itt az ideje, hogy megszülessen az első hardvertesztünk, szoftveres oldalon természetesen Linuxra koncentrálva.

Csomagolás, körítés és az előtelepített rendszer

A gép a szokásos, kartondobozos csomagolást kapta. A dobozban mindössze maga a gép és a töltő foglal helyet. Nincs se helyreállító lemez, se illesztőprogramokat tartalmazó lemez nem található benne. Bár, már jó pár éve nem szokás ilyesmiket a gép mellé adni, hiszen széles körben elérhető a széles sávú internet hozzáférés, amivel le lehet tölteni a szükséges programokat, azonban ilyen tekintetben régimódi vagyok, így ez mínusz pont.

Az előtelepített Windows 8.1 tartalmaz minden szemetet, amit az így átadott gépek tartalmazni szoktak. Ez pár perc után ment is a levesbe, amit így utólag kicsit sajnálok, mert körbenézhettem volna a SuperFish és gyökértanúsítványok háza táján, hogy a 2014. decemberi gyártási időpontban mi volt a helyzet. De annyira mégsem sajnáltam, hogy helyreállító partícióról újratelepítsem.

Külcsín

Dobozból kivéve, egy kellemes, nem csúszós felületű, érzésre is valóban hordozhatóságra kihegyezett gépet kapunk. Kézben, nyitott állapotban hurcolva a gépet már kijön, hogy ilyen esetekre kicsit nagy a kijelző. A nagy kijelzőt amúgy az is indokolta, hogy teljes értékű billentyűzetet kapunk, numpaddal megtámogatva, ami így jól megnyújtja az egész házat.

Amennyire rövidtávon kijött, a billentyűzet kényelmes, a nyomáspontok is jó helyen vannak. Apró és hasznos figyelmesség, hogy a num lock & scroll lock & caps lock billentyűkön van egy kis fehér visszajelző LED, amely jelzi a gomb állapotát.

Ha lehetne, a gombok visszajelző LEDjeit inkább más funkcionalitásba állítanám. Ugyanis nincs visszajelzés se a lemezaktivitásról se arról, hogy aktív-e a wi-fi adapter vagy sem.

Kijelzőjével kapcsolatban igen vegyes érzéseim vannak. Egyrészt ez is az utálatos tükröződő kijelzőt kapta, amit nem tudok megérteni, hogy mi értelme van, azon kívül, hogy kikapcsolt állapotban tükörként működik, illetve működő állapotban egy kevéske kis hátulról jövő napfényben is olvashatatlanná teszi azt. Cserébe LED kijelző, ami egyrészt jót tesz a fogyasztásnak, másrészt elméletileg szebb képet ad a hagyományos LCD-hez képest. Szerintem kicsit élettelenek a színei, Charmed viszont úgy gondolja, hogy nagyon szép, élettel teli és szín hű képe van a képeknek, de olvasni nem jó.

Firtassuk egy kicsit a gép bal oldalát, ahova jól besűrítettek mindent. Hátulról kezdve, a töltőcsatlakozóval kezdődik a sor, majd a balkezesek legnagyobb bánatára ide került a hűtés kivezetése is. Öröm az ürömben, hogy a szellőzőből akármennyire is kínozzuk a gépet, meleg levegő nem szándékozik kijönni, legfeljebb csak enyhe langyos. A sort folytatva jön egy d-sub, majd egy ethernet csatlakozó, ami szerencsére egy gigabites vezérlőbe vezet (igen, 2015-ben adnak még úgy el laptopokat és alaplapokat, amikben nem gigabites vezérlő van). Végül egy HDMI következik és a sort két USB port zárja, melyek közül a közelebbi már 3.0 kompatibilis.

Jobb oldalt találjuk a Kensington zár helyét, az optikai meghajtót, egy USB 2 csatlakozót, a kártyaolvasót, illetve egy jack csatlakozót. Ha már itt vagyunk, meg kell említenem, hogy a gép hangkeltőjének egész kellemes hangja van, de csak fülhallgatón keresztül. Persze magasabb hangerőn érezni, hogy elfogy belőle a tartalék, de ez a legtöbb integrált zajongóra igaz. A beépített hangszórók éppen átlagosan szólnak, tehát nem rossz, de nem értem, hogy mivel érdemelték ki a Dolby „Advanced Audio” minősítését.

Belbecs

A gép legérdekesebb része, a Beema nevű, ultra-hordozható processzor (teljes nevén: „AMD E1–6010 APU with AMD Radeon R2 Graphics”), ami a Puma APU architektúrára épül. A 28 nm-es csíkszélességgel készülő apróság ~107 nm² helyet foglal a gépben és BGA-769 tokozással illeszkedik az alaplaphoz. Ami azt jelenti, hogy a laptopoknál amúgy is ritka CPU / APU csere itt lehetetlenné válik, hiszen rá van forrasztva a központi egység az alaplapra.

Az APU-ról sok helyen lehet sokat olvasni, így nem is ereszteném bő lére a bemutatását. Azonban mindenképp érdemes megjegyezni, hogy tervezésénél a fő hangsúly az energiatakarékosságon volt, ennek oltárán áldozták fel a teljesítményt. Így elmondható, hogy az APU CPU része szerényebb teljesítményét és apróbb hiányosságait próbálja ellensúlyozni a GCN architektúrájú (természetesen Mantle és HSA támogatással rendelkező) Radeon R2-es GPU rész. Hogy ez mennyire sikerült jól? Hamarosan meglátod.

Az általam megkaparintott APU sajnos a leggyengébb, mindössze 10 W-nyi TDP-ből gazdálkodó kiadás, így az AMD terminológia szerint két modullal („majdnem” maggal) rendelkező modellt kínoztam meg. Ami tovább rontja a képet, de nem az AMD sara, az a 2 GB DDR3L memória. A Lenovo valamit nagyon csúnyán benézett a memóriával kapcsolatban, szerintem manapság az elvárható minimum az a 4 GB. Egy kicsit lentebb még fogok rá panaszkodni bőven. A lemez általánosan elég és elfogadott 500 GB méretű, így ebbe (legalább) nem tudok belekötni.

UEFI

Mielőtt még nagyon nekikezdenénk, érdemes megemlíteni, hogy az UEFI pont olyan, mint a legtöbb laptopnál: BIOS és UEFI módok közti váltáson kívül a SecureBoot ki/be kapcsoló, rendszerjelszó és a boot sorrend változtatható. Azonban külön pozitívumként kiemelném, hogy a SecureBoot rendesen kikapcsolható (nem úgy mint néhány Acer gépnél…), így nem kell fél kézen állva varázsszavakat mormolni ahhoz, hogy aláíratlan rendszertöltőt is elindítson az UEFI. Magyarul rendesen működhet aláírással nem rendelkező, apróbb disztribúciókkal is.

Telepítés

Windows 8.1

Mint említettem, gyárilag Windows 8.1-gyel jön, csak Lenovo programokkal. Ezt röptében lecseréltem a céges használatra összepakolt 8.1-re, majd frissítettem egy UEFI-t. Az integrált, vezetékes hálózati vezérlőn kívül mást nem ismert fel a Windows, így nekiálltam illesztőprogramokat vadászni. Azon kívül, hogy nem túl átlátható a Lenovo oldala, mindent megtaláltam, az anyagok jól vannak kategorizálva és értelmes sebességgel is töltődtek le az anyagok. Mind az 1,4 GB. Ami egy kis utánanézést igényelt, hogy a rendszerben melyik nagymacska változat lakozik, mert ugyanennek az 50-45-ös változatnak van Kabini alapú változata is. Minden más – Windows-os mértékkel persze – gördülékenyen ment.

Ubuntu 15.04

Mivel a Beema 2014 második negyedéves fejlesztés, azaz viszonylag friss, nem gondoltam, hogy a legfrissebb LTS hozná az elvárt élményt, még friss HWE (Hardware Enablement Strack ~ frissített kernel és grafikus eszközkészlet) esetén sem. Így befizettem egy Vivid Vervetre (15.04, ha lemaradtál volna a tesztről: erre).

Nagyon vegyes élményeim vannak az AMD 3D illesztőprogramokkal Linux alatt. Van, ahol nem találok rá szavakat, annyira elképesztően botrányosan borzalmas. Bár, akkor még inkább ATI volt mint AMD. Hasonló félelmekkel kezdtem neki a 15.04 telepítésének. A Live rendszer betöltésekor villogott jó néhányat a kijelző, gondoltam magamban hogy ennek is Xorg konfigurálás lesz a vége…, de nem! Szépen betöltött a rendszer, egész használható sebessége volt a GUI-nak is. A telepítés a szokásoknak megfelelően teljesen gördülékeny volt, semmilyen aggasztó dolog nem történt.

Indítás

A Live rendszer indításakor jelentkező villódzás a telepített Vivid első indításánál is jelen volt, de ezen felül semmi gond nem akadt. A betöltés sebessége éppen az elfogadható szinten belül van. Az Ubuntu felkínálta a megfelelő zárt illesztőprogramok telepítését a grafikához és a mikrokód frissítést az APU-hoz. Az új illesztőprogrammal már nem jelentkezett az indításkor tapasztalt villogás.

Tapasztalatok

Mint az a specifikációkból is jól látszik, ez a laptop nem egy erőmű, és egy szobabiciklire kötött generátor is képes lenne ellátni energiával. Az AMD saját, Linuxra írt illesztőprogramjai működnek ugyan és teljesítik a funkciójukat, ugyanakkor a Windowsra írt változat sajnálatos módon sokkal jobb. Az Ubuntuval érkező, nyílt forrású illesztőprogram sajnos nem képes több monitort kezelni, az AMD-féle viszont igen.

Mivel gyengécskének éreztem a gépet hagyományos „felhasználói” munkára is és kétségem volt afelől, hogy rendesen lehetne rajta HD filmet nézni, ezért elkezdtem tesztelni. Első körben letöltöttem néhány szabad mesét a Blender projekttől. Cím szerint a Gran Dillama két részének (Llama Drama & Gran Dillama) FullHD változatát mp4, illetve a Tears of Steel HD változatát mkv formátumban.

Totemmel az eredmény borzalmas: szaggatás, kockázódás és csíkozódás kísért minden képkockát. Elképedve figyeltem, hogy mi történik. Természetesen mindez botrányosan magas rendszerterhelés mellett. A helyzet VLC-vel annyit javult, hogy a kockázódás és csíkozódás elmaradt, ugyanakkor az időnként jelentkező szaggatás megmaradt, illetve a CPU terhelés is csökkent valamelyest, 90-95% körülire.

Mint az közismert, minden rosszban van valami Compiz, Xorg, Mesa, ACPI. A Compiz eliminálására az OpenBox a leggyorsabb megoldás. Ez meg is hozta az eredményt. Bár a CPU terhelés így is elég magas volt, azonban 95%-ról leugrott 40-45%-ra, ami részben szomorú, részben örvendetes, hiszen mégsem ennyire vacak az AMD VGA driver. Talán némi finomhangolás után sikerülhet Unity alatt is elérni ezt a terhelést.

Volt egy olyan érzésem, hogy a grafikus gyorsítás nem a tervezett módon működik, így ugyanezeket a meséket kipróbáltam Windowson is. Az eredmény – Linuxos felhasználóként – elkeserítő volt. Bár a VLC itt is tartotta 40-45%-ot, a Windows Media Player alaposan alávert mindennek. A rendszerterhelés 18-20% volt, néha „felugrott” akár 22%-ra is.

Mivel nem nyugodtam bele a különbségbe, a telepített 15.04-et frissítettem 15.10 alpha 1-re. Annyit sikerült előrelépni, hogy a nyílt illesztőprogram már meg tudja hajtani a HDMI kimenetre csatlakoztatott második monitort, de a 3D teljesítménye még mindig csapnivaló. Ha minden jól megy, szeptemberig nálam fog vendégeskedni a gép, így folyamatosan figyelhetem a rendszer és az illesztőprogramok javulását.

Pozitívumok

Az APU-ból lehetetlenség meleget kicsikarni. Ami sikerült, az egy éppen langyos, de még nem kéz meleg szellő, így a balkezeseknek is ideális. Nem melegszik a gép, egy kicsit langyos jobb oldalt, a lemez felett.

„Hátralévő idő: 3 óra 20 perc”: az energiatakarékosságnak megvan az az előnye, hogy sokáig bírja akkumulátoron. Így ha valaki mondjuk épp egy előadáson ül a sor közepén, akkor jó eséllyel még egy extrém hosszú, majd’ 4 órás időtartamot is át tud jegyzetelni a gépen. Kíváncsi voltam, hogy mi újság teljes terhelésen, mennyi idő alatt meríti le az akkumulátort a teljesen kiterhelt APU. Nos, így is közel két órát kibírt a rendszer, amiért megérdemel egy kis tapsot, kifejezetten ügyes!

Az Ubuntu bárminemű hókuszpókusz nélkül felismer mindent a gépben, a wi-fi adaptertől a kártyaolvasón át a kijelző közepén lévő kameráig. Minden gyorsbillentyű úgy viselkedik, ahogy kell (ami rá van írva), szóval nem gond a képernyő kikapcsolása, zene némítása vagy a fényerő csökkentése sem. Kedvencem az F8, ami alapértelmezetten feladatváltóként (alt-tab) működik.

Windows alatt tökéletesen működik a grafikus gyorsítás, rengeteget jelent a normális illesztőprogram.

Negatívumok

Mint fentebb említettem, a masina 2 GB memóriával gazdálkodik. Ebből permanensen lefoglal 256 MB-ot magának az APU-ban lévő R2-es Radeon, így az operációs rendszer felé már csak 1709 MB memória látszik.

Ez pedig nagyon kevés, akár Windowsról, akár Linuxról beszélünk, nagyon hamar elfogy az operatív tár és elkezdődik a swappolás. Ahhoz, hogy minél élethűbb képet adhassak a gépről, a cikk nagy részét a tárgybéli Lenovo G50-45-ön írtam. Pillanatnyilag nyitva van egy LibreOffice, Terminator két shellel (htop, mplayer) és egy Firefox, egy füllel, csupán a gyári, Ubuntu kiegészítőkkel megtámogatva. Jelenleg 302 MB gyorsítótár mellett sikerült 309 MB-ra hizlalni a lapozófájlt. A gép lassan reagál alt-tab-ra és szinte kuncsorog még egy GB-nyi memóriáért.

Négy gigabyte memóriával már érezhetően gyorsabb lenne, ugyanakkor elég hamar APU limitbe ütköznénk, ami még így, 2 GB memóriával is előfordult néhányszor. Amikor mindkét modul teljesen ki van használva, akkor a pokol legsötétebb bugyrába kerülünk. Ablakok mozgatása, nagyítása és kicsinyítése, a Unity Dash használata pokolian tud fájni. Úgy néz ki, ennyire elég ez a 10 W.

Linux alatt jelenleg ha nem is használhatatlan a gép, de igen, khmm, korlátozottan fogható munkára, mivel ez idő szerint igen siralmas a VGA illesztőprogramja.

Konklúzió

Irreálisan kevés memória, Linux alatt siralmas VGA illesztőprogram, ugyanakkor hosszú akkumulátoros üzemidő és a Windows támogatással nincs baj. Az APU „CPU része” gyenge, de átlagos, SOHO feladatokhoz megfelelő. Windows alatt, az APU-ba integrált R2-es Radeon VGA jól együtt tud működni az APU-val, így ketten kellemes teljesítményt hoznak.

Ezt a gépet semmiképp sem ajánlom megvételre. A fő gond nem magával az AMD APU-val van, hanem a Lenovóval. Ennyi memóriával piacra dobni egy gépet elég nagy butaság volt.