Vége egy újabb fejlesztési időszaknak, így újra itt az idő összegezni az utóbbi időben összegyűlt Vivid Vervet tapasztalatokat.

Egy kis biológia

A vervet majom a cerkóffélék családjába tartozó, Afrikában őshonos főemlős. Fekete arca és szürkés szőrzete van, a hímek 50 cm, a nőstények 40 cm magasak. 10-70 fős közösségekben élnek. Különlegességük, hogy sok tekintetben igen hasonlóak az emberekhez, így bizonyos közösségi és genetikus viselkedésükből következtetni lehet az emberek viselkedésére is. Olyan emberi vonásokkal is rendelkezik, mint az aggodalom vagy épp a magas vérnyomás. Bővebben a Wikipédia Vivid monkey (angol) szócikkében olvashatsz.

Telepítés nem adta magát könnyen

Az asztali Ubuntu 15.04 telepítése két nappal ezelőttig még messze nem ment zökkenőmentesen, ami persze nem jelenti azt, hogy a gond pillanatnyilag is fennáll vagy hogy mindenkinél előjönne. Csak egy lépéssel komolyabb partíció átszervezést hajtottam végre, mint a szokásos formázás: egy nagy partíció helyére került három kicsi és egy nagy, ext4-swap-ext4-ext4 kiosztásban. Vagyis került volna.

Ugyanis a swap létrehozása után a telepítő hibára panaszkodva leállt. Csak néztem ki a fejemből, hogy mi történt. A telepítőnek sikerült létrehoznia a kért 5 GB-os swap partíció mellé egy másik, 20 GB-os swap partíciót. Ide szántam a következő ext4-et, mellesleg. A lemez végén lévő, „nagy” területhez pedig hozzá se tudott szagolni. Innentől elszabadult a pokol, se formázni, se megszüntetni, se semmit nem engedett, mert ő biza ezt használja.

A jó, a rossz és a csúf

Semmi gond, elő a GPartedet, aztán a jól bevált módszerrel megcsináljuk az elképzelt módosításokat. Gyanúsan sokáig tartott a merevlemez átnézése, de igazából nem gondoltam többnek, mint a szokásos szektorcsúszásos dolognak, mikor pendrive-ra simán dd-vel írom ki a telepítő lemezképét. Szóval, némi csámcsogás után elindult, és látom, hogy ez a szerencsétlen rendszer suttyomban aktiválta az „új” swap partíciókat. Semmi baj, jobb klikk swapoff, majd vár újra 2 percet, swapoff megint és újra vár két percet. Miután ezt lezongoráztam, újra felépítettem a partíciós sémámat, pipára kattintok. Mire hátradőlnék, a GParted elszürkül, majd miután visszatért, szól, hogy nem sikerült a formázás. Nézek rá bután, hogy de mi volt ebben olyan nehéz. Az mkfs.ext4 szerint a swap partíció használatban volt. De én kikapcsoltam, tudsz róla, ugye? No, nem bízunk semmit a véletlenre, GParted kilép, swapoff -a && free -m. Csúcs, nincs swap. GParted indít, megint ott a kis kulcs ikon a swapnál. Újabb free, hát mégis csak aktív…

Poettering… Rendben, akkor gyorsabbak leszünk. Már meg sem próbáltam a GPartedben kikapcsolni a swapot, kilépés, swapoff -a, majd mkfs.ext4 a swap partícióra. Lefutott, csúcs. A GParted indítása után megint mazsolázik egy darabig, de minden „rendben” van. A partíciókat egyenként létrehoztam, a swapjelöltet is ext4-re formázva. Utolsó műveletként mkswap. Nohát, megy. Azta, micsoda megtiszteltetés. Nem ehhez vagyok hozzászokva.

Hogy miért is okolom ezért a systemd-t? Mert éppen kávét nem tud főzni (ha tudna, tuti a víz helyére öntené a kávét és megmagyarázná, hogy nekem miért is jó a párolt kávé a sűrű löttyihez képest), simán el tudom képzelni, hogy mikor a GParted a partíciókat vizsgálta, nagy okosan észrevette a systemd, hogy van egy aktiválható swap partíció. Másrészt pedig ilyen idegesítő, logikátlan bug eddig nem jött elő. Soha. Ha azt hiszitek, hogy én systemd ellenes vagyok, akkor ha majd elolvassátok Charmed (talán nyilvánosságra kerülő) cikkét, majd néztek nagyokat. :)

Amúgy sima telepítés volt

Ha a fenti „enyhe” bakin túllépünk, akkor a telepítés során már minden rendben volt, a telepítő ugyanaz, mint eddig csak frissített diasorral. Sikerült az egyéni csatolási pontot is beírnia az fstab-ba. Bár örültem volna, ha hozzáteszi a x-gvfs-show csatolási opciót (vagy legalább ad a megadására lehetőséget), de ne legyünk telhetetlenek, nemde? A Live! rendszerben készült ablakképeket is kényelmesen tudtam telepítés közben feltöltögetni, mentegetni, nem volt gond.

Első indítás

Az első indítás teljesen zökkenőmentesen történt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A szokásos belakási procedúra alkalmával semmilyen nehézségbe nem ütköztem és nem volt szükségem a terminál használatára sem. Felhasználóbarát maradt, vagyis lett, ugyanis:

Egy hónappal ezelőtt nem gondoltam volna, hogy sikerül rendbe tenni

Elég nagy volt a rendszerben a kupi. Már ha lehetett akkor még rendszernek csúfolni. Talán az utóbbi idők egyik legdöcögősebb fejlesztői időszakán vagyunk túl. Ha nem lenne az Xorg autoconfig, akkor tuti lett volna úgy, hogy el sem indul a grafikus felület. Persze, nem éri szó a ház elejét, hiszen szándékosan keresem a kalandot a fejlesztői kiadásokkal, de ez a tapasztalat is hozzátartozik az igazsághoz. Nem mellesleg a kiadás időpontjára sikerült egész kellemesre összepakolni a rendszert, híre-hamva sincs a rendetlenségnek, szóval plusz pont! Csak a dmesg-et ne nézd meg, mert az gusztustaland™.

Szerver

A 15.04 az első olyan Ubuntu, ahol szerver oldalon is kísértem a sorsot. Van egy teszt LAMP szerver (jó, csak LAP mert nincs rajta MySQL, és nem, akármennyire is úgy tűnik sokszor, nem a lacyc3eu-t szolgálja ki :) ), ami játszótér: arra van kitalálva, hogy minden vackot kipróbáljak rajta (többek közt a Drupal 8-at is, ami mondjuk pont nem vacak). Nincs veszteni való, ha elúszik a szerver 5 percen belül van másik, aka. ahogy a klasszikus szól „nem baj, van másik!”

Ezen a szerveren egy 14.04 → 14.10 → 15.04 frissítést sikerült probléma nélkül végrehajtani közel egy hónapja. Azóta az unattended-upgrades végzi a dolgát és indítgatja újra a gépet. Az biztos, hogy működik, mert használat alatt van, az is biztos, hogy fut alatta az automatika, mert látszik, hogy időnként játszik. De hogy mikor jelentkeztem be rá, azt már nem tudom, és ez a lényeg: fejlesztési ciklusban sem volt gond a szerverrel, nem kért beavatkozást.

Ajánlás?

Csak bizonyos esetekben ajánlhatom a rendszert:

• Ha kezdő felhasználó vagy semmiképp! Kezdj a 14.04-gyel, az kipróbált, stabil, bizonyított és hosszan támogatott!
• Ha 12.04-ről váltanál, akkor érdemes kivárásra játszanod. Hacsak nincs valami nyomós okod, csupán modernebb hardverkezelést szeretnél, akkor várj, amíg kijön a Vivid HWE. Ez tartalmazni fogja az összes főbb komponenst. Talán megúszol egy telepítést. Ha mindenképp váltanál, akkor a 14.04-et javaslom, már csak azért is, mert hozzá is lesz HWE.
• 14.10-ről inkább erre érdemes váltani, mint vissza a 14.04-re, de nem most és azonnal, hanem majd egy hónap múlva.

Összegzés

Az Ubuntu 15.04 Vivid Vervet pontosan olyan, mint egy átlagos, LTS közti Ubuntu: stabilitással és sebességgel nincs gond, azonban a behozott újdonságok miatt – leginkább a systemd-re gondolok mint bugforrás – lehetnek kiforratlanságból adódó gondok. Azok, akik vállalkoznak a 9 havonta történő frissítésre és nem ijednek meg a rendszer fiatalságából eredő kisebb-nagyobb gyermekbetegségektől, cserébe a friss és ropogós szoftverkörítésért, azok vágjanak bele nyugodtan. Nem harap a Vervet, csak ügyesen kell simogatni a buksiját.

---

Mini galéria avagy a cikkből kimaradt képek